Somogy megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogy megye
HUN Somogy megye COA.jpg
Somogy megye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megyeszékhely Kaposvár
Települések száma 245
megyei jogú városok 1
egyéb városok 15
ISO 3166-2 HU-SO
Népesség
Teljes népesség 317 947 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 53,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6035,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Somogy.svg
Somogy megye elhelyezkedése Magyarországon
Somogy megye weboldala

Somogy megye Magyarország egyik megyéje a Dunántúlon. Székhelye Kaposvár, második legnagyobb városa pedig a Balaton fővárosának is tartott Siófok.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természetes határai nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva.

Lásd még: Somogy megye védett természeti értékeinek listája

Somogy megye jellemző földrajzi pontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási beosztás 1950-1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somogy megye kialakítása 1950-ben
(1 Somogy megyétől Zalához, 2 Somogy megyétől Fejérhez, 3 Somogy megyétől Baranyához, 4 Veszprém megyétől Somogyhoz, 5 Tolna megyétől Somogyhoz, 6 Veszprém megye, 7 Fejér megye, 8 Vas megye, 9 Zala megye 1950-től, 10 mai megyehatár, 11 megszűnt 1949-es megyehatár, 12 később megszűnt 1950-es megyehatár)

Járások 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somogy megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt kilenc járás (Barcsi, Csurgói, Igali, Kaposvári, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatádi, Szigetvári és Tabi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Baranya megyéhez a Szigetvári járást, így 1950. február 1-jétől nyolc járás volt Somogy megye területén.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén megszűnt az Igali járás, új Siófoki járás alakult, továbbá a Lengyeltóti járás helyét székhelyének áthelyezésével a Fonyódi járás vette át. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Somogy megyében nyolc járás volt (Barcsi, Csurgói, Fonyódi, Kaposvári, Marcali, Nagyatádi, Siófoki és Tabi).

Ezt követően 1983-ig a nyolcból négy járás szűnt meg: a Tabi 1968-ban (egy községét a Fonyódi járáshoz csatolták, a többit a Siófokihoz), a Csurgói 1970-ben (beolvadt a Nagyatádi járásba), a Fonyódi 1974-ben (felosztották a Marcali és a Siófoki járás között), végül a Barcsi 1978-ban (teljes területével az egyidejűleg várossá nyilvánított Barcs városkörnyékévé alakult). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somogy megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Kaposvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Kaposvár attól kezdve a megyéhez tartozott, és jogállása 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.

Egészen 1968-ig Kaposvár maradt a megye egyetlen városa. Ezután viszont 1983-ig további négy település kapta meg a városi rangot: Siófok (1968), Nagyatád (1971), Marcali (1977) és Barcs (1978).

Városkörnyékek 1971‑1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somogy megyében 1983-ig négy város körül alakult városkörnyék: Kaposvár (1973), Marcali és Siófok (1977), végül Barcs (1978) körül. Míg az előbbi három járásszékhely maradt városkörnyékközpontként is, addig a Barcsi járás Barcs várossá nyilvánításával egyidejűleg megszűnt és teljes területével átalakult a Barcsi városkörnyékké.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984 elején mind a négy járás (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki) megszűnt, a négy meglévő városkörnyék (Barcsi, Kaposvári, Marcali és Siófoki) mellé ötödikként csatlakozott a Nagyatádi, emellett három városi jogú nagyközség is alakult (Boglárlelle, Csurgó és Tab), melyek nagyközségkörnyék-központok lettek. 1989-ig a városi jogú nagyközségek mindegyike városi rangot kapott: Boglárlelle 1986-ban, Csurgó és Tab pedig 1989-ben. Végül a megye kilencedik városa Fonyód lett, szintén 1989-ben, ez azonban már nem lett városkörnyék-központ.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somogy megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Barcsi járás Barcs
26
1
23 817
696,47
34
2 Csurgói járás Csurgó
18
1
16 807
496,19
34
3 Fonyódi járás Fonyód
21
4
34 599
645,44
54
4 Kaposvári járás Kaposvár
78
4
117 492
1 591,36
74
5 Marcali járás Marcali
37
1
34 734
904,24
38
6 Nagyatádi járás Nagyatád
18
1
26 100
647,07
40
7 Siófoki járás Siófok
24
3
51 761
657,05
79
8 Tabi járás Tab
24
1
12 786
427,24
30

Kistérségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somogy megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
4410 Balatonföldvári kistérség Balatonföldvár
13
1
11 475
241,73
47
4401 Barcsi kistérség Barcs
26
1
23 817
696,47
34
4402 Csurgói kistérség Csurgó
18
1
16 807
496,19
34
4403 Fonyódi kistérség Fonyód
11
3
23 616
372,82
63
4411 Kadarkúti kistérség Kadarkút
23
2
19 885
531,96
37
4404 Kaposvári kistérség Kaposvár
54
2
97 040
1 041,14
93
4405 Lengyeltóti kistérség Lengyeltóti
10
1
10 983
272,62
40
4406 Marcali kistérség Marcali
38
1
35 301
922,50
38
4407 Nagyatádi kistérség Nagyatád
18
1
26 100
647,07
40
4408 Siófoki kistérség Siófok
11
2
40 286
415,32
97
4409 Tabi kistérség Tab
24
1
12 786
427,24
30

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye mezőgazdaságában jelentős szerepet játszik a Balaton déli partja közelében található a kb. 3500 hektár területű dél-balatoni borvidék. Közel 4000 szőlősgazda 16 hegyközség területén termeli a szőlőt ezen a vidéken, ahol már a római korban is magas színvonalú szőlőtermesztés folyt.

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

  1. MOL Földgázszállító Zrt. (20)
  2. Törley Pezsgőpincészet Kft. (176)
  3. Agro-Centrál Bt. (486)

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A siófoki hajókikötő

A megye fő turisztikai vonzerejét a Balaton déli partjának üdülőtelepülései, a Somogyi-dombság csendes, gondozott falvaiban gyakorolt falusi vendéglátás, a megyeszerte megtalálható gyógyfürdők jelentik. A természetjárók kedvelt célpontjai a megye nagy kiterjedésű erdői, valamint a Dunántúl egyik legszebb tája, a dél-balatoni borvidék.

Épített örökség: a kulturális turizmus lehetőségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességek Dél-Dunántúl turisztikai régióban:

Kaposvár

Egyetemi város, püspökségi központ, Somogy megye székhelye. Figyelemre méltó létesítménye a Pannon Lovasakadémia. A Csiky Gergely Színház a Dunántúl egyik kivételes szépségű szecessziós épülete. Kaposvár belvárosa építészeti szempontból Európában egyedülálló, mert 220-nál is több eklektikus és szecessziós épület áll itt, sehol máshol nincs ennyi ilyen kis területen. A kaposszentjakabi városrészben állnak az 1061-ben alapított apátság romjai.

Szenna

A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménynek, a népi építészetet bemutató falumúzeumnak köszönhetően 1982-ben Europa Nostra-díjat kapott település. A Zselici Természetvédelmi Terület része.

Kaposmérő

A Kaposmérő és Bárdudvarnok közt található Kassai-völgy a lovasíjászat központja, ahol ahol a 9. századi harcmodort idézik fel korhű jelmezekben. Évente két alkalommal itt gyűlnek össze a világ lovasíjászai. A helyszínen 160 éves kazah jurtát állítottak ki. Az íjkészítés mellett lovasíjász bemutatókra, rendhagyó történelemórákra is sor kerül a völgyben.

Andocs

A 17. századtól búcsújáróhely. A jezsuita rendet követő Ferences rend 1721-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt 3 szobor ma is láthatóak a templom főoltárán. 1725-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot 1747-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét a Szűz Mária szobrot, Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a Mária múzeum kiállítási anyagaként megtekinthető.

Somogyvámos

A Krisna-völgy a Balatontól 30 km-re, Kaposvár irányában fekvő biofarm, vallási központ és idegenforgalmi látványosság mintegy 260 ha területen. Dísztavak, ligetek, arborétumok - több száz növény- és állatfajjal, biokertészet, méhészet és templom tekinthető meg. A Völgyben százötven Krisna-hívő szerzetes lakik, ők ökogazdálkodás révén, védikus életmóddal, önfenntartásra törekedve élnek itt.
A falu határában a szántóföld közepén áll a híres Árpád-kori romtemplom, a Pusztatemplom.

Nikla

Irodalmi jelentőségű hely, mely Berzsenyi Dániel, a „niklai remete” emlékét őrzi. A Berzsenyi-kúria ma múzeum, a költő életét, munkásságát mutatja be. Az udvarban még áll az a gesztenyefa, melyet maga Berzsenyi Dániel ültetett. Berzsenyi sírhelye ugyancsak Niklán tekinthető meg.

Gölle

Ugyancsak irodalmi emlékhely, itt született 1900. január 25-én Fekete István író, akinek 2004. augusztus 14-én hamvait is itt temették újra felesége kezdeményezésére, mert – mint fia idézte – „…egyedül Göllén érezte jól magát…” Szülőháza ma emlékmúzeum.

A Zselic dombvidéke

Nevezetességek Balaton régióban:

Somogyvár

Fő látnivalója a bencés monostor. A történelmi hagyomány szerint Géza fejedelem halálakor Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben. A Kupa-várhegyen végzett ásatások, amelyek során a vár teljes belső területét feltárták, azonban egyértelműen bizonyították, hogy a Kupa-várhegy nem lehetett Koppány székhelye. A feltárás során kiderült, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínűleg csak a 12. században épült várfal. 1991-ben nyitották meg a látogatók előtt.
Berzsenyi Dániel szobra niklai emlékmúzeuma kertjében

További műemlékek:

Múzeumok:

Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógyfürdők a megyében:

  • Nagyatádi Termál Gyógyfürdő - Nagyatád: A Széchenyi tér parkjában épült létesítmény, 1997-ben újították fel. A fedett térben 32, 38 és 42 fokos vizű gyógymedencék és kádfürdők használhatóak. A gyógyvíz reumatikus illetve ízületi panaszok kezelésére, törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati problémák gyógyítására szolgál.
  • Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő - Kaposvár: „Virágfürdő” fantázianéven szerepel. 1960-ban találták meg vízét és 1969-ben nyitották meg a létesítményt. Alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz táplálja medencéit magas bróm, jód illetve fluorid-ion tartalommal, főleg mozgásszervi panaszokat, reumatikus betegségeket trombózis utáni állapotot, izomhúzódásokat, izomgyengeséget, csonttöréseket, porcsérüléseket kezelnek vele. Alkalmas baleseti sérülések utókezeléshez és nőgyógyászati bántalmak ápolásához is. [1]
  • Igali Gyógyfürdő - Siófok- Igal: A fürdő 1964 óta működik, 2001-ben kapta meg a gyógyfürdő minősítést, alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévize jódos víz. Mozgásszervi betegségeket, sérülések után fennmaradt keringési zavarokat, ízületi és nőgyógyászati problémákat, urológiai betegségeket, időskorú potenciazavarokat ápolnak vele. [3]
  • Csokonyavisontai Gyógy- és Strandfürdő - Csokonyavisonta: alkáli-hidrogén-karbonátos, magas jodid-, fluorid- és metakovasav-tartalmú vize 1943-ban olajkutatás során jutott a felszínre. A gyógyvizet savtúltengés, emésztési zavarok, funkcionális epebántalmak, székrekedés, elfajulásos gerincbántalmak, nőgyógyászati idült panaszok, vesebetegségek és mozgásszervi problémák kezelésére ajánlják.[2]

Lásd még:

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján)[3]

Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1. Coa Hungary Town Kaposvár.svg Kaposvár 64 872 fő (2014. jan 1.)[4] +/- Kaposvári kistérség
2. HUN Siófok COA.jpg Siófok 25 355 fő (2014. jan 1.)[5] +/- Siófoki kistérség
3. HUN Marcali COA.jpg Marcali 11 697 fő (2014. jan 1.)[6] +/- Marcali kistérség
4. Barcs címere.jpg Barcs 11 025 fő (2014. jan 1.)[7] +/- Barcsi kistérség
5. HUN Nagyatád COA.jpg Nagyatád 10 761 fő (2014. jan 1.)[8] +/- Nagyatádi kistérség
6. HUN Balatonboglár COA.jpg Balatonboglár 5866 fő (2014. jan 1.)[9] +/- Fonyódi kistérség
7. HUN Csurgó COA.jpg Csurgó 5150 fő (2014. jan 1.)[10] +/- Csurgói kistérség
8. HUN Fonyód COA.jpg Fonyód 4776 fő (2014. jan 1.)[11] +/- Fonyódi kistérség
9. HUN Balatonlelle COA.jpg Balatonlelle 5257 fő (2014. jan 1.)[12] +/- Fonyódi kistérség
10. HUN Tab COA.jpg Tab 4446 fő (2014. jan 1.)[13] +/- Tabi kistérség
11. HUN Nagybajom COA.jpg Nagybajom 3270 fő (2014. jan 1.)[14] +/- Kadarkúti kistérség
12. HUN Lengyeltóti COA.jpg Lengyeltóti 3082 fő (2014. jan 1.)[15] +/- Lengyeltóti kistérség
13. HUN Kadarkút COA.jpg Kadarkút 2494 fő (2014. jan 1.)[16] +/- Kadarkúti kistérség
14. HUN Zamárdi COA.jpg Zamárdi 2438 fő (2014. jan 1.)[17] +/- Siófoki kistérség
15. HUN Balatonföldvár COA.jpg Balatonföldvár 2205 fő (2014. jan 1.)[18] +/- Balatonföldvári kistérség
16. HUN Igal COA.jpg Igal 1301 fő (2014. jan 1.)[19] +/- Kaposvári kistérség

Községek, nagyközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  2. A csokonyavisontai fürdő honlapja
  3. Magyarország Helységnévtára, 2012 (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
  4. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  12. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  13. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  14. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  15. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  16. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  17. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  18. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  19. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogy megye témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]