III. Gottfried leuveni gróf
| III. Gottfried leuveni gróf | |
 |
|
|
|
|
| Leuven grófja, Alsó-Lotaringia hercege, Brabant tartományi grófja, antwerpeni őrgróf | |
| Uralkodási ideje 1142 – 1190 |
|
| Elődje | I. Gottfried |
| Utódja | I. Henrik brabanti herceg |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1142 |
| Elhunyt | 1190 |
| Házastársa | 1) Limburgi Mar4git 2) Imagina van Looz |
| Gyermekei | 1) Henrik, Adalbert 2) Vilmos, Gottfried |
| Édesapja | II. Gottfried |
| Édesanyja | Lutgardis von Sulzbach |
Gottfried (1142 – 1190. augusztus 21.) középkori nemesúr, a németalföldi Leuveni Grófság uralkodója, brabanti tartományi gróf, antwerpeni őrgróf és Alsó-Lotaringia hercege 1142-től haláláig.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Apja II. Gottfried leuveni gróf, anyja Lutgardis von Sulzbach. Apja 1139-ben örökölte a leuveni grófi, brabanti tartományi grófi és antwerpeni őrgrófi címeket, majd 1140-ben felesége révén III. Konrád kinevezte Alsó-Lotaringia hercegének. 1142-ben a csecsemő Gottfried örökölte apja címeit (dux in cunis), de kiskorúságát kihasználva a brabanti urak fellázadtak ellene (1142 - 1159). 1147-ben Aachenben részt vett III. Konrád kijelölt örököse, Henrik Berengár koronázásán (aki 1150-ben, még apja előtt meghalt).
1158-ban feleségül vette Limburgi Margitot, II. Henrik limburgi herceg lányát és ezzel rokoni kapcsolatot épített ki a szomszédos Limburgi Hercegséggel, a leuveni grófok korábbi ellenségeivel.
1159-ben sikerült végre elfojtania a brabanti felkelést, amikor földig égette Berthout, Grimbergen urának kastélyát. 1171-ben háborúba keveredett a Hainaut-i Grófsággal, de hamar vereséget szenvedett. 1179-ben legidősebb fiát, Henriket hozzáadta I. Fülöp flamand gróf unokahúgához. 1182 és 1184 között részt vett egy jeruzsálemi hadjáratban. Amíg a Szentföldön hadakozott, Barbarossa Frigyes császár a brabanti herceg címet adományozta Henrik fiának. 1190. augusztus 10-én halt meg, halála után fia örökölte a leuveni grófi címet és 1190. szeptemberében a Schwäbisch Hall-ban tartott birodalmi gyűlés megerősítette Henriket az alsó-lotaringiai hercegi címben is.
Családja [szerkesztés]
Első felesége 1158-tól Limburgi Margit (? - 1172), I. Henrik limburgi herceg és arloni gróf, illetve Mathilde von Saffenberg lánya. A házasságból két gyermek született:
- Henrik (1165 - 1235), 1180 - 1222 között Alsó-Lotaringia hercege, 1183 - 1198 között Leuven hercege, 1191-től halálig Brabant hercege.
- Adalbert (1166 - 1192) 1177 - 1183 között a liège-i Szt. Lambert templom főesperese, 1184 - 1189 között a Szt. János és Szt. Péter apátság prépostja, 1191-től liège-i püspök, 1192-től bíboros. Ugyanebben az évben Reims-ben meggyilkolták.
Második felesége Imagina de Looz (? - 1214), I. Lajos, Looz grófja és felesége, Agnes von Metz lánya. Férje halála után a münsterbilseni zárda főnökasszonya. A házasságból két gyermek született:
- Vilmos (? - 1224 után), Perwez és Ruysbroek ura.
- Gottfried (? - 1225/26), 1196-ban Angliába utazott, 1210 körül Essexben élt.
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: VII. Gottfried |
|
Következő uralkodó: IV. Henrik |
| Előző uralkodó: II. Gottfried leuveni gróf |
|
Következő uralkodó: I. Henrik brabanti herceg |
| Előző uralkodó: II. Gottfried leuveni gróf |
|
Következő uralkodó: I. Henrik brabanti herceg |
Források [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Godfrey III, Count of Leuven című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
