III. Gottfried leuveni gróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Gottfried leuveni gróf
Godfrei3.jpg

Leuven grófja, Alsó-Lotaringia hercege, Brabant tartományi grófja, antwerpeni őrgróf
Uralkodási ideje
1142 – 1190
Elődje I. Gottfried
Utódja I. Henrik brabanti herceg
Életrajzi adatok
Született 1142
Elhunyt 1190
Házastársa 1) Limburgi Mar4git 2) Imagina van Looz
Gyermekei 1) Henrik, Adalbert 2) Vilmos, Gottfried
Édesapja II. Gottfried
Édesanyja Lutgardis von Sulzbach

Gottfried (11421190. augusztus 21.) középkori nemesúr, a németalföldi Leuveni Grófság uralkodója, brabanti tartományi gróf, antwerpeni őrgróf és Alsó-Lotaringia hercege 1142-től haláláig.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja II. Gottfried leuveni gróf, anyja Lutgardis von Sulzbach. Apja 1139-ben örökölte a leuveni grófi, brabanti tartományi grófi és antwerpeni őrgrófi címeket, majd 1140-ben felesége révén III. Konrád kinevezte Alsó-Lotaringia hercegének. 1142-ben a csecsemő Gottfried örökölte apja címeit (dux in cunis), de kiskorúságát kihasználva a brabanti urak fellázadtak ellene (1142 - 1159). 1147-ben Aachenben részt vett III. Konrád kijelölt örököse, Henrik Berengár koronázásán (aki 1150-ben, még apja előtt meghalt).

1158-ban feleségül vette Limburgi Margitot, II. Henrik limburgi herceg lányát és ezzel rokoni kapcsolatot épített ki a szomszédos Limburgi Hercegséggel, a leuveni grófok korábbi ellenségeivel.

1159-ben sikerült végre elfojtania a brabanti felkelést, amikor földig égette Berthout, Grimbergen urának kastélyát. 1171-ben háborúba keveredett a Hainaut-i Grófsággal, de hamar vereséget szenvedett. 1179-ben legidősebb fiát, Henriket hozzáadta I. Fülöp flamand gróf unokahúgához. 1182 és 1184 között részt vett egy jeruzsálemi hadjáratban. Amíg a Szentföldön hadakozott, Barbarossa Frigyes császár a brabanti herceg címet adományozta Henrik fiának. 1190. augusztus 10-én halt meg, halála után fia örökölte a leuveni grófi címet és 1190. szeptemberében a Schwäbisch Hall-ban tartott birodalmi gyűlés megerősítette Henriket az alsó-lotaringiai hercegi címben is.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első felesége 1158-tól Limburgi Margit (? - 1172), I. Henrik limburgi herceg és arloni gróf, illetve Mathilde von Saffenberg lánya. A házasságból két gyermek született:

  • Henrik (1165 - 1235), 1180 - 1222 között Alsó-Lotaringia hercege, 1183 - 1198 között Leuven hercege, 1191-től halálig Brabant hercege.
  • Adalbert (1166 - 1192) 1177 - 1183 között a liège-i Szt. Lambert templom főesperese, 1184 - 1189 között a Szt. János és Szt. Péter apátság prépostja, 1191-től liège-i püspök, 1192-től bíboros. Ugyanebben az évben Reims-ben meggyilkolták.

Második felesége Imagina de Looz (? - 1214), I. Lajos, Looz grófja és felesége, Agnes von Metz lánya. Férje halála után a münsterbilseni zárda főnökasszonya. A házasságból két gyermek született:

  • Vilmos (? - 1224 után), Perwez és Ruysbroek ura.
  • Gottfried (? - 1225/26), 1196-ban Angliába utazott, 1210 körül Essexben élt.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
VII. Gottfried
Alsó-Lotaringia hercege
11421180
Lotaringia címere
Következő uralkodó:
IV. Henrik


Előző uralkodó:
II. Gottfried leuveni gróf
Leuveni gróf
1142 - 1190
A leuveni grófok címere
Következő uralkodó:
I. Henrik brabanti herceg
Előző uralkodó:
II. Gottfried leuveni gróf
Antwerpeni őrgróf
1142 - 1190
Antwerpen város jelenlegi címere
Következő uralkodó:
I. Henrik brabanti herceg

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Godfrey III, Count of Leuven című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.