Firenzei dóm

Firenzei dóm
A Campanile és a Dóm éjszakai megvilágításban
Település	Firenze
Ország	Olaszország
Vallás	római katolikus
Névadó	Szűz Mária
Építési adatok
Típus	katedrális
Elhelyezkedése
Firenzei dóm Pozíció Firenze térképén

Firenze történelmi központja
Világörökség
Firenze a Dóm kupolájával
Adatok
Ország	Olaszország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, III, IV, VI
Felvétel éve	1982

A kupola

Filippo Brunelleschi sírja a Dómban

Firenzei dóm vagy Cattedrale di Santa Maria del Fiore (jelentése: Liliomos Mária Székesegyháza). A Dómot úgy tervezték, hogy ne csak a vallásgyakorlás helye legyen, hanem gyűléseket is tarthassanak benne.

Építéstörténete

A székesegyházat 1294-ben néphatározat alapította. Az építést 1296-tól Arnolfo di Cambio kezdte meg. Sok pillérrel, oszlopokkal, levélfaragványokkal, figurákkal látta el. Alapjában benne van a Santa Reparata templomának, illetve más, kisebb templomoknak és a környéken álló házaknak az alapja is. Legalján nagy kövek, majd szilárd kavics és mészkő. Arnolfo beboltozta a kupola alatt elhelyezkedő három fő tribunát is, de 1300-ban elhunyt. Később Giotto vezette a munkálatokat, őt Andrea Pisano és Francesco Talenti követte. 1357-ben az eredeti tervet kibővítették. Filippo Brunelleschi 1420-ban átvette a munkát, ekkora már készen volt a hosszhajó, a boltváll magasságáig a kupolatér. Ő a kupolát készítette el, ezt 1436-ban szentelték fel. Az Arnolfo di Cambio-féle homlokzatot 1587-ben lebontották; a jelenleg látható gótikus stílusú homlokzat 1871-1887 között épült, Emilio de Fabris tervei alapján.

Méretei

A templom 169 méter hosszú, 104 méter széles, kupolája a laternával 107 méteres, ezzel Olaszország legnagyobb, a világ negyedik legnagyobb temploma.

Kupola

A 40 métert meghaladó fesztávolságú, nyolcszög-alaprajzú tér fölé kettős héjú kolostor-kupolaboltozat emelkedik, záradékát laterna díszíti. A Filippo Brunelleschi tervei alapján készült kupola újszerű szerkezeti, építéstechnikai jellegzetességeivel az építészet tudománnyá válásának első nagyszabású bizonyítéka. A vastagabb belső héjban 64 rejtett, spirálvonalban felfelé haladó bordát hozott létre, így a kupola szerkezete önhordó lett, nem kellett aláállványozni a teljes építkezés ideje alatt. A kupola belsejét Vasari és Zuccari freskói díszítik. Fából készült külsejét pedig cseréppel borították be.

Belseje

Egyszerű, puritán stílusú, de több gyönyörű festmény és síremlék ékesíti. A központi kápolnában található például Firenze első püspökének, Szent Zenóbiusznak (San Zanobi) a szarkofágja, Lorenzo Ghiberti műve. Ugyanitt az oltár felett látható két terrakotta angyalszobor, Luca della Robbia alkotása. A bal oldali hajóban levő két lovas kép Paolo Uccello és Andrea del Castagno munkája. Lépcső visz le Szent Reparata kriptájába; itt nyugszik Brunelleschi is.

Lorenzo Ghiberti például a firenzei dóm számára készítette azt az (arany) ereklyetartót, amely Szent Zenóbiusz életének jeleneteit ábrázolja.

Harangtorony

84,7 méter magas, gótikus harangtorony, sötét és világos márványberakással. A köznép ma is Giotto tornyának hívja. A mester 1334. július 9-én látott neki a munkának: 20 rőfnyi (kb. 15,5m) mély gödröt ástak hozzá, s kimerték a kavicsot és vizet a gödörből, majd alját kemény kövekkel borították. Erre került aztán 12 rőfnyi (kb. 9,3m) tégla és kavics, majd kézzel 8 rőfnyi (kb. 6,5m) magasságú fal. Ünnepélyes keretek között, Firenze érseke tette le első kövét. A falakat ezután a német gótikát követő stílusban építették tovább.

A torony építését 1359-ben Andrea Pisano s később F. Talenti fejezték be. Az alsó szinten ikerablakok, míg a legfelsőn hármasablak található. A faldíszítő elemeket maga Giotto rajzolta meg. A tervek alapján aztán Pisano tette fel a domborműveket.

A templom felőli oldal domborművei Luca della Robbia alkotásai. 1437 és 1438 között készített öt márványművet, amelynek figurái az öt szabad művészetet személyesítették meg.

A felette nyíló fülkék szobrai csak másolatok, eredetijüket a Dóm múzeumában lehet megtekinteni. A torony nyugati oldalát Donatello szobrai, többek közt a híres Zuccone (Habakuk próféta), déli és északi oldalát Giotto és Andrea Pisano szép reliefjei ékesítik.

Dóm-múzeum (Museo dell'Opera del Duomo)

Az Opera del Duomóban őrzik az 1891-ben megnyitott Museo del Duomót, a székesegyházból, a harangtoronyból és a keresztelőkápolnából való régiségeket, többek közt a Luca della Robbiától és Donatellótól származó éneklő és táncoló fiúk és lányok csoportjait s más domborműveket, szobrokat, ötvöstárgyakat. A leghíresebb mű a múzeumban Michelangelo Pietàja (1550).

Építői, művészei

• Arnolfo di Cambio
• Filippo Brunelleschi
• Baccio Bandinelli
• Tino da Camaino
• Benedetto és Giuliano da Maiano
• Andrea del Castagno
• Luca della Robbia
• Nanni di Banco
• Domenico di Michelino
• Donatello
• Lorenzo Ghiberti
• Davide és Domenico Ghirlandaio
• Michelangelo
• Michelozzo
• Paolo Uccello
• Giorgio Vasari és Federico Zuccari

Lásd még

• Firenze történelmi központja

Források

• Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp., 1980) ISBN 963-243-235-5
• Giorgio Vasari: A legkiválóbb olasz festők, szobrászok és építészek élete (eredeti cím: Le vite de' piú eccelenti architetti, pittori, et scultori italiani, da Cimabue insino a' tempi nostri. Nell'edizione per i tipi di Lorenzo Torrentino - Firenze 1550, di Giorgio Vasari, ford. Zsámboki Zoltán, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.) ISBN 963-596-256-8
• A művészet olasz városai, Edizione Lozzi, Róma, 1998
• A Pallas nagy lexikona, Firenze szócikk
• Ross King: Brunelleschi kupolája A firenzei dóm építésének története Fordította: Makovecz Benjámin, Park Könyvkiadó, Budapest, 2008
• Pogány Frigyes: Firenze. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1973

Külső hivatkozások

• A dóm hivatalos weboldala (angol, olasz)
• Az Opera Duomo hivatalos weboldala (olasz)
• Brunelleschi oldal (olasz)
• A Firenze művészetét bemutató oldalon (olasz)
• A Toszkánát bemutató oldalon (olasz, angol)
• Itália Guide oldalon (olasz)
• Toszkána kultúráját bemutató oldalon (olasz)
• Virtual Tour Firenzei dóm szerkesztése