Charles Péguy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Charles Péguy
Charles peguy.jpg
Élete
Született 1873. január 7.
Orléans
Elhunyt 1914. szeptember 5. (41 évesen)
Villeroy
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, esszé, próza

Charles Péguy (Orléans, 1873. január 7.Villeroy, 1914. szeptember 5.) francia költő, író.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegény családból származott, az École Normale Supérieure-ön tanult. Részt vett a szocialista mozgalomban, a Dreyfus-ügy idején együtt küzdött a szocialistákkal. Később csalódva eltávolodott a politikától, a katolicizmus felé fordult.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1900-ban Cahiers de la Quinzaine című a francia közgondolkodásra ható, haláláig megjelenő folyóiratot al. Az első világháborúban esett el. Ironikus-agresszív, igazságkereső pamfleteken kívül főként ünnepélyes, gáttalanul hömpölygő költeményeket írt, amelyekkel a 20. századi modern költészet előfutára. Le mystére de la charité de Jeanne d'Arc (1910), Le porche du mystére de la deuxiéme vertu (1912), La tapisserie de sainte Geneviéve et de Jeanne d'Arc (1912) c. terjedelmes költeményeinek témája a szeretet, a dogmáktól mentes hit.

További művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • De la cité socialiste (esszé, 1897)
  • Notre patrie (pamflet, 1905)
  • La tapisserie de Notre Dame (költ., 1912)
  • Note sur M. Bergson et la philosophie bergsonienne (tanulmány, 1914)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Péguy témájú médiaállományokat.