Szerelmesek lakatjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az első, 2010-ben kibővített pécsi lakatfal
A második pécsi lakatfal
A 2013-ban átadott új pécsi lakatfal

A szerelmesek lakatjai több településen előforduló látványosság; legtöbb helyen egy kerítésre akasztanak fel szerelmesek összetartozásuk jeléül olyan lakatot, melybe belevésték vagy belegravírozták nevüket vagy nevük kezdőbetűit.

A pécsi lakatfal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon először Pécs belvárosában (a Janus Pannonius utcában, amely a Széchenyi téri Gázi Kászim pasa dzsámiját és a Pécsi székesegyházat köti össze, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma hátsó homlokzatához közel, a túloldalon) jelentek meg a lakatok két egymáshoz közeli vaskerítésen, amelyeknek voltaképp soha nem volt kerítés funkciója, inkább egy nélküle puszta sarkot díszítettek.[1]

A lakatfal keletkezéséről többféle bizonytalan alapokon nyugvó elmélet is létezik. A jelenleg legáltalánosabban elfogadott szerint eredetileg 1971-ben, sikeres érettségijüket követően a közeli középiskola végzős tanulói helyezték el iskolai szekrényük lakatjait a 4. számú kanonoki ház kovácsoltvas kerítésén.

A későbbiekben hagyománnyá vált, hogy olyan szerelmesek zárnak lakatot a kerítésre, akik ezzel a gesztussal azt kívánják megerősíteni, hogy összetartozásuk örök. Manapság már nem csak szerelmesek lakatjai kerülnek fel, hanem turisták is szívesen emléket állítanak pécsi látogatásukról egy-egy lakattal.

A Janus Pannonius utcában két egymáshoz közeli hasonló kerítés is volt, a hasonlóság miatt hamar lakatok lepték el a másikat is, mely szintén jó ideje betelt, ám ezt egyelőre nem bővítették ki, mint a testvérét.

Az első lakatfalat 2010-ben a Pécsi Görög Kisebbségi Önkormányzat segítségével felújították.[2]

2013-ban már kifejezetten erre a célra építettek lakatfalat a pécsi Sétatér keleti végén. A falat a 2013-as Pécsi Országos Színházi Találkozó idején avatta fel Bodrogi Gyula, a fesztivál díszvendége.[3]

Az évek során Pécs belvárosának más pontjain is megjelentek a lakatok,[1] például a Dzsámi korlátján is.

Más magyar városokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A miskolci Szinva terasz kis hídján is feltűntek lakatok, először 2006-ban, a tér kialakítása után. Ezen kívül találhatók ilyen lakatok még Szekszárd, Nyíregyháza, Győr, Békéscsaba, Vác, Székesfehérvár[4], Szombathely[5], Tata, Veszprém és Kaposvár[6] belvárosában is, a budapesti Erzsébet téren, valamint Zentán a Tisza-parton álló Révész-szobor melletti korláton, és újabban a szolnoki Tiszavirág hídon is megjelentek.[7] Nem csak városokban, hanem a Somogy megyei Hács faluban is létezik ilyen lakatfal.[8]

A világban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felakasztott lakatok a 2000-es években kezdtek feltűnni Európában. A megjelenések oka helytől függően változó és gyakran forrás hiányában ellenőrizhetetlen. Ilyen lakatok találhatók a római Milvio-hídon, a szerb Vrnjačka Banja város egyik hídján (Most Ljubavi - magyarul: A szerelem hídja), Rigában (Lettország) ésMoszkvában is létezik. Firenzében a Ponte Vecchio közepén álló Benvenuto Cellini-szobor kerítésére aggatják a lakatot a szerelmes turisták, a lakat kulcsát pedig az Arno folyóba dobják. Magyarországon először Pécs belvárosában jelentek meg szerelmes lakatok.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 326. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Megszépült a pécsi lakatfal
  3. Bodrogi Gyula avatta fel az új pécsi lakatfalat
  4. Karácsonyi lakatok a szerelmesek kerítésén Albamag, 2002. december 12.
  5. Lakatoljunk Szombathelyen is! nyugat.hu
  6. Lakat alatt a kaposvári párok - videóval. (Hozzáférés: 2013. június 13.)
  7. Lakattal láncolták össze magukat
  8. Kötődés egy életre, „vaskapcsokkal” összezárt szerelmesek. (Hozzáférés: 2013. június 13.)
  9. www.lovelock.ru

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerelmesek lakatjai témájú médiaállományokat.
  • Szabó Dóra: Szerelemfa és lakatfal (Helyi Téma, Budapest XI. kerület, 2013. szeptember 25., 14. old.)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cynthia Imogen Hammond: Renegade Ornament and the Image of the post-Socialist City. The Pécs »Love Locks«, Hungary. in: Timea Kovács (Hrsg.): Halb-Vergangenheit. Städtische Räume und urbane Lebenswelten vor und nach 1989. Lukas-Verlag, Berlin 2010, ISBN 3-86732-082-9, S. 181–193 (englisch).
  • Die „Liebesschlösser“ an der Hohenzollernbrücke. In: Hohenzollernbrücke (Köln). Auf: KuLaDig, Kultur.Landschaft.Digital. Landschaftsverband Rheinland, Bonn (online).
    • Dagmar Hänel, Mirko Uhlig: Ein Vorhängeschloss für die ewige Liebe. In Köln etabliert sich ein neuer Brauch. In: Alltag im Rheinland 2010. LVR-Institut für Landeskunde und Regionalgeschichte, Bonn 2010, S. 68–75 (Volltext als PDF, 436 kB).
  • Jannis Plastargias: Liebesschlösser in Frankfurt. Im: Weblog schmerzwach vom 27. August 2011 (online).