Juan Ramón Jiménez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Juan Ramón Jiménez
JRJimenez.JPG
Élete
Született 1881. december 23.
Moguer, Spanyolország
Elhunyt 1958. május 29. (76 évesen)
Puerto Rico
Nemzetiség spanyol
Pályafutása
Jellemző műfajok vers, próza
Firma de Juan Ramón Jiménez.png
Juan Ramón Jiménez aláírása

Juan Ramón Jiménez (Moguer, Spanyolország, 1881. december 23.Puerto Rico, 1958. május 29.), spanyol költő és prózaíró.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A versírást igen korán elkezdte, 19 évesen már kiadta Madridban első verseskötetét. A sevillai egyetemen apai kényszer alatt jogot tanult.Apja halála erős depressziót váltott ki nála, egy ideig ideggyógyászati kezelésre szorult. Jelentős hatással voltak rá Rubén Darío, a spanyol modernizmus legkimagaslóbb tagjának versei, mint ahogy a francia szimbolizmus költői is, ezek írásai még inkább fokozták a búskomorságra való hajlamát. 1900-ban adta ki első két versgyűjteményét. Később Madridban telepedett le, többször ellátogatott Franciaországba és később az Egyesült Államokba is, ahol meg is nősült. Miután 1936-ban kitört a spanyol polgárháború, nem látta értelmét, hogy otthon maradjon. Élt az Egyesült Államokban, Kubában és Puerto Ricóban is. Az utóbbiban halt meg, ahol 1956-ban, halálos betegen, még megtudta, hogy megkapta az irodalmi Nobel-díjat.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versírói munkássága nagy terjedelmű és számottevő. Több antológiája is megjelent. Stílusa fokozatosan csiszolódott ki, s megállás nélkül kereste a lélek és a költészet abszolút szépségét, amire megalapozhatná a szükséges belső lirizmust.

Néhány műve:

- Ninfeas (1900)

- Almas de violeta (1900)

- Rimas (1902)

- Arias tristes (1903)

- Baladas de primavera (1910)

- La soledad sonora (1911)

- Laberinto (1913)

- Antolojía poética (1916)

- Diario de un poeta recién casado (1917)

Ezt Egyesült Államokbeli utazásai alatt írta. A spanyol irodalom legjelentősebb alkotásainak egyike. Ritmusait a tenger hullámzása, a szabad vers, a próza, a humor és az irónia ihlették.

- Eternidades (1917)

- Poesías escojidas (1917)

- Piedra y cielo (1918)

- Segunda antología poética (1919)

- Canción (1935)

- Romances de Coral Gables (1943)

- Tercera antología (1946)

- Estación total

1923 és 1936 között íródott, noha csak 1946-ban jelent meg. A költő majdnem teljesen azonosul a szépséggel, a valóság teljességével és a világgal magával.

Ez a mű is az Egyesült Államokban született. Románcok, amik a költő és a természet bensőséges beszélgetéséről és a költő honvágyáról adnak tanúságot. Megmutatkozik egy, az életét megváltoztató esemény hatása is: az édesanyja haláláé. Tartja magát az egyszerűséghez és egyben közel kerül a misztikumhoz. Fontos szerepet kapnak emlékei és álmai, ahol felbukkannak városok, barátok, történetek, a tenger, a nő, a háború, betegségek.

Magyarul megjelent[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Platero y yo (1914)- Platero meg én (1959, Európa Könyvkiadó)

Ötvöződik a képzelet és a valóság egy ember és szamara viszonyában. Cervantes Don Quijote-jával együtt a legtöbb nyelvre lefordított spanyol mű. A falusi élet ihlette, amit a költő Moguerban, szülőfalujában tapasztalt meg. Egy csokorra való humoros történet egy szürke csacsiról, ami puha, mint a felhő, s a költő jóvoltából emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Noha a könyv felnőtteknek íródott, gyerekek is olvashatják.

Sárga tavasz (1958, Magvető Könyvkiadó)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]