Ponte Vecchio
| Firenze történelmi központja | |
| Világörökség | |
| Ponte Vecchio | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1982 |
| Elhelyezkedése | |
|
Pozíció Olaszország térképén
|
|
A Ponte Vecchio (vagy Öreg híd illetve Régi híd) az olaszországi Firenze belvárosában, az Arno folyón átvezető híd. Az ékszerkereskedők apró házacskáival teli híd neve a világ ismertebb hídjai között szerepel.
Története [szerkesztés]
A 14. században épült Neri de Fioravanti vagy Taddeo Gatti tervei alapján – ez máig vita tárgyát képezi. Helyén már az etruszkok korában is híd húzódott a folyó felett.
A Ponte Vecchión keresztül vezet egy folyosó, ez köti össze a Pitti-palotát és az Ufizzi Galériát. Maga a folyosó Giorgio Vasari tervei szerint készült 1564-ben egyik Medici herceg esküvőjére.
Ez volt az egyetlen olyan híd Firenzében a második világháború idején, melyet a visszavonuló német hadsereg épségben hagyott, az összes többit ugyanis felrobbantotta.
1966-ban a firenzei árvíz idején súlyos károk érték a Ponte Vecchiót, azonban egy esztendő alatt helyreállították.
Jellegzetességei – melyeknek hírnevét is köszönheti – a fecskefészekként oldalaihoz épített kis műhelyek, ahol ötvösök, aranyművesek dolgoztak és dolgoznak ma is. Így ma is az aranyművesek utcájaként emlegetik e hidat. Ők alkották a híd közepén Benvenuto Cellini (1500-1571) szobrát, ki kora legynagyobb firenzei ötvösművésze volt. Az alkotást 1901-ben állították fel.
Források [szerkesztés]
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
- Wellner István: Firenze (Külföldi Városkalauzok, Panoráma, 1972.)
|
|||||

