Hantos Balázs
| Hantos Balázs | |
 | |
| Született | 1944. március 17. (80 éves) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1964–1970) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hantos Balázs témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hantos Balázs (Budapest, 1944. március 17. –) magyar operaénekes, basszus.
Életútja[szerkesztés]
Budapesten született, 1944-ben. 1964–től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, (Réti Józsefnél) tanult, ahol 1970-ben diplomázott tanárképző és operaszakon. 1970-1973 között a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium diákja volt, Alekszandr Joszifovics Baturinnál. 1973–74-ben a kasseli opera, 1974-től a Magyar Állami Operaház magánénekese.[2][3] Az elmúlt évtizedekben végigénekelte az operairodalom legtöbb karakterbasszus szerepét. Filmekben is feltűnt.[4]
Főbb alakításai[szerkesztés]
Szerepeiből a Magyar Állami Operaházban
.jpg)
Baál főpapja (Nabucco)
.jpg)
Simone, Buoso nagybátyja (Gianni Schicchi)
.JPG)
Az egyik favágó (Vérnász)
- Magyar Állami Operaház
- Iván, Orlovszkij szolgája (Strauss: A denevér)[5]
- A falu csősze (Kacsóh: János vitéz)[4]
- II. Favágó és III. Favágó (Lorca – Szokolay: Vérnász)[6]
- Selim Hekeri (Stephanie – Mozart: A színigazgató)[7]
- Simone, Buoso nagybátyja (Puccini: Gianni Schicchi) 1987
- Simone, Buoso nagybátyja (Puccini: Gianni Schicchi) 1996
- Baál főpapja (Verdi: Nabucco)
- Budd, rendőrfőnök (Britten: Albert Herring)[8]
- V. zsidó (Strauss: Salome)
- Fafner (Wagner: A Rajna kincse)[4]
- Bagos, mészáros (Erkel: Dózsa György)
- Vakond (Puccini: A köpeny)[4]
- Fafner (Wagner: Siegfried)[3]
- Schwarz, harisnyatakács (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok)
- Első sztrelec (Muszorgszkij: Hovanscsina)
- Grigorisz atya, a falu pópája (Szokolay: Ecce homo)[3]
- Sparafucile (Verdi: Rigoletto)[4]
- Pater Benedict és Harmadik maszk (Prokofjev: Eljegyzés a kolostorban)
- Lodovico, a velencei köztársaság követe (Verdi: Otello)
- Pietro, plebejus és Pietro, szenátor Simon (Verdi: Simon Boccanegra)
- Gumpelwieser, rajzoló (Berté – Schubert Willner – Reichert: Három a kislány)
- Pistol (Verdi: Falstaff)[4]
- Napóleon (Kodály: Háry János) 1977
- Muszka Silbak; Első pór (Kodály: Háry János) 1999
- Egyiptom királya/Fáraó (Verdi: Aida)[3][4]
- Hajóskapitány (Puccini: Manon Lescaut)[4]
- Fouquier Tinville, közvádló (Giordano: André Chénier)
- Szurin (Csajkovszkij: A pikk dáma)
- Varlaam (Muszorgszkij: Borisz Godunov)[3]
- Igazgató (Móricz – Szabó: Légy jó mindhalálig!)
- Az Idő és Poszeidon (Monteverdi: Odüsszeusz hazatérése)
- Farfarello (Prokofjev: A három narancs szerelmese)
- Mr. Peachum (Britten: Koldusopera)
- Második őrtálló (Schikaneder – Mozart: A varázsfuvola)
- Dömölk (Dohnányi: A vajda tornya)
- Basszus II. (Stravinsky: A róka)
- Calatrava márki (Verdi: A végzet hatalma)[4]
- Hunding (Wagner: A walkür)
- Szentendrei Teátrum
- Gumpelwieser, rajzoló (Berté – Schubert – Willner – Reichert: Három a kislány)
- Foccione, Petronio tanítványa (Paisiello: Botcsinálta bölcsek)
- II. kalmár és V. jós (több szerző: A szüzesség acél-tüköre)
- Erő és Abraham (ismeretlen magyar szerző a XVII. századból: Comico-tragoedia) (főiskolai hallgatóként)
- Xixaxoverox, egy varázsló (Szalkay: Pikko herceg és Jutka-Perzsi) (főiskolai hallgatóként)
- Továbbiak
- Csősz, Gazda, Óriás (Kacsóh: János vitéz) – József Attila Színház
- Prédikátor (Csemer – Szakcsi Lakatos: A bestia) – Rock Színház
- Kajafás (Webber: Jézus Krisztus szupersztár) – Arizona Színház
- Növény (Audrey II.) (Ashman – Menken: Rémségek kicsiny boltja) – Vígszínház (1985)
- Növény (Audrey II.) (Ashman – Menken: Rémségek kicsiny boltja) – Városmajori Színpad (1985)
- Kormányzó (Mozart: Don Juan) – Miskolci Nyár a Muzsikáló Udvarban
- Basilio, zenemester (Rossini: A sevillai borbély) – Kisfaludy Színház
- Pomádé király (Ránki: Pomádé király új ruhája) – Vörösmarty Színház (Székesfehérvár)
- Kupelwieser (Berté – Schubert – Willner – Reichert: Három a kislány) – Margitszigeti Szabadtéri Színpad
- Bolond Istók, Dumusi, sumir főpap (A holdbeli csónakos) – Kisfaludy Színház
- Kajafás (Webber: Jézus Krisztus szupersztár) – Miskolci Nemzeti Színház
- Lazarevits (Kálmán: Csárdáskirálynő) – Újpesti Kamaraszínház
Filmszerepei[szerkesztés]
- 1999 – A napfény íze... Aaron Sonnenschein
- 1991 – Találkozás Vénusszal... második francia énekes
- 1985 – Zenés TV színház (televíziós sorozat) az Olasz vendéglő részben...
- 1982 – Kabala...
- 1979 – Az erőd...Van Delft
- 1979 – A trombitás...
- 1977 – A csillagszemű...
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
- ↑ Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. bőv. kiad. Budapest: Zeneműkiadó. 1988. 167. o. ISBN 9633306728
- ↑ a b c d e Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. 285. o. ISBN 963-05-6635-4
- ↑ a b c d e f g h i Hantos Balázs. Magyar Állami Operaház. [2018. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 3.)
- ↑ A denevér – Nagyoperettel köszönti az új évet az Opera. Színház.hu, 2015. január 3. [2017. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 28.)
- ↑ Fodor Géza: Látomás és indulat az operában - Szokolay Sándor: Vérnász - Magyar Állami Operaház. Muzsika, XLVI. évf. 11. sz. (2003) 27. o.
- ↑ Csák Balázs: Mario és a tréfás varázsló - "A színigazgató" és a "Mario és a varázsló" az Erkel Színházban. Kritika. Operaportál. (Hozzáférés: 2018. augusztus 28.)
- ↑ Albert Herring. Színházi Adattár. [2018. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 3.)
Hivatkozások[szerkesztés]
- Somai Miklós: „Számos nagy szerep bennem maradt...”. Passzio.hu, 2014. május 13. (Hozzáférés: 2018. június 3.)
- Bálint Csaba: Hantos Balázs - interjú (2016). Passzio.hu, 2016. október 1. [2017. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 3.)
- Hantos Balázs. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2018. június 3.)
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (Hozzáférés: 2018. június 3.)
- Alpár Ágnes, Balogh Géza, Balázs Arth Valéria, Bárdosiné Medgyesi Zsófia.szerk.: Székely György, Török Margit, Kulcsár Zsuzsa, Fuchs Lívia: Magyar színházművészeti lexikon. Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-6635-4 (1994)
