Mark Eyskens
| Mark Eyskens | |
| Belgium 44. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1981. március 31. – 1981. december 17. |
|
| Előd | Wilfried Martens |
| Utód | Wilfried Martens (2. hivatali idő) |
|
|
|
| Született | Leuven 1933. április 29. |
| Párt | CD&V |
|
|
|
| Házastárs | Anne Rutsaert |
Mark Maria Frans Eyskens (Leuven, 1933. április 29. -) belga politikus, államférfi, Belgium miniszterelnöke 1981. április 6. és 1981. december 17. között, illetve 1976 és 1992 között összesen 13 kormány minisztere. 1992 óta a CD&V képviseletében Flamand-Brabant tartományi tanácsának elnöke.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Eyskens apja, Gaston Eyskens szintén politikus volt, és összesen három alkalommal volt Belgium miniszterelnöke. A második világháború idején anyjával és testvérével a belga tengerpartra menekült a német Stukák bombázásai elől, apja Brüsszelben maradt. Amikor nyilvéánvalóvá vált, hogy a német előrenyomulást nem lehet feltartóztani, az egész család Franciaországban keresett menedéket. Belgium megszállása alatt a család visszatért és id. Eyskens a Leuveni Katolikus Egyetemen tanított.
Mark a második világháború befejezése után kezdte középiskolai tanulmányait, 1953-ban filozófia szakon kapott diplomát, majd 1956-ban kapta summa cum laude jogi diplomáját a leuveni egyetemtől. 1957-ben a New York-i Columbia University-n közgazdasági diplomát szerzett, és 1962-ben a közgazdaságtudomány doktorává avatták Leuven-ben.
Oktatási pályáját 1961-ben kezdte, a leuveni egyetem közgazdaságtudományi tanszékén volt asszisztens és előadó, majd 1965-ben professzorként a közgazdaságtudományi, a mikroökonómiai és közszféra finanszírozásával kapcsolatos tanulmányok felelőse lett.
1971-1976 között az egyetemi tanács elnöke: ebben az időszakban vált ketté az egyetem és jött létre a flamand tannyelvű Katholieke Universiteit Leuven, illetve a francia tannyelvű Université Catholique de Louvain . A továbbiakban is számos tudományos posztot töltött be, többek között a Római Klub belga küldöttségének tagja, a belga tudományos, irodalmi és szépművészeti akadémia tagja 1987-től, majd elnöke 2003-2004-ben, az Academia Europaea tagja, az Európai Kulturális Központ elnöke, a jeruzsálemi Héber Egyetem támogató szervezének felügyelőbizottsági tagja, stb. 1997 óta a Competitiveness Advisory Group (CAG) tagjaként az Európai Bizottság tanácsadója.
Politikai pályafutása 1962-ben kezdődött, amikor Andre Dequae pénzügyminiszter tanácsadója lett. 1976-ban Leo Tindemans kormányában kapott először miniszteri tisztséget, és 1993-ig összesen 13 belga kormány tagja volt, többek között pénzügyminiszterként és külügyminiszterként.
Elődje, Wilfried Martens 1981. március 31-én mondott le és Mark Eyskens április 6-án lett Belgium miniszterelnöke egy kereszténydemokrata-szocialista koalíciós kormány élén. Szeptember 21-énazonban a vallon acélipar finanszírozása körül kialakult vita miatt a kormány lemondani kényszerült, és a november 8-ra kiírt választások eredményeként december 17-én Eyskens utóda Wilfried Martens lett. Az Eyskens-kormány egyik intézkedése révén ezen a választáson szavazhattak először a 18-21 közötti fiatalok.
1977 és 1995 közötti a Leuven (arrondissement)leuveni körzet parlamenti képviselője, 1992 óta az Európa Tanács, illete a Nyugat-Európai Unió közgyűlésének tagja. 1992-ben visszatért a tanításhoz is, a leuveni egyetemen a közgazdaságtudományok professzora lett, egészen 1998-as nyugdíjazásáig. 1998. november 18-án államminiszterré nevezték ki.
Érdekesség [szerkesztés]
2005-ben szerepelt a "legnagyobb belga" televíziós szavazáson, de csak a 232-ik helyet kapta az elődöntő után, és nem került be a döntőbe. 2007-ben indult egy televíziós kvízversenyen, majd miután kiesett, ezt nyilatkozta: "Még mindig nagy hiányosságok vannak az ismereteimben", és ennek érdekében tanulni fog, illetve a Google-t használja és a Wikipédiát olvasgatja.[1]
Lásd még [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ De Slimste Mens ter Wereld - a www.imdb.com adatbázisában
- Mark Eyskens hivatalos oldala
- Életrajza a belga miniszterelnök honlapján

