Bellarmin Szent Róbert
| Bellarmin Szent Róbert | |
 |
|
| jezsuita szerzetes, bíboros, egyháztanító | |
| Születése | 1542. október 4., Montepulciano Toszkána |
| Halála | 1621. szeptember 17., Róma |
| Tisztelik | Római katolikus egyház |
| Boldoggá avatása | 1923. május 13., Róma Boldoggá avatta: XI. Piusz pápa |
| Szentté avatása | 1930. június 29., Róma Szentté avatta: XI. Piusz pápa |
| Ünnepnapja | szeptember 17. |
| Minek/kiknek a védőszentje? | egyházjognak, egyházjogászoknak, katekizmusnak, katekumeneknek (hitjelölteknek) |
Bellarmin Szent Róbert (Roberto Francesco Romolo Bellarmino) (Montepulciano, Toszkána, 1542. október 4. – Róma, 1621. szeptember 17.) olasz jezsuita szerzetes, bíboros. Jelentős szerepet játszott az ellenreformáció idején. XI. Piusz pápa emelte az egyháztanítók sorába 1931-ben.
Élete [szerkesztés]
Elszegényedett nemesi családban született. Édesanyja, II. Marcell pápa nővére támogatta a jezsuita rendet, s Bellarmin is szülővárosa jezsuita kollégiumába került, majd 18 éves korában belépett a rendbe. Három éven keresztül tanult filozófiát a Római Kollégiumban, a jezsuita rend tanulmányi intézetében, majd teológiai tanulmányokba kezdett Monrealéban és Padovában, ahol tomista tanárai voltak. A teológiát Leuvenben fejezte be, ahol alkalma volt megismerkedni a protestantizmus tanaival is. 1570-ben szentelték pappá Gentben. A kiváló teológus és szónok híre elterjedt egész Európában. 1576-ban XIII. Gergely pápa visszahívta Rómába, ahol a Gregoriana pápai egyetem apologetika tanszékének élére került. A kontraverzális teológiát kötelező tantárgy szintjére emelte. A tanítás mellett Gonzaga Alajos (Gonzaga Szent Alajos) lelki atyja is volt. Bírálta a pápai udvar világi szokásait, ezért könyveit 1588-ban betiltották, eltávolították őt Rómából, és Nápolyban lett a rend provinciálisa. VIII. Kelemen pápa idején rehabilitálták, és visszatérhetett Rómába. 1594-ben újabb betiltás következett, amikor a Konrtroverziák (a protestantizmus elleni harc szellemi útmutatója) 3. kötetét adta ki. Ismét Nápolyba kellett visszavonulnia 1597-ig. Amikor visszatért Rómába, megírta katekizmusát. 1599-ben akarata ellenére felvették a Bíborosi Kollégiumba, majd püspökké szentelték. Giordano Bruno perében ő volt a főinkvizitor. Luis de Molina pelagianizmussal vádolt írásai miatt a dominikánusok és jezsuiták közötti vitában Bellarmin, jezsuitaként, a molinizmust támogatta. Ezért ismét kegyvesztett lett 1602-ben, és Capua érsekévé nevezték ki. 1605-ben XI. Leó pápa visszahívta, és teológiai tanácsadójává tett. Bellarmin Rómában hunyt el. A Sant’ Ignazio templomban, Gonzaga Szent Lajos sírja mellett helyezték örök nyugalomra.
Művei [szerkesztés]
- Disputationes de controversiis christianae fidei adversus hujus temporis haereticos (1586-93)
- Christianae doctrinae explicatio (1603)
- Judicium de libro, quem lutherani vocant Concordiae (1585)
- De translatione imperii romani a Graecis ad Francos, adversus Matthiam Flacium Illyricum (1589)
- Tractatus de potestate summi pontificis in rebus temporalibus (1610)
- Explanatio in Psalmos
