Karl May

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karl Friedrich May
KarlMay Raupp.jpg
Karl May 1907-ben (Erwin Raupp (1863–1931) német fotóművész felvétele)
Élete
Született 1842. február 25.
német Ernstthal
Elhunyt 1912. március 30. (70 évesen)
német Radebeul
Nemzetiség német
Felesége Klara Plöhn
Pályafutása
Írói álneve Karl Hohenthal, Ernst von Linden, Oberlehrer Franz Langer
Jellemző műfaj(ok) indiánregény
Fontosabb művei Winnetou
A Medveölő fia
Az Ezüst-tó kincse
Az inka öröksége
Az olajkirály
May.gif
Karl Friedrich May aláírása
Karl May könyvei a Karl May Múzeumban Radebeulban
Könyvek a világ minden tájáról az indián történetek mesterétől

Karl Friedrich May (magyarul sokszor May Károly, Ernstthal, 1842. február 25.Radebeul, 1912. március 30.) minden idők legtöbb könyvet eladó német írója, jegyzett szakértője az amerikai vadnyugatnak. Munkái között megtalálhatjuk a két nagyon népszerű német dalt, a „Vergiss mich nicht”-et és az „Ave Maria” egyik változatát.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

May szegény családba született, és vakon jött világra alultápláltság miatt. Csak négy éves korára kapta vissza látását, miután megoperálták és kezelésben részesítették. Waldenburgban (Szászország) járt iskolába. Kezdetben a tanári pályával próbálkozott, később íróként próbált szerencsét, de sokáig kudarcot vallott. Amíg tanárkodott, számos alkalommal összeütközésbe került a törvénnyel, apróbb lopások és csalások miatt többször is börtönbe került. 1875-ben, May sikeresen megállapodott írásainak kiadásáról, és egy csapásra népszerű emberré vált. A legtöbb könyvében egyes szám, első személyben írt a főszereplőről, gyakran saját tapasztalataira alapozva az éppen aktuális történet megírásánál.

Észak-Amerikában 1908-ban járt először, de akkor sem utazott a New York állambeli Buffalonál nyugatabbra. A vadnyugati környezet közvetlen ismeretének hiányát sikerrel pótolta élénk képzeletével, széles körű olvasottságával, korabeli térképek, útleírások, néprajzi és nyelvészeti publikációk tanulmányozásával.

Karl May világszemléletét tükrözve, a nem dogmatikus keresztény érzés és érték fontos szerepet játszott műveiben. Regényhősei gyakran német származásúak voltak, továbbá megfeleltek a „nemes vadember” romantikus ideáljának. Ábrázolásában az indiánok többnyire a romlott fehér törvényen kívüliek ártatlan áldozatai, azaz gyakran hősként jelennek meg. May későbbi művei erősen misztikus ihletésűek, állandó szereplőjük a titokzatos öreg asszony, Marah Durimeh.

Amerikában játszódó könyveiben May megteremtette Winnetou karakterét, az apacsok törzsfőnökét, és Old Shatterhandet, az író alteregóját, Winnetou fehér bőrű vértestvérét. (Egyes, dokumentumokkal alá nem támasztható[1] állítások szerint Shatterhand alakját a magyar etnológus Xántus Jánosról mintázta.) Hasonlóan sikeresnek bizonyultak Arábiában játszódó regényei is. Itt a narrátor-főszereplő a Kara Ben Nemsi, azaz Németországi Károly nevet kapja. Karl, Németország szülötte, átutazik a Szaharán és a Közel-Keleten helyi barátjával és szolgájával, Hadschi Halef Omarral, miközben számos érdekes kalandba keverednek. Ezekben a könyvekben nem csak a megszokott beszélő mesél, a szerző megszólaltat számos más forrást és kevésbé jelentős személyt is.

May munkássága hihetetlen sikert aratott Európában. Műveit több mint harminc nyelvre lefordították, többek között latinra, volapükre és eszperantóra is. Világszerte több mint 200 millió May-könyvet értékesítettek. Ennek ellenére May művei alig ismertek az angolszász világban, bár egy lelkes ausztrál fordítónak köszönhetően immár egyre több könyve létezik angol fordításban.

Számos könyve szolgált filmforgatókönyv alapjául. Ezekben a festői vadnyugati hátteret többnyire Jugoszlávia hegyei szolgáltatták. Ezek a filmek néhány évvel megelőzték az 1960-as évek olasz spagettiwesternjét.

May kalandregényeit számos híresség nevezte kedvencének, például Albert Einstein, Hermann Hesse és Bertha von Suttner, de Adolf Hitler is. Carl Zuckmayer német író még a lányát is Winnetouról nevezte el (annak ellenére, hogy Winnetou férfi volt). May műveinek kritikai visszhangja nem volt számottevő.

Lakásmúzeum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Drezda közelében, Radebeulban levő házát múzeummá alakították át. A kiállítás bemutatja az író életét, valamint antropológiai gyűjteményét, amelynek amerikai indián anyaga különösen jelentős.

Írói álnevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több írói álnevet is használt, például: Capitain Ramon Diaz de la Escosura, M. Gisela, Hobble-Frank, Karl Hohenthal, D. Jam, Prinz Muhamel Lautréamont, Ernst von Linden, P. van der Löwen, Emma Pollmer, Richard Plöhn és Oberlehrer Franz Langer. Napjainkban minden írását a saját neve alatt találhatjuk meg.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Medveölő fia (Duna International Könyvkiadó, 2012)
Az olajkirály (Duna International Könyvkiadó, 2012)
  • A bosszú
  • A Csendes-óceánon
  • A datolya honából – Keleti útirajzok
  • A fekete táltos
  • A félvér
  • A Gran Chaco kincse
  • A haramia
  • A kárhozat pusztasága
  • A két gazfickó
  • A Kordillerákban
  • A kővé vált imádság
  • A máhdi
  • A Medveölő fia
  • A Rio de la Plata mentén
  • A sikertelen hajsza
  • A sivatag haramiája
  • A sivatag szelleme
  • A szenteste
  • A szerencsét hozó almásderes
  • A sziklafészek I-II.
  • A sziklavár
  • A szkipetárok földjén
  • A vad Kurdisztánon át – Regény az érettebb ifjúság számára
  • A vérbosszú oroszlánja
  • Aranyvadászok
  • Ardisztán
  • Az ezüst oroszlán birodalmában
  • Az Ezüst-tó kincse
  • Az indián anya
  • Az inka öröksége
  • Az olajkirály
  • Babilon romjainál
  • Bagdadtól Sztambulig
  • Balkáni szurdokokban
  • Békesség a Földön
  • Fekete Musztáng
  • Feltámadás
  • Hajsza az aranyért
  • Halálos tűz
  • Idegen ösvényeken
  • Kajmán kapitány
  • Karácsony
  • Krüger bej
  • Old Surehand
  • Ördögi gaztett
  • Rabszolgavadászok
  • Sátán és Júdás
  • Szudánban
  • Túlvilágon
  • Winnetou
  • Winnetou aranya
  • Winnetou kalandjai (A haramia és A bosszú I-II. (Old Shatterhand és Winnetou további kalandjai)
  • Winnetou – Sam Hawkens
  • Winnetou – Sans-Ear
  • Vitzliputzli professzor

Karl May-regényalakok képgalériája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karl May-filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1912 és 1968 között a német filmipar 23, Karl May-regényen alapuló filmet mutatott be. A legtöbb közülük csak kevéssé kapcsolódott a megfelelő történethez. Ezek közül tizenháromban az amerikai Lex Barker szerepelt legtöbbször Old Shatterhandként, Kara ben Nemsiként, vagy doktor Sternauként. Három filmben az angol színész, Stewart Granger játszotta Old Surehand szerepét, és egyetlen filmben feltűnik Old Firehandként az amerikai Rod Cameron is. Írásaiban May számos szereplőjét illette az „Old” előnévvel, szereplői a tipikus amerikai embert és hőst jelenítették meg. Tíz filmben a francia Pierre Brice alakította Winnetout.

A „Der Schatz im Silbersee” (Az Ezüst-tó kincse, 1962) című film zenéjét a német Martin Böttcher írta, mely mérföldkő a német filmzene történetében. Ezek a zenék szorosan hozzátartoztak Karl May filmjeinek sikeréhez az 1960-as években. Ezen filmek sikerén felbuzdulva jöttek létre a később csak spagettiwesternnek nevezett olasz filmek (a legtöbbször Ennio Morricone zenéjével). E spagettiwesternek sztárja, Terence Hill is a Karl May-filmekkel kezdte karrierjét.

A legtöbb 1960-as évekbeli filmet Jugoszláviában forgatták, nem az Alpokban, ahogy megtalálható néhány online adatbázisban, de készültek filmek Spanyolországban is. Amerikában szintén nem készült egyetlen sem ezen filmek közül.

Bővebben a Karl May-filmek szócikkben…

Karl May-fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnépszerűbb szabadtéri fesztivált minden nyáron Észak-Németországban, Schleswig-Holstein tartományban, Bad Segebergben tartják, amit már jó néhány éve Pierre Brice színész rendez. Winnetou alakítója minden évben Gojko Mitić. Létezik még az Elspe szabadtéri fesztivál, ahol Brice régebben játszotta Winnetout.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sindelyes, Dóra (2012. március 31.). „Mint a magyar”. HVG, 39–40. o.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl May témájú médiaállományokat.

Karl May angliai munkái:

Egyéb angol nyelvű weboldalak:

Német nyelvű weboldalak: