A Kárpátok hegységeinek listája
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
1. Északnyugati-Kárpátok külső vonulata
2. Északnyugati-Kárpátok belső vonulatai
3. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok külső vonulata, Kárpátkanyar
4. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok belső vonulata
5. Déli-Kárpátok
6. Nyugati-Kárpátok vagy Erdélyi-középhegység
7. Erdélyi-medence és Szilágyság
8. Szerb-Kárpátok
A Kárpátok legfontosabb hegységeinek, hegyvidékeinek listája, nyugat-kelet, illetve észak-dél irányban, valamint külső és belső vonulatok szerint csoportosítva.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Északi-Kárpátok
[szerkesztés] Északnyugati-Kárpátok
A Keleti-Alpok északkeleti folytatásában a Hainburgi-rögtől a Tapoly völgyéig húzódik, a legszélesebb s egyben a legmagasabb Kárpát-szakasz - (Magas-Tátra: Gerlachfalvi-csúcs 2655 m). Geológiai szempontból a területén minden övezet igen szép kifejlődésű.
[szerkesztés] Külső vonulat
_-_from_Kun%C4%8Dice_pod_Ond%C5%99ejn%C3%ADkem.jpg&filetimestamp=20070204010456)
- Délmorva-Kárpátok (csehül Jihomoravské Karpaty)
- Középmorva-Kárpátok (csehül Středomoravské Karpaty)
- Fehérkárpátok-régió (szlovákul Bělokarpatská podsústava)
- Fehér-Kárpátok (Biele Karpaty)
- Jávornik-hegység (Javornik)
- Beszkidek (csehül és szlovákul: Beskydy, lengyelül: Beskidy)
- Morva-Sziléziai-Beszkidek (csehül: Moravskoslezské Beskydy, szlovákul: Moravsko-sliezske Beskydy)
- Magas-Beszkidek (szlovákul: Slovenské Beskydy, lengyelül: Beskid Żywiecki)
- Kiszucai-hegyek (szlovákul: Kysucké vrchy)
- Árvai-fennsík (Oravská vrchovina)
- Árvai-Magura (Oravská Magura)
- Lengyel Nyugati-Beszkidek (lengyelül: Beskidy Zachodnie)
- Pieninek (lengyelül és szlovákul: Pieniny)
- Lublói-fennsík (szlovákul: Ľubovnianska vrchovina)
- Csergő-hegység (Čergov)
- Északi-Tátraalja (Podhôľno-magurská oblasť)
- Szkorusina (Skorušinské vrchy)
- Szepesi-Magura (Spišská Magura)
- Bachurnia (Bachureň)
- Szepes-Sárosi-hegyvidék (Spišsko šarišská vrchovina)
- Lőcsei-hegység (Levočské vrchy)
- Branyiszkói-hegység (Branisko)
- Csernahora (Čierna hora)
[szerkesztés] Belső vonulat
- Hainburgi-rög (németül: Hundsheimer Berge)
- Kis-Kárpátok (szlovákul: Malé Karpaty)
- Nyitra-Zsolnai-hegyvidék vagy Elő-Fátra (Nitriansko-žilinská hornatina)
- Tátra-Fátra-vidék vagy Központi-Kárpátok (Fatransko-tatranskou oblasť)
- Alacsony-Tátra (Nízke Tatry)
- Magas-Tátra (Vysoké Tatry)
- Liptói-havasok (Západné Tatry)
- Rohácsok (Roháce)
- Bélai-havasok (Belianské-Tatry)
- Kis Fátra (Malá Fatra)
- Nagy Fátra (Velká Fatra)
- Selmeci-körhegység (Slovenské stredohorie)
- Madaras (Vtáčnik)
- Tribecs (Tribeč)
- Garammenti-Inóc vagy Újbányai-hegység (Pohronský Inovec)
- Selmeci-hegység (Štiavnické vrchy)
- Körmöci-hegység (Kremnické vrchy)
- Polyána (Poľana)
- Osztroski (Ostrôžky)
- Jávoros (Javorie)
- Gömör–Szepesi-érchegység (Slovenské rudohorie, Spišsko-gemerské rudohorie)
- Vepor (Veporské vrchy)
- Szepes-Gömöri-karszt (Spišsko-gemerský kras)
- Szlovák Paradicsom vagy Sztracenai-hegység (Slovenský Raj)
- Murányi-fennsík (Muránska planina)
- Sztolica-hegység (Stolické vrchy)
- Ratkói-hegyek (Ratkovské vrchy)
- Rőcei-hegység (Revúcka vrchovina)
- Szlovák és Aggteleki karszt - Gömör-tornai karszt
- Szlovák karszt (Slovenský kras)
- Aggteleki-karszt vagy Észak-Borsodi-karszt
- Rozsnyói-hegység (Volovské vrchy)
- Dobsinai-hegyek (Dobšinské vrchy)
- Iglói-hegyek (Havranie vrchy)
- Hégény vagy Gálmusz-hegység (Hnilecké vrchy)
- Kassai-hegyek (Košické vrchy)
- Északi-középhegység
_(Hungary).jpg&filetimestamp=20070810172825)
[szerkesztés] Északkeleti-Kárpátok
A Tapoly völgyétől a Borsa-hágóig fut. Keskeny, egyszerű felépítésű, a flisövezet vonulatai és vulkánmaradványok uralják. A Kárpátok legalacsonyabb hegységszakasza (Máramarosi-havasok: Hoverla, 2061 m, Csernahora - 2026 m). A külső vonulat ukrajnai-szlovákiai részét és a belső vonulatot gyakran Erdős-Kárpátoknak is nevezik.
[szerkesztés] Külső vonulat
- Sárosi-határhegység vagy Alacsony-Beszkidek (szlovákul: Nízke Beskydy, lengyelül: Beskid Niski)
- Külső-Beszkidek vagy Keleti-Beszkidek (lengyelül Beskidy Wschodnie, ukránul: Східні Бескиди)
- Beszkádok (lengyelül: Bieszczady, ukránul: Бещади)
- Felső-Dnyeszter-Beszkidek vagy (ukránul: Верхньо-Дністровий Бескид)
- Szkolei-Beszkidek (Сколівські Бескиди)
- Polonyinák (szlovákul: Poloniny, lengyelül: Połonina, ukránul: Полонина)
- Bukovai-hegység (szlovákul: Bukovské vrchy)
- Róna-havas (ukránul: Полонина Рівна)
- Borzsa-havas (Полонина Боржава)
- Gorgánok (Ґорґани)
- Pokutya-Bukovinai-Kárpátok (Покутсько-Буковинські Карпати)
- Máramarosi-havasok (ukránul: Мараморошський масив, románul: Muntii Maramureşului)
- Kraszna-havas (ukránul: Полонина Красна)
- Fagyalos vagy Szvidovec (Свидівець)
- Csornahora vagy Feketebérc (Чорногора)
- Rahói-hegyek (Рахівський масив)
[szerkesztés] Belső vonulat
- Vihorlát–Gutin-hegyvidék (szlovákul Vihorlatsko-gutinska oblast, ukránul Вигорлат-Гутинський вулканічний хребет, románul Munţii vulcanici Vihorlat-Gutâi)
- Vihorlát (szlovákul Vihorlatské vrchy)
- Szinyák vagy Kéklő-hegység (ukránul Синяк)
- Borló (ukránul Великий Діл)
- Nagyszőlősi-hegység (ukránul Великий Шолес)
- Avas hegység (románul Munţii Oaşului)
- Kőhát-hegység (románul Creasta Pietrii)
- Gutin-hegység) (románul Munţii Gutâi)
- Lápos-hegység (románul Munţii Lăpuşului)
- Cibles (románul Munţii Ţibleş); Lápos-Széples-hegyvidék
[szerkesztés] Keleti-Kárpátok
A Borsa-hágótól a Tömösi-hágóig, a Prahova völgyéig húzódik, igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú kárpáti rész, itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa (Kelemen-havasok Pietrosz 2102 m), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok, Nagy-Pietrosz 2305 m).
[szerkesztés] Külső vonulat
- Bukovinai-Kárpátok (Munţii Bucovinei)
- Szuhard-hegység (Munţii Suhardului)
- Obcsinák (Obcinele Bucovinei)
- Moldvai-Kárpátok (Munţii Moldovei)
- Esztena-hegység (Munţii Stânişoarei)
- Gyamaló (Munţii Giumalau)
- Ráró (Munţii Rarău)
- Berzunci-hegység (Munţii Berzunţ)
- Tarkő-hegység (Muntii Tarcău)
- Gosman-hegység (Munţii Goşmanu)
- Csíki-havasok (Munţii Ciuc)
- Répát-hegység (Muntii Repat)
- Nemere-hegység (Munţii Nemira)
- Moldvai Szubkárpátok (Subcarpaţii Moldovei)
- Kárpátkanyar (Carpatii de Curbură)
- Háromszéki-havasok (Munţii Vrancei)
- Bodzafordulói-hegyek (Munţii Întorsurii)
- Bodzai-havasok (Munţii Buzăului)
- Brassói-havasok (Munţii Braşovului)
- Kárpátkanyar-Szubkárpátok (Subcarpaţii Curburii)
[szerkesztés] Belső vonulat
- Radnai-havasok (Muntii Rodnei)
- Borgói-hegység (Munţii Bârgăului)
- Besztercei-havasok (Munţii Bistriţei)
- Gyergyó–Békási-hegyvidék
- Csalhó (Masivul Ceahlău)
- Gyergyói-havasok (Munţii Giurgeu)
- Hagymás-hegység (Munţii Hăşmaş, Hăghimaş)
- Kelemen-Görgény-Hargita-hegyvidék
- Kelemen-havasok (Munţii Călimani)
- Görgényi-havasok (Munţii Gurghiu)
- Hargita-hegység (Munţii Harghita)
- Persányi-hegység (Munţii Perşani)
- Bodoki–Baróti-hegyvidék
- Csomád-hegység (Masivul Ciomatu-Puturosu)
- Torjai-hegység (Munţii Turiei)
- Bodoki-hegység (Munţii Bodoc)
- Baróti-hegység (Munţii Baraolt)
[szerkesztés] Déli-Kárpátok
A Déli-Kárpátok (Carpatii Meridionali) Prahova völgyétől a Temes-Cserna-Mehádia-árokig tart, a Kárpátok legegységesebb, legnagyobb átlagmagasságú szakasza, élesre faragott "várfala". Uralkodók a kristályos kőzetek (a vulkáni képződmények hiányoznak, a flis alárendelt). A Fogarasi-havasok hatalmas hegyláncában tetőzik a Moldoveanu (2544 m).
A Déli-Kárpátokot átszelő völgyek és szorosok több csoportra osztják a hegyvonulatot:
- Bucsecs-csoport (a Prahova völgyétől a Törcsvári-hágóig)
- Bucsecs-hegység (Munţii Bucegi)
- Leaota-hegység
- Fogarasi-havasok csoportja (a Törcsvári-hágótól a Vöröstoronyi-szorosig)
- Királykő (Masivul Piatra Craiului)
- Jézer-hegység (Muntii Iezer)
- Fogarasi-havasok (Munţii Făgăraş)
- Cozia-hegység
- Páring-csoport (a Vöröstoronyi-szorostól a Zsíl völgyéig és a Petrozsényi-medencéig)
- Páring-hegység (Munţii Parâng)
- Capatana-hegység
- Csindrel-hegység (Munţii Cindrel),
- Lotru-hegység
- Surján-hegység
- Retyezát-csoport (a Zsíl völgyétől a Temes és a Cserna völgyéig)
- Géta Szubkárpátok
Gyakran a Déli-Kárpátokhoz sorolják még a hegyvonulat nyugati szélén fekvő két különálló hegységet is: a Ruszka-havast és a több részből álló Bánsági-hegyvidéket (Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység, Orsovai-hegység).
[szerkesztés] Nyugati-Kárpátok
Románia földrajzában Nyugati-Kárpátoknak (Carpaţii Occidentali) nevezik az Erdélyi-medencét nyugatról határoló hegységvonulatot. Ennek három fő csoportja az Erdélyi-középhegység, a Ruszka-havas és a Bánsági-hegyvidék. A Ruszka-havast és a Bánsági-hegyvidéket gyakran a Déli-Kárpátokhoz is sorolják. Mások a három nagy hegységcsoportot nem tartják a Kárpátok részének.
Erdélyi-középhegység (Munţii Apuseni
- Béli-hegység (Munţii Codru-Moma)
- Bihari-hegység (Munţii Bihor)
- Zarándi-hegység (Munţii Zărand)
- Réz-hegység (Munţii Plopişului, Muntele Ses)
- Meszes-hegység ( Munţii Meseş)
- Király-erdő (Munţii Pădurea Craiului)
- Gyalui-havasok (Munţii Gilăului)
- Torockói-hegység (Munţii Trascău)
- Erdélyi-érchegység (Munţii Trascău)
- Kalota-havas (Masivul Vlădeasa)
- Vigyázó-hegység (Masivul Vlădeasa)
Ruszka-havas (Munţii Poiana Ruscă)
Bánsági-hegyvidék (Carpaţii Banatului)
- Krassó-Szörényi-érchegység
- Szemenik-hegység (Munţii Semenic)
- Almás-hegység (Munţii Almăjului)
- Aninai-hegység (Munţii Aninei)
- Lokva-hegység (Munţii Locvei)
- Orsovai-hegység ()
[szerkesztés] Szerb-Kárpátok
Szerb-Kárpátoknak (szerbül Karpatska Srbija) nevezik a Bánsági-hegyvidék déli folytatását jelentő kelet-szerbiai középhegységet a Dunától délre. A Szerb-Kárpátokat többnyire nem tartják a Kárpátok szerves részének.
