Piazza della Signoria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piazza della Signoria
Piazza della signoria ari1.JPG
A tér a Neptun-kút és I. Cosimo lovas szobra felől nézve
Közigazgatás
Ország Olaszország
Település Firenze
Létrejötte 1267
Nevezetes épületei Palazzo Vecchio, Loggia dei Lanzi
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Piazza della Signoria  (Firenze)
Piazza della Signoria
Piazza della Signoria
Pozíció Firenze térképén
é. sz. 43° 46′ 10″, k. h. 11° 15′ 21″Koordináták: é. sz. 43° 46′ 10″, k. h. 11° 15′ 21″

A piazza della Signoria Firenze egyik központi tere, amihez szinte a város összes jelentős politikai eseménye hozzákapcsolódik. Ezenkívül a tér a város egyik turisztikai központja is, számos jelentős épülettel és köztéri szoborral.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tér az egymással párhuzamos via Calzaiuoli, via dei Cerchi és via dei Magazzini összefutásánál található, szinte az Arno partján, amivel az Uffizi képtár tömbje köti össze.

A teret a legtöbb turista a via Calzaiuoli sétálóutca felől közelíti meg, mely a Dóm térrel köti össze. Onnan érkezve előbb a Loggia dei Lanzi válik láthatóvá, majd a tér legjelentősebb épülete, a Palazzo Vecchio és jellegzetes tornya. A Palazzo Vecchio a szabálytalan kialakítású tér egyik sarkát foglalja el, ezáltal teszi L-alakúvá a teret. A palazzo északi sarkánál található a Neptun-kút, mellette I. Cosimo lovas szobra. A két szobor mintegy elzárja a tér többi részét.

A Loggia del Lanziban és a Palazzo Vecchio előtt jelentős szobrok illetve másolatuk áll, többek között Michelangelo Dávidjáé.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A teret 1267-ben kezdték kialakítani, miután legyőzték a várost uraló ghibellin párti urakat, s lerombolták a palotáikat. Az így képződött és sokáig be nem épített területen alakították ki a század végén és a következő században. Az egyik volt lakótorony alapjait, mely a Foraboschi családé volt, felhasználták a Palazzo Vecchio tornyának alapozásához.

1498-ban a téren égették meg Girolamo Savonarolát.[1] A kivégzés helyét emléktábla jelzi.

A teret később Michelangelo tervei szerint kezdték volna átépíteni, aki a Loggia dei Lanzi árkádjait akarta folytatni körbe a tér mentén, de a magas költségek miatt ezt a tervet elvetették.

A téren végzett ásatások során egy ghibellin-palota maradványai mellett ókori római és egyéb leleteket is felszínre hoztak. A leletek konzerválása körül vita alakult ki, végül úgy döntöttek, hogy a teret újból befedik.

A téren jelentős a turistaforgalom nemcsak nappal, de éjjel is, éjszakai hangulatáról Stendhal azt írta, hogy úgy érzi, mintha átélte volna a „történelem tragédiáját".[2]

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Palazzo Vecchio
  • Loggia dei Lanzi
  • Uffizi-képtár
  • Palazzo Uguccioni
  • Neptun-kút
  • I. Cosimo lovas szobra
  • Savonarola emléktáblája
  • Dávid-szobor

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zsebútitárs 20. oldal
  2. Panoráma 71. oldal

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Panoráma: Wellner István. Firenze. Panoráma útikalauz. Budapest: Panoráma. ISBN 963 243 041 7 (1975) 
  • Aranykönyv: Aranykönyv: Firenze, a város és remekművei. Budapest: Bonechi kiadó. ISBN 88 7009 956 3 (1996) 
  • Polyglott: Firenze. Polyglott útikalauz. Budapest: Pegazus Rt.. ISBN 963 7598 08 1 (1992) 
  • Zsebútitárs: Firenze – térképes útikalauz. Budapest: Panemex Kft.. ISBN 978 963 9825 41 3 (2009)