Firenzei dóm
| Firenze történelmi központja | |
| Világörökség | |
 |
|
| Firenze a Dóm kupolájával | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1982 |
Firenzei dóm vagy Cattedrale di Santa Maria del Fiore (jelentése: Liliomos Mária). A dómot úgy tervezték, hogy ne csak a vallásgyakorlás helye legyen, hanem gyűléseket is tarthassanak benne.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Építéstörténete
A székesegyházat 1294-ben néphatározat alapította. Az építést 1296-tól Arnolfo di Cambio kezdte meg. Sok pillérrel, oszlopokkal, levélfaragványokkal, figurákkal látta el. Alapjába benne van a Santa Reparata templomának illetve más kisebb templomoknak és a környéken álló házaknak az alapja is. Legalján nagy kövek, majd tartós kavics és mészkő követi ezt. Arnolfo beboltozta a kupola alatt elhelyezkedő három fő tribunát is, de 1300-ban elhunyt. Később Giotto vezette a munkálatokat, őt Andrea Pisano és Francesco Talenti követte. 1357-ben az eredeti tervet kibővítették. Filippo Brunelleschi 1420-ban átvette a munkát, ekkora már készen volt a hosszház, a boltváll magasságáig a kupolatér. Ő a kupolát készítette el, ezt 1436-ban szentelték fel. Az Arnolfo di Cambio-féle homlokzatot 1587-ben lebontották; a jelenleg láthtó gótikus sítlusú homlokzat 1871-1887 között épült Emilio de Fabris tervei alapján.
[szerkesztés] Méretei
A templom 169 méter hosszú, 104 méter széles, kupolája a laternával 107 méteres, ezzel Olaszország legnagyobb, a világ negyedik legnagyobb temploma.
[szerkesztés] Kupola
A 40 métert meghaladó fesztávolságú, nyolcszög-alaprajzú tér fölé kettős héjú kolostorboltozat emelkedik. Szerkezete még gótikus. Vannak újszerű szerkezeti, építéstechnikai jellegzetességei is. A vastagabb belső héjban 64 rejtett, spirálvonalban felfelé haladó bordát hozott létre, így a kupola szerkezete önhordó lett, nem kellett aláállványozni a teljes építkezés ideje alatt. A kupola belsejét Vasari és Zuccari freskói díszítik. Fából készült, külsejét pedig cseréppel borították be.
[szerkesztés] Belseje
Egyszerű, puritán stílusú, de több gyönyörű festmény és síremlék ékesíti. A központi kápolnában található például Firenze első püspökének, Szent Zenóbiusznak (San Zanobi) a szarkofágja, Lorenzo Ghiberti műve. Ugyanitt az oltár felett látható két terrakotta angyalszobor, Lucca della Robbia alkotása. A bal oldali hajóban levő két lovas kép Paolo Uccello és Andrea del Castagno munkája. Egy lépcső visz le Szent Reparata kriptájába; itt nyugszik Brunelleschi is.
Lorenzo Ghiberti például a firenzei dóm számára készítette azt az ereklyetartót, amely Szent Zenóbiusz életének jeleneteit ábrázolja.
[szerkesztés] Harangtorony (Campanile / Campanile di Giotto)
84,7 méter magas, gótikus harangtorony, sötét és világos márványberakással. A köznép ma is Giotto tornyának hívja. A mester 1334. július 9-én látott neki a munkának: 20 rőfnyi mély gödröt ástak hozzá s kimerték a kavicsot és vizet a gödörből, majd alját keménykövekkel borították. Erre került aztán 12 rőfnyi tégla és kavics, majd kézzel 8 rőfnyi magasságú fal. Ünnepélyes keretek között Firenze érseke tette le első kövét. A falakat eztán a német gótikát követő stílusban építették tovább.
A torony építését 1359-ben Andrea Pisano (1290-1348) s később F. Talenti fejezték be. Az alsó emeleten ikerablakok, míg a legfelsőn hármasablak található. A faldíszítő elemeket maga Giotto rajzolta meg. A tervek alapján aztán Pisano tette fel a domborműveket.
A templom felőli oldal domborművei Luca della Robbia alkotásai. 1437 és 1438 között készítette öt márványművet, amelynek figurái az öt szabad művészetet személyesítették meg.
A felette nyíló fülkék szobrai csak másolatok, eredetijüket a dóm múzeumában lehet megtekinteni. A torony nyugati oldalát Donatello szobrai, többi közt a híres Zuccone (Habakukk próféta), déli és északi oldalát Giotto és Andrea Pisano szép reliefjei ékesítik.
[szerkesztés] Dóm-múzeum (Museo dell'Opera del Duomo)
Az Opera del Duomóban őrzik az 1891-ben megnyitott Museo del Duomót, a székesegyházból, a harangtoronyból és a keresztelő kápolnából való régiségeket, többek közt a Luca della Robbiatól és Donatellótól származó éneklő és táncoló fiúk és lányok csoportjait s más domborműveket, szobrokat, ötvöstárgyakat. A leghíresebb mű a múzeumban Michelangelo Pietája (1550).
[szerkesztés] Építői, művészei
- Arnolfo di Cambio
- Filippo Brunelleschi
- Baccio Bandinelli
- Tino da Camaino
- Benedetto és Giuliano da Maiano
- Andrea del Castagno
- Luca della Robbia
- Nanni di Banco
- Domenico di Michelino
- Donatello
- Lorenzo Ghiberti
- Davide és Domenico Ghirlandaio
- Michelangelo
- Michelozzo
- Paolo Uccello
- Giorgio Vasari és Federico Zuccari
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
- Giorgio Vasari: A legkiválóbb olasz festők, szobrászok és építészek élete (eredeti cím: Le vite de' piú eccelenti architetti, pittori, et scultori italiani, da Cimabue insino a' tempi nostri. Nell'edizione per i tipi di Lorenzo Torrentino - Firenze 1550, di Giorgio Vasari, ford. Zsámboki Zoltán, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.) ISBN 963-596-256-8
- A művészet olasz városai, Edizione Lozzi, Roma, 1998
- A Pallas nagy lexikona, Firenze szócikk
- Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története Fordította: Makovecz Benjámin, Park Könyvkiadó, Budapest, 2008
- Pogány Frigyes: Firenze. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1973
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A dóm hivatalos weboldala (angol, olasz)
- Az Opera Duomo hivatalos weboldala (olasz)
- Brunelleschi oldal (olasz)
- A Firenze művészetét bemutató oldalon (olasz)
- A Toszkánát bemutató oldalon (olasz, angol)
- Itália Guide oldalon (olasz)
- Toszkána kultúráját bemutató oldalon (olasz)
- Virtual Tour Firenzei dóm szerkesztése
