A Kárpátok hegységeinek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Kárpátok felosztása:
1. Északnyugati-Kárpátok külső vonulata
2. Északnyugati-Kárpátok belső vonulatai
3. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok külső vonulata, Kárpátkanyar
4. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok belső vonulata
5. Déli-Kárpátok
6. Nyugati-Kárpátok vagy Erdélyi-középhegység
7. Erdélyi-medence és Szilágyság
8. Szerb-Kárpátok

A Kárpátok legfontosabb hegységeinek, hegyvidékeinek listája, nyugat-kelet, illetve észak-dél irányban, valamint külső és belső vonulatok szerint csoportosítva.

Északnyugati-Kárpátok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Keleti-Alpok északkeleti folytatásában a Hainburgi-rögtől a Tapoly völgyéig húzódik, a legszélesebb s egyben a legmagasabb Kárpát-szakasz - (Magas-Tátra: Gerlachfalvi-csúcs 2655 m). Geológiai szempontból a területén minden övezet igen szép kifejlődésű.

Külső vonulat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Útban a Babia Gora csúcsára (Magas-Beszkidek, Lengyelország)

Belső vonulat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magas-Tátra a szlovák-lengyel határon
Szlovák Paradicsom” (Sztracenai-hegység)

Keleti-Kárpátok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északkeleti-Kárpátok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gorgánok egy csúcsa Ukrajnában
Vihorlát (Szlovákia)

A Tapoly völgyétől a Borsa-hágóig fut. Keskeny, egyszerű felépítésű, a flisövezet vonulatai és vulkánmaradványok uralják. A Kárpátok legalacsonyabb hegységszakasza (Máramarosi-havasok: Hoverla, 2061 m, Csernahora - 2026 m). A külső vonulat ukrajnai-szlovákiai részét és a belső vonulatot gyakran Erdős-Kárpátoknak is nevezik.

Külső vonulat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belső vonulat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szűken vett Keleti-Kárpátok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Borsa-hágótól a Tömösi-hágóig, a Prahova völgyéig húzódik, igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú kárpáti rész, itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa (Kelemen-havasok Pietrosz 2102 m), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok, Nagy-Pietrosz 2305 m).

Külső vonulat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belső vonulat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vereskő a Hagymás-hegységben
Érdekes alakú szikla (a Szfinx, Bucsecs-hegység)
A Fogarasi-havasok 2500 m-es csúcsai

Déli-Kárpátok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli-Kárpátok (Carpatii Meridionali) Prahova völgyétől a Temes-Cserna-Mehádia-árokig tart, a Kárpátok legegységesebb, legnagyobb átlagmagasságú szakasza, élesre faragott "várfala". Uralkodók a kristályos kőzetek (a vulkáni képződmények hiányoznak, a flis alárendelt). A Fogarasi-havasok hatalmas hegyláncában tetőzik a Moldoveanu (2544 m).

A Déli-Kárpátokot átszelő völgyek és szorosok több csoportra osztják a hegyvonulatot:

Gyakran a Déli-Kárpátokhoz sorolják még a hegyvonulat nyugati szélén fekvő két különálló hegységet is: a Ruszka-havast és a több részből álló Bánsági-hegyvidéket (Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység, Orsovai-hegység).

Nyugati-Kárpátok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia földrajzában Nyugati-Kárpátoknak (Carpaţii Occidentali) nevezik az Erdélyi-medencét nyugatról határoló hegységvonulatot. Ennek három fő csoportja az Erdélyi-középhegység, a Ruszka-havas és a Bánsági-hegyvidék. A Ruszka-havast és a Bánsági-hegyvidéket gyakran a Déli-Kárpátokhoz is sorolják. Mások a három nagy hegységcsoportot nem tartják a Kárpátok részének.

Erdélyi-középhegység (Munţii Apuseni

Ruszka-havas (Munţii Poiana Ruscă)

Bánsági-hegyvidék (Carpaţii Banatului)

Szerb-Kárpátok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerb-Kárpátoknak (szerbül Karpatska Srbija) nevezik a Bánsági-hegyvidék déli folytatását jelentő kelet-szerbiai középhegységet a Dunától délre. A Szerb-Kárpátokat többnyire nem tartják a Kárpátok szerves részének.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]