Leuven

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leuven (Louvain)
Leuven.jpg
A leuveni városháza
Leuven címere
Leuven címere
Leuven zászlaja
Leuven zászlaja
Becenév: Pietermannen (Péteresek) és Koeienschieters (Tehénlövők)
Mottó: Loven boven, altijd God loven! (Leuven mindenek felett, Istent mindig dicsérjük!)
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Flandria
Közösség Flamand Közösség
Tartomány Flamand-Brabant
Járás Leuven járás
Rang város
Alapítás éve 884
Polgármester Louis Tobback (sp.a)
Népesség
Teljes népesség 95 463 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 1623 fő/km2
Gazdaság
Földrajzi adatok
Terület 56,63 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Leuven (Belgium)
Leuven
Leuven
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 50° 52′ 39″, k. h. 4° 42′ 16″Koordináták: é. sz. 50° 52′ 39″, k. h. 4° 42′ 16″
Leuven weboldala

Leuven (Loudspeaker.svg kiejtése, ejtsd: Lőven, IPA 'lø:vən, franciául Louvain, németül Löwen), flamand város a belgiumi Flamand-Brabant tartományban, amelynek egyben fővárosa, közigazgatási és jogi központja is. Leuven 5663 ha kiterjedésű és mintegy 90 000 lakója van.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leuven Belgiumban, Brüsszeltől keletre 25 km-re fekszik, a Dijle és a Voer folyók partján. Területe 56,63 km².

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelmi Leuven a jelenlegi körgyűrűn belül helyezkedett el. 1977. január 1-jén a következő, a várossal egybenőtt településeket csatolták hozzá: Heverlee, Kessel-Lo és Wilsele; továbbá Korbeek-Lo, Haasrode és Wijgmaal egyes részeit is.

Városrész Terület
(km²)
Népesség
(2006. december 31.)
Népsűrűség
(fő/km²)
Leuven 5,52 30 169 5 465
Heverlee 21,60 21 429 992
Kessel-Lo 16,06 27 476 1 711
Wijgmaal 4,59 3 505 764
Wilsele 8,86 9 354 1 056

Forrás a holland Wikipédia szerint: Leuven város hivatalos adatai

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első települések nyomai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Leuven környékén talált tűzkő-leletek azt bizonyítják, hogy már i. e. 130.000 körül lakott volt a vidék, az első állandó település azonban csak i. e. 3500 körül keletkezett. I. e. 1600 körül a nerviusok és az eburonok lakták a környéket, házaikat fából és vályogból építették. Julius Caesar a gall háborúban meghódította a mai Belgium területének déli részeit, és a Leuven városát átszelő Dijle folyó lett a határ az új provincia két közigazgatási egysége, a nyugati Civitas Nerviorum és a keleti Civitas Tungrorum között. Mivel a későbbi katolikus egyházmegyék követték a római közigazgatási egységeket, a város a középkorban két püspökség alá tartozott: a Dijlétől nyugatra eső területek a cambrai-i egyházmegyéhez tartoztak, míg a Dijle keleti partjának a liège-i hercegpüspök volt az ordniáriusa (egyházi elöljárója). A harmadik századi germán törzsek támadásai megtizedelték a város lakosságát.

Leuven a középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leuven első említése (Luvanium ill. Loven) egy 884-ből (v. 891-ből) származó leírásban található, amely Karintiai Arnulf frank királynak egy viking hadsereg feletti győzelmét örökíti meg. Egy legenda szerint a város vörös-fehér-vörös sávos zászlaja a várost átszelő Dijle folyó véráztatta partjait, és a két part közötti vizet jelképezi ezen csata után. A modern heraldisztika szerint azonban Alsó-Lotaringia színeit tartalmazza, és a 13. századból származik, ahonnét Ausztria zászlaja is ered.

Kedvező földrajzi fekvéséből kifolyólag Leuven a Brabanti Hercegség kereskedelmi központjává vált a 13-14. századok között. A növekedést illusztrálja, hogy a korábbi városfalak által határolt terület szűknek bizonyult, és ezért 1360-ra új falakat emelt a város. Leuvennek a posztógyártásban és -kereskedésben betöltött korábbi szerepét jól bizonyítja az a jó minőségű leuveni posztó, amelyet 14-15. századi szövegek lewyn-ként (vagy: Leuwyn, Levyne, Lewan(e), Lovanium, Louvain)[2] említenek.

A 15. században kezdődött Leuven aranykora, a Leuveni Katolikus Egyetem megalapításával (1425), amelynek a 14. századbeli gótikus posztókereskedő ház egyik felében adott helyet a város. Később, amikor a németalföldi posztókereskedés hanyatlásnak indult, az egyetem kapta meg az egész épületet. A 15. századból származik a jelenlegi Szent Péter templom (a város főtemploma) és a gótikus városháza, valamint a Kerekasztal háza (jelenleg a Belga Nemzeti Bank épülete) is.

Leuven az újkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 17. században a város hanyatlásnak indult, ami a 18. század közepéig tart. 1763-ra azonban elkészül a 2,5 m mély, 30 km hosszú Mechelen-Leuven közötti, könnyű uszályokkal hajózható csatorna, amely újabb lendületet adott a város fejlődésének. Ennek következtében felvirágzik a Stella Artois-t a 13. század óta gyártó helyi serfőzde is, a mai InBev sörgyár. Ebben az időszakban egyébként Leuven 52, egyenként kb. 120 embert foglalkoztató serfőzdét számlál.

A francia forradalom hatására (amely 1794-ben érte el a várost) Leuven ismét hanyatlásnak indult. A szerzetesrendek fel lettek oszlatva, a kolostorokat bezárták, az egyetemet először hadisarc fizetésére kötelezték, majd tanárait bezárták, az egyetemet pedig feloszlatták. Megnövekszik a munkanélküliség és bűnözés, a lakosság elszegényedik, az emberek szabadságjogait megnyirbálják. Napóleon 1799-es hatalomra jutása következtében javult csak a helyzet, így 1803-as leuveni látogatásakor szíves fogadtatásban részesült.

Igazi fellendülés azonban csak Belgium 1830-as megalakulása után következett be. Megélénkült az ipar (sörgyárak, textilipar, fémfeldolgozás). 1850-ben már 175 gőzgép működött a városban. Ezzel párhuzamosan rohamszerűen megnövekszik a népesség: száz év alatt 18.000-ről 42.000-re nő a lakosság száma. A megnövekedett, főleg gyári munkásokból álló lakosság azonban szociálisan rossz körülmények között él: szűk sikátorokban, szegényes házakban és rossz higiéniai körülmények között. Kolera és tífuszjárványok pusztítanak. Ekkor határozza el a város vezetősége, hogy a várost átszelő két folyót, a Dijlét és a Voert lefedik, továbbá a korábban rendszeresen kiszáradó és megfertőződő kézi kutak helyett megjelenik a vízvezeték. 1835-ban bevezetik az utcai gázvilágítást is.

Leuveni Katolikus Egyetem Könyvtárának romjai 1915-ben

A város 20. századi történelme folyamán mindkét világháborúban súlyos károkat szenvedett, melynek során az Egyetemi könyvtár kétszer is megsemmisült. Az első világháborúban tisztázatlan körülmények között elpusztított könyvtár által kiváltott nemzetközi felháborodásnak köszönhetően a párizsi békeszerződések kártérítésre kötelezték Németországot. Amerikai oktatási intézmények és jótékonysági szervezetek adományaiból új könyvtárépületet emelnek, amit azonban a második világháborúban a németek megint (ezúttal szándékosan) elpusztítottak (1940). Ekkor mintegy 900 000 kötet vált a lángok martalékává, köztük a Leuveni Katolikus Egyetem 1425-ből származó, az első világháború után megszerzett alapító levele is. 1944-ben a várost súlyos bombatalálatok érik, és Szent Péter templom egy része is teljesen megsemmisül. Az egyetemi könyvtár a háború után újfent amerikai segítséggel épült újjá. A háború utáni helyreállítási munkák hosszú időt vesznek majd igénybe, a városházát csak 1982-re sikerül teljesen helyreállítani.

A város népességének alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


  • Források: a holland Wikipédia szerint: Leuven város hivatalos adatai és a Belga Statisztikai Hivatal – Megjegyzés: 1806–1970=népszámlálási adatok; 1977-től= a lakosság száma adott év január 1-jén;
  • 1977: Heverlee, Kessel-Lo, Wilsele, Wijgmaal, Korbeek-Lo és Haasrode hozzácsatolása

Az egyetem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leuven elsősorban katolikus egyeteméről ismert (K.U.Leuven), amely a Németalföld legősibb egyeteme, és a világ egyik legszínvonalasabb felsőoktatási intézménye. Leuven ad otthont a Vleriknek is, mely egy jó hírű üzleti egyetem.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leuvenben székel az InBev sörgyár (többek között a Stella Artois sör gyártója).

Leuvenhez kapcsolódó híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarok számára az Ómagyar Mária-siralom miatt nevezetes a város, hiszen az első világháborút követően ide került az a kódex, amiben rábukkantak első verses nyelvemlékünkre. A városban 1948 óta működik a Collegium Hungaricum, amely sokáig Muzslay István vezetése alatt állt, jelenleg pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kezelésében van.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városháza
  • Nagy Beguinage
  • Kis Beguinage
  • Ab Inbev sörgyár
  • Oude Markt
  • Egyetemi könyvtár
  • Szent Péter templom
  • Aarenbergi kastély
  • Botanikus kert
  • Leuvense Fonske c. szobor

Fényképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai és partnervárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok:

Partnervárosok:

Ezek mellett a hivatalos testvérvárosok mellett különböző, más országokban lévő településekkel is kapcsolatot tart fenn a város.

1989 óta az erdélyi Keresztényszigetet „fogadta örökbe” Leuven városa, amelynek rendszeres anyagi és egyéb támogatást nyújtanak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Leuven témájú médiaállományokat.