Loggia dei Lanzi
| Firenze történelmi központja | |
| Világörökség | |
 |
|
| Firenze | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1982 |
| Elhelyezkedése | |
|
Pozíció Olaszország térképén
|
|
A Loggia dei Lanzi vagy Loggia della Signoria a firenzei Piazza della Signoria egyik legszebb épülete, egy közel négy emelet magas árkádos csarnok.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Loggia dei Lanzi késő gótikus-kora reneszánsz átmeneti stílusban épült 1376-82 között, Benci di Cione és Simone di Francesco Talenti irányításával, állítólag Orcagna tervei szerint. Eredeti neve Loggia dei Priori vagy della Signoria volt, csak a nagyhercegség idején kapta jelenlegi nevét a lándzsásokról (Lanze = lándzsa), akik itt teljesítettek szolgálatot.
[szerkesztés] Leírása
Az oszlopkötegek feletti domborművek, a hit, remény, szeretet, mértékletesség és erő jelképei, Giovanni d'Ambrogio és Jacopo di Pietro művei. A középső árkád alatti lépcső két oldalán egy-egy oroszlán-szobor áll; a jobb oldali antik, a bal oldalit ennek mintájára készítette Flaminio Vacca 1600-ban. Az oroszlánoktól jobbra és balra is egy-egy szobor áll a tér vonalában. Baloldalt áll Benvenuto Cellini főműve, a világhírű Perszeusz: ruhátlanul jobb kezében kivont karddal ábrázolja a mondabeli görög hőst, amint bal kezében felmutatja a mindenkit kővé dermesztő Medúza levágott fejét. A szobor talapzatának négy figurája is a görög-római mitológia négy istenalakja. A talapzat alján levő dombormű ugyancsak Perszeuszt ábrázolja, amint Andromédát megszabadítja a tengeri szörnytől. Napjainkban a szobor másolata díszíti a loggiát, az eredeti a Bargellóban van kiállítva.
A jobb oldali márvány szoborcsoport, a Szabin nők elrablása, Giambologna alkotása 1583-ból.
Középen az árkádok alatt a kétalakos márvány szoborcsoport ugyancsak a görög mitológiából vette témáját: Menelaoszt ábrázolja, amint megmenti Patroklosz holttestét. Egy i. e. 4. századi görög szobornak római kori másolata, erősen kiegészítve. A háromszögletű keretbe foglalható kompozíció szolgált nyilván példaképül Pio Fedi olasz szobrásznak, aki Polükszéna elrablását mintázta meg (1866).
Ugyancsak Giambologna műve a Héraklészt és Nesszosz kentaurt ábrázoló márvány szoborcsoport.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Felhasznált irodalom
- Fajth Tibor: Itália, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
- Mueller von der Haegen, Anne: Tuscany: Art and architecture, Könemann, 2005 ISBN 3-8331-1487-8
- Wellner István: Firenze, Panoráma Kiadó, Budapest, 1975 ISBN 963-243-041-7
- Wirtz, Rolf: Firenze, Vince Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 963-9552-90-9
