Mechelen (Belgium)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mechelen
Mechelen Laekenhall.jpg
Az UNESCO világörökég részeként nyilvántartott régi városháza
Mechelen címere
Mechelen címere
Mechelen zászlaja
Mechelen zászlaja
Mechelen város elhelyezkedése Antwerpen tartományban
Mechelen város elhelyezkedése Antwerpen tartományban
Közigazgatás
Ország  Belgium
Régió Flandria zászlója Flandria
Közösség A belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
Tartomány Flag of Antwerp.svg Antwerpen
Járás Mechelen
Polgármester Bart Somers (VLD)
Irányítószám Mechelen: 2008
Walem: 2800
Heffen: 2801
Hombeek: 2811
Leest: 2811
Muizen: 2812
Körzethívószám 015 - 03
Népesség
Teljes népesség 80 940 fő (2010. jan 1.)[1] +/-
Férfi 48,90%
Nők 51,10%
Népsűrűség 1210 fő/km2
Kor szerinti eloszlás (2006)
0–19 23,60%
20–64 58,51%
65 felett 17,89%
Más nemzetiségűek 7,07% (2005)
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta 11,94 (2006) %
Átlagos éves jövedelem 13 910 €/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület 33,71 km2
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mechelen  (Belgium)
Mechelen
Mechelen
Pozíció Belgium térképén
é. sz. 51° 01′, k. h. 4° 28′Koordináták: é. sz. 51° 01′, k. h. 4° 28′
Mechelen weboldala

Mechelen (holland, franciául: Malines, németül: Mecheln) a flamand nyelvterületnek számító Flandria területén, Antwerpen tartományban található belga város, az azonos nevű járás központja.[2]

A mecheleni járáshoz tartozik a város maga, illetve a környékbeli falvak közül Nekkerspoel, Battel, Walem, Heffen, Leest, Hombeek és Muizen (p. 80.176 anno 2008) [3] A városon keresztül folyik a Dijle-folyó, ami a város egyik becenevét eredményezte (Dijlestad, azaz a Dijle városa).

Mechelen Flandria egyik legsűrűbben lakott és legiparosodottabb részén fekszik, Brüsszel és Antwerpen között, mindkét nagyvárostól mintegy 25 km-re. A várostól északra és délre elterülő ipari parkok és irodák mellett a város lakói jelentős számban ingáznak a fővárosba, illetve az antwerpeni kikötő melletti nehézipari üzemekbe.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őskor és ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mechelen az ún. Ferraris-térképen

A város eredetére utaló első régészeti emlékek a vaskori La Tène kultúra idejéből, az i. e. 5 századból kerültek elő a mai város területén folytatott ásatások során. A leletek között van egy 8,4 méter hosszú, tölgyfából faragott kenu, illetve 5 faházból álló település, a mai Nekkerspoel falu környékén.[4] A régészeti kutatások során a mai "Ijzerenleen" és "Steenweg" utcák alatt, valamint a Nekkerspoel kerületben tártak fel vaskori településmaradványokat. A település lakói feltehetően a Nervii törzs tagjai lehettek, akik a térséget elborító sűrű tölgy- és nyírfa-erdőségekben hozták létre településeiket.

A legkorábbi városias település a Dijle-folyó két partján a gallo-román időszak során fejlődött ki, erre a korszakra számos római kori műemlék és római út emlékeztet. A város környéke a gall háborúk során került a római birodalom befolyása alá. A római kori település feltehetően a mai "Korenmarkt" tér környékén volt, a Dijle jobb partján, a folyó árterülete felett lévő dombon. A félkör alakú települést egyrészt a Dijle, másrészt a mai Hertshoornstraat-De Langhestraat-Ganzendries-Milsenstraat-Gebroeders Verhaegenstraat-'t Plein utcák vonalán húzódó fakerítés és árok határolta. Abban az időben a Korenmarkt környéket két fontos kereskedelmi útvonal, a Bavay-Breda út (a mai Korenmarkt-Guldenstraat utcák) és a Leuven-Schelde út (a mai O.-L.-Vrouwstraat - Adegemstraat utcák) kereszteződésében feküdt.

A frank és Meroving-korszakban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az i. sz. 3-4. század során, a római hatalom csökkenésével germán törzsek települtek le a mai Belgium területén és a gallo-román kultúra fokozatosan hanyatlásnak indult. Az 5. század elején a Rajnán átkelő frankok hódították meg a térséget, akik a korábbi római civilizáció szinte minden emlékét megsemmisítették. A hódítás következtében a korábbi kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódtak, a római úthálózat állapota leromlott, a mezőgazdasági termelés csökkent és ismét elterjedtek az erdők. A korszakra jellemző még az írásos emlékek teljes hiánya, az első frank telepesek életéről semmilyen forrás nem áll rendelkezésre. A "Mechelen" szó maga feltehetően frank eredetű, az egyik magyarázat szerint a "mahlumnjo" szóból ered, ami fát, erdőt jelent. A másik magyarázat szerint a "mahal, mahl, mallus" szavakból ered, amely az igazság vagy a bíráskodás helyét jelenti. Mindenesetre a Korenmarkt tér mai alakja a frank településekre jellemző elnyújtott háromszög formájú, ezt a fajta települést "driesnek" nevezték.

A kereszténység terjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 8. században élt, ír származású Szt. Rumbold (hollandul Rombout) püspök térítette keresztény hitre a helyi germán törzseket,[5] aki egy apátságot is alapított 756-ban Mechelen környékén, Galgenberg falucska mellett. Ez az apátság volt az elődje a 992-ben megalapított Szent Rumbold-apátságnak, amelynek alapítását Notger liege-i püspök hagyta jóvá. 1134-ben ez az apátság elköltözött az eredeti helyéről a korábbi római kori település mellé. Ebben a korszakban két település létezett Mechelen helyén:

  • a felsőváros, azaz a Dijle nyugati partján létrehozott, római kori település utódja
  • az alsóváros, amely az eredeti Rumbold-féle apátság környékén épült ki.

A város mai nevét először a 870-ben keletkezett meerseni szerződés említette. 1200 körül a város a Liege-i püspökség birtokából átkerült a brabanti hercegek fennhatósága alá.

Mechelen: a Grote Markt tér és a Szt. Rumbold katedrális

A Liège-i Püspökség birtokaként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy Károly birodalmának többszöri felosztása során Mechelen és környéke előbb a Lotaringia Királyság, majd Alsó-Lotaringia része lett. Utóbbi felbomlása után, a 10-12. század környékén Mechelen, Hombeek, Heffen, Leest és Muizen települések a Liège-i Püspökség tulajdonába kerültek. A környező vidék viszont a brabanti hercegek birtokába került, akik a 13. századtól kezdve egyre nagyobb támogatást adta a mecheleni polgároknak, a nemesi származású Berthout család vezetésével, függetlenségi törekvéseikben.

Mechelen 1303-ban értékes gyapjú-, zab- és sókereskedelmi előjogokat („stapelrechten”), valamint önálló városi rangot kapott II. János brabanti hercegtől, amit 1305-ben a liège-i püspök is megerősített. Ezeket a jogosultságokat korábban Antwerpen élvezte és ettől fogva a két város egészen napjainkig tartó vitába keveredett.

1333-ban a várost és a környező birtokokat Adolphe de la Marck püspök eladta I. Neversi Lajos flamand grófnak. A város feletti ellenőrzést III. János brabanti herceg is magának követelte és a két uralkodó közötti vitát csak az amiens-i békeszerződést szüntette meg. I. Lajos fia, II. Lajos 1356-ban házasságot kötött Margit brabanti hercegnővel, III. János brabanti herceg lányával és a Brabanti Hercegség örökösével. A házasságból csak egy lánygyermek született, Margit. 1369. június 19-én Margit házasságot kötött Merész Fülöp burgund herceggel és ezzel Mechelen városa (a Flamand grófsággal együtt) a burgund hercegek uralma alá került.

Ebben az időszakban építették a városházát és a posztókereskedőt céhének épületét (Laekenhall), kb. 1300 körül elkészültek a várost védő falak és vizesárkok (amelynek egyetlen fennmaradt emlékeztetője a Brusselsepoort épülete), öt új parókia és kb. 10 szerzetesrend települt meg, illetve megalapították az első begina-udvart is (1259).

A burgundi hercegség részeként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Merész Károly burgundi herceg 1473-ban a hercegség számos intézményét, köztük a hercegség parlamentjét is, Mechelenbe költöztette.[6]

A város politikai szerepének növekedésével párhuzamosan a gazdaság is rendkívüli fejlődésnek indult. A textiliparnak és –kereskedelemnek köszönhetően a város jelentős bevételekre tett szert, ami a 15-16. sz.-ban tovább növelte politikai befolyását.

I. Miksa német-római császár 1490-ben alapította meg az önálló mecheleni grófságot. Lánya, Habsburg Margit főhercegnő, Németalföld kormányzójának uralma alatt a város 1507-től a Habsburg Birodalom németalföldi tartományainak (vagyis nagyjából a mai Hollandia, Belgium és Luxemburg) fővárosa lett, egészen Margit 1530-ban bekövetkezett haláláig. Margit unokaöccse, a későbbi V. Károly német-római császár is Mechelenben nevelkedett nagykorúvá válásáig, 1517-ig. Margit bőkezűen támogatta a művészeteket, udvarában menedéket és pártfogást talált a filozófus Rotterdami Erasmus, valamint Gossart és Van Orley flamand festők is.

Mechelen – A Brusselsepoort

A 16. század közepétől kezdődően a város gazdasági és politikai szerepe, befolyása jelentősen csökkent, elsősorban a későbbi főváros javára, a legtöbb politikai intézmény ekkor került át Brüsszelbe. A politikai befolyás csökkenését némileg kompenzálta Mechelen növekvő fontossága a vallási életben. 1559-ben II. Fülöp spanyol király a mecheleni érseket nevezte ki a belga katolikus egyház fejévé.

A holland szabadságharc során 1572-ben a várost Alba herceg katonái elfoglalták és felégették. Az újjáépítés során indult fejlődésnek a napjainkban is jelentős helyi bútorgyártás. 1781-ben II. József német-római császár elrendelte a városfalak lerombolását, helyükre mára a belvárosi körgyűrű („R12”) épült ki.[7]

Az egykori városfalnak mára csupán egyetlen részlete, az Overstepoort azaz a főkapu (mai nevén Brusselsepoort, vagyis Brüsszeli kapu) maradt fent.

A 18. század során épült ki a várost ma is keresztülszelő és Leuvennel összekötő csatornahálózat, illetve gátrendszert a Dijle-folyó két partján.

19. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városba 1803. július 21-én az akkor még első konzuli címet viselő Bonaparte Napóleon hivatalos látogatást tett. Mechelen történetében a következő jelentős állomás azonban az ipari forradalom jelentette, amely a 19. században érte el a várost. A kontinentális Európa területén kiépített első vasútvonal Brüsszelt és Mechelent kötötte össze 1835. május 5-étől. Ettől fogva Mechelen lett a belga vasúthálózat legfontosabb csomópontja és a városba települtek a vasutat kiszolgáló fém és acélipari üzemek. A mai napig Mechelenben üzemel az NMBS (SNCB) belga állami vasúttársaság[8] központi javítóműhelye. 1866-ban a várost és környékét súlyos kolerajárvány sújtotta.

20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháborúban a város 1914. augusztus 14-én német megszállás alá került. Számos történelmi jelentőségű épület megsemmisült a harcok következtében, amelyeket 1918 után, korabeli források, fényképek vagy rajzok segítségével helyreállítottak. Mercier bíboros (1906-1926 között mecheleni érsek) vezetésével a helyiek passzív ellenállást fejtettek ki a megszálló németekkel szemben. A bíboros felhívását, a Hazafiság és kitartás című 1916-ban kelt körlevelet Belgium összes templomában kihirdették.[9]

A Dijle-folyó egyik hídja Mechelenben

A második világháború során a belga vasúthálózatban betöltött szerepe miatt hozták létre a nácik a mecheleni tranzitállomást a belga zsidóság deportálásához. A tranzitállomást a Dossin laktanyák épületéből alakították ki; 1942. augusztus 4. és 1944. július 31. között 28 vonatszerelvény hagyta el Mechelent, összesen 25 257 zsidót deportáltak Auschwitzba. A szövetséges csapatok közeledése miatt a nácik 1944 szeptemberében felszámolták az állomást. Ma a Dossin laktanya épülete a zsidó kitelepítés és ellenállás múzeumának[10] ad otthont.

Az amerikai légierő 1944-ben támadta Mechelent, mint fontos közlekedési csomópontot, a támadás során kb. 200 fő vesztette életét, de a város nem szenvedett jelentős károkat a harcok során. A várost és környékét 2. páncélozott hadosztály és a 82. páncélozott felderítő zászlóalj szabadította fel 1944. szeptember 14-e körül vívott harcokban.[11]

A Big Ben hadművelet során a szövetséges csapatok a frissen felszabadított Mechelenbe telepítették a légierő egyik parancsnokságát, ahol a V-2 rakéták röppályáját követő radarállomások adatait összegezték és továbbították a környező repülőterekre.[12]

A második világháborús helyreállítást és gazdasági fellendülést követően 1964-ben érkeztek az első, spanyol származású bevándorlók, akiket a második hullámban, 1968-tól észak-afrikai, elsősorban marokkói származású bevándorlók követtek. Ma Mechelen lakosságának mintegy 14%-a nem flamand származású.

Mechelen a belgiumi asszír (örmény) kisebbség egyik fontos központja, Brüsszel és Liege mellett. A 2006. október 8-i belga parlamenti és önkormányzati választások során az örmény kisebbséget a kereszténydemokrata párt képviselőjeként induló Melikan Kucam képviselte,[13] de nem válaszották meg.[14]

Ausztriai Margit szobra

A flamand August Thiry A Tigris-parti Mechelen (Mechelen aan de Tigris) c. könyvében írt a délkelet-törökországi Hassana faluból származó örmény bevándorlók – köztük Melikan Kucam – életéről.

A város zászlója és címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mechelen város zászlója

Mechelen város önkormányzatának zászlója függőleges sárga-vörös-sárga-vörös-sárga-vörös-sárga csíkokat ábrázol, középen sárga pajzson fekete sas található. A zászlót ebben a formájában 1985. november 25-én fogadta el a városi önkormányzat,[15] amit 1986. október 7-én erősített meg a flamand régió kormánya és 1987. december 3-án jelent meg a belga hivatalos közlönyben. A zászló lényegében a város címert ábrázolja, a korona és a kétoldalt található griffmadarak nélkül.

A zászló és a címer első modern változatát 1841-ben kapta Mechelen városa, amelyen még egy aranyszínű sárkány volt látható.[16] A címeren az "In fide constans" (Örökké hű) mottó volt látható. A jelenlegi címeren két griffmadár látható a címerpajzs két oldalán, és a mottót lefordították hollandra: "In trouwen vast".

A jelenlegi címer a régi mecheleni grófság címerének felhasználásával készült. A sárga alapon vörös csíkok a helyi nemesurak, a Berthoutok színei voltak a 12-13. sz.-tól kezdve. Ma számos belga település, amely egykor a Berhoutok birtoka volt, felhasználta ezt a címerében (ld. például Duffel). A Berthoutok címerének kialakulására vonatkozóan fennmaradt legenda alapján a 12. sz.-ban Berhout nagyúr Aragónia királyának segített a mórok elleni küzdelemben. Három alkalommal vonult a király segítségére és mindhárom alkalommal győzelmet aratott. Az első alkalommal a király birtokot ajánlott neki, a második alkalommal már lánya kezét. Berthout mindkettőt visszautasította és visszatért Flandriába, hanem a harmadik alkalommal azt kérte a királytól, hogy jutalomként Aragónia színeit viselhesse a címerén. A király engedélyezte és a három vörös sáv Berthout három győzelmére emlékeztet.

1490-ben III. Frigyes német-római császár, helytartóján, a későbbi I. Miksán keresztül, engedélyezte a város számára, hogy címerében feltüntesse a Habsburgok jelképét, a fekete sast, ami ekkor került fel a címerre a két griffmadárral együtt. A mottó is valamikor a 15. sz. végén lett a címer része. A 16-17. sz.-ban néha a sast két fejjel ábrázolták, de ez a változat sosem emelkedett hivatalos rangra.

Egyházi jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Fülöp spanyol király közbenjárására 1559-ben a mecheleni egyházmegye érseki tartományi rangra emelkedett és a németalföldi tartomány vallási központja lett. Mechelen egészen 1961-ig kizárólagosan megtartotta ezt a címet, ekkor alakult ki a máig fennálló Mechelen-Brüsszeli Érsekség és érseki székhely.[17][18]

Az első mecheleni érsek 1560-tól Antoine Perrenot de Granvelle,[19] II. Fülöp első minisztere és Spanyol-Németalföld pápai primátusa volt. A címet jelenleg (2010-től) André-Joseph Léonard tölti be.

A város vallási jelentőségének megfelelően számos, a keresztény vallás és a katolikus egyház számára fontos eseményt tartottak Mechelenben. 1909-ben X. Pius pápa a városba hívta össze a liturgikus mozgalom alapító gyűlését,[20] a „Congrès National des Oeuvres Catholiques”-t.[21]

1921 és 1925 között került sor a Mecheleni Párbeszéd néven ismert találkozókra a katolikus és az anglikán egyház között. A Mercier bíboros, mecheleni érsek elnöksége alatt és számos magas rangú anglikán egyházi személy, illetve angol politikus (mint például Lord Halifax) részvételével megtartott tárgyalások jelentették az első jelentős kísérletet a két egyház közötti viszony rendezésére. Bár a folyamat Mercier bíboros 1926-os halála után megszakadt, de ezeket a gyűléseket tekintik a mai ökumenista mozgalom elődjének.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szűz Mária-szobor a Onze-Lieve-Vrouw-van-Hanswijk templomban

A legtöbb flamand város rendelkezik egy „becenévvel”, ami leggyakrabban a helyi lakosok kultúrájára vagy helyi hagyományokra vezethető vissza. Mechelen beceneve, a „Maneblussers” azaz „holdoltók”, arra a történetre vezethető vissza, miszerint 1687. január 27-e éjszakáján a felhők mögé rejtőző telihold vörös fénnyel áraszotta el a Szt. Rumbold katedrális tornyát. A torony ablakain visszaverődő holdfényt egy hazafelé botorkáló részeg tűznek látta és „Segítség, ég a torony!” („Help, de toren brandt!”) kiáltásokkal riasztotta a lakosokat. A legmélyebb álmukból ébredő mecheleni polgárok, élükön a polgármesterrel és a városi tanáccsal, azonnal nekiláttak az oltásnak, és már majdnem elérték a torony tetejét, mikor a hold előbukkant a felhők mögül és tisztán megvilágította a sértetlent tornyot.[22]

Mechelen városa minden 25 évben lovas felvonulás rendez I. Miksa német-római császár 1493-as első látogatása emlékére. A felvonulást az Ommegang ünnepség követi, amely során 15-17. sz.-i óriásokat és más figurákat hordoznak körbe a város utcáin. A felvonulást 2005-től az UNESCO kulturális világörökségként tartja számon.[23]

A Hanswijki Miasszonyunk (Onze-Lieve-Vrouw-van-Hanswijk) körmenetet minden évben májusban rendezik a mechelen-brüsszeli érsek védnöksége alatt.[24]

A város 17. századból származó fa kabalafiguráját 1775 óta nevezik „Opsinjoorkenek”, a szobor, illetve ma már másolata,[25] is részt vesz az „Ommegang” felvonuláson. Bronzból készült másolata a középkori, szintén UNESCO világörökség részeként nyilvántartott [26] előtt látható.

A város minden évben rendezett egy, a Blankenbergei virágkarneválhoz hasonló felvonulást. A felvonuláson a környék mezőgazdasági hagyományainak megfelelően zöldségekkel díszített kocsik is részt vettek, de a város vezetése 2005-ben felfüggesztette a felvonulás finanszírozását. [27]

A helyi nyelvjárás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halszökőkút az Ijzerenleenen

A legtöbb mecheleni lakos (hollandul Mechelaars) a hétköznapi életben a flamand nyelv helyi változatát, a mecheleni nyelvjárást (hollandul: Mechels) beszéli. A többi brabanti flamand nyelvjárástól a mechelenit három magánhangzó eltérő kiejtése különbözteti meg: a zout vagy rauw, a kei vagy bijl és a nu szavakban, amiket az angol 'raw'-hoz hasonlóan ejtenek. A holland és a flamand nyelvjárások ezt a magánhangzót nem használják. 1995 óta létezik a negyedévente megjelenő 'De Mecheleir' folyóirat, amely régi mecheleni fényképeket és történeteket közöl az előfizetők számára, illetve mindig akad benne egy-két cikk a mecheleni nyelvjárást utánzó helyesírással (amit hivatalosan még nem rögzítettek).[28][29]

Helyi specialitások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Malinois” belga juhász

Mechelen középkori történelme során nagy jelentősége volt a gyapjúkereskedelemnek, a textiliparnak és az arra épülő művészeteknek, mint például a ruhakészítés, csipkeverés, illetve a flamand faliszőnyegek készítése. Ehhez jött később a fafaragás és bútorkészítés. A 19-20. század során a vasút terjeszkedésére alapozva indult meg a mecheleni nehézipar fejlődése.

A Mechelen környéki mezőgazdaság szövetkezetek legfontosabb termékei az endívia, a spárga (Mechelse witte) és a karfiol. Az eredetileg a városban tartott, de mára a közeli Sint-Katelijne-Waver-ba költözött a Mechelse Veilingen, a világ egyik legnagyobb zöldségpiaca és primőraukciója.[30]

A belga juhászkutya helyi változata, a rövidszőrű malinois egyike volt a Belga Kennel Klub által 1897-ben elfogadott fajtaleírás három eredeti változatának.[31]

A Het Anker sörfőzde, a híres Gouden Carolus sör otthona

Szintén helyi specialitásnak számít a nagy testű, fekete-fehér mintázatú tyúkfajta, a Mechelse koekoek, amely nevét a kakukkra hasonlító tollazatáról kapta, kialakítása 1850 körül kezdődött, tenyésztésében Shanghai, Vlaamse Koekoek, Cochins és Brahma dísztyúk fajták kaptak szerepet; a fajtaleírást 1891-ben fogadták el.[32] A Mechelse koekoek kakasa mintegy 5–7 kg, a tyúk 4-4,5 kg súlyú, utóbbi akár 150 tojást is rakhat egy évben.

A 13. században alapított mecheleni Het Anker (A Horgony) sörfőzdében készül az V. Károly császár tiszteletére elnevezett Gouden Carolus sör. A legenda szerint a korabeli Mechelsen Bruynen volt az Ausztriai Margit udvarában nevelkedő ifjú kedvenc itala, amit később speciális hordókban szállítottak utána madridi udvarába.

Sportélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mechelenben található Belgium legrégebbi futballklubjai közül kettő, az 1904-ben alapított KRC Mechelen és KV Mechelen. Ez utóbbi jelentősen öregbítette a város hírnevét, amikor 1988-ban megnyerte az UEFA Kupagyőztesek Kupját (az Ajax ellen 1-0-s győzelemmel),[33] illetve ugyanabban az évben az UEFA Szuper Kupát is, 3:1-es összesített eredménnyel a PSV Eindhoven ellenében.[34] A futballsport helyi népszerűségét tükrözi a városi kiscsapatok nagy száma: Rapid Leest, Sporting Mechelen, Leest Utd., VV Leest, Walem, Heffen, Zennester Hombeek, FC Muizen.

Látnivalók és nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztriai Margit késő gótikus palotájának udvara
A Szent Rumbold-katedrális épülete, előtérben Ausztriai Margit szobrával
A beginák temploma Mechelenben
A 't Groen Waterke csatorna
A Busleyden-palota
A Basiliek van Onze-Lieve-Vrouw-van-Hanswijk templom barokk kupolája
A Het Vrijbroekpark
    • A barokk stílusú Basiliek van Onze-Lieve-Vrouw-van-Hanswijk (Hanswyck-i Miasszonyunk Bazilika)[39] helyén eredetileg a 10. sz.-ban épült templom állt, amit katonai okok miatt 1578-ban leromboltak. A jelenlegi templom a mecheleni származású flamand építész, Lucas Fayd'herbe (Rubens tanítványa) tervei alapján épült 1663 és 1681 között. Az épületet számos, Lucas által faragott szobor díszíti.
    • Szintén barokk stílusban épült a Szt. Alexisnek és Szt. Katalinnak dedikált beginatemplom;
  • A Brusselpoort vagyis "Brüsszeli kapu" a város középkori, 13. sz.-i várfalának egyetlen mára fennmaradt maradványa.
  • A Schepenhuis a legrégebbi kőből épült városháza Flandriában. Az épület adott otthont a 15. sz.-ban a burgundi hercegség legfelsőbb tanácsának.
  • Yorki Margit palotája, aki férje, Merész Károly burgundi herceg halála után költözött Mechelenbe. A palota ma városi színházként üzemel.
  • Mechelenben található Ausztriai Margit késő gótikus stílusú palotája és Észak-Európa legrégebbi reneszánsz stílusú épülete, a palota kapuháza. A Habsburg főhercegnő, mint a németalföldi tartományok kormányzója Mechelenben rendezte be udvarát, ahol a későbbi V. Károly és egy ideig Boleyn Anna is nevelkedett. Az épület később a németalföldi tartományok legfelsőbb bíróságának adott otthont.
  • Az érseki palota a hivatalos székhelye a Mechelen-Brüsszeli Érsekségnek, jelenlegi lakója Danneels bíboros. A palota, hivatalos funkciója miatt, nem látogatható.
  • A Lakenhal (gyapjúkereskedők terme) és a hozzá csatlakozó 14. századi harangtorony szintén az UNESCO világörökség) része [40] és ma a főtéren (Grote Markt) álló városházának ad otthont.
  • A Mechelentől délre fekvő Technopolis a Csodák Palotájához hasonló, interaktív tudományos központ gyermekek és felnőttek számára.[42]
  • Mechelen belvárosától pár percre található a Het Vrijbroekpark. Az 50 hektár területű park híres dália- és fuxia-gyűjteményéről, valamint rózsáiról (utóbbiak elismeréseként a Park 2003-ban megkapta a „Award of Garden Excellence” díjat.
  • A mecheleni városi botanikus parkban (Kruidtuin or Botanique) található a híres gyógynövényszakértő Rembert Dodoens vagy Dodonæus szobra.
  • Az Antwerpsesteenweg mellett található a 11 hektáros Tivolipark, amely elsősorban a gyerekek számára élvezetes a parkban kialakított hatalmas játszótérrel. Az oktatási központban a gyerekek a tanyavilágra jellemmző állatokkal, kecskékkel, tyúkokkal, nyulakkal, kacsákkal és csacsikkal találjozhatnak. Az épületet egy alkalommal Jan Fabre flamand művész borította be A4-es papírokkal
  • Egyéb, turisztikai szempontból kevésbé látványos helyek:
  • A Refuge of Sint-Truiden és a Refuge of Tongerlo rendházak belga apátságok részei voltak. Utóbbi ma a De Wit műhelynek ad otthon, ahol a híres flamand faliszőnyegeket állítják helyre.
  • A 't Groen Waterke a Mechelent korábban keresztül-kasul átszelő csatornarendszer egyik utolsó maradványa, a csatorna egy hosszabb részét 2007-ben, több mint egy évszázados elhanyagoltság után állították helyre.
*A vasútállomás előtt található a De Mijlpaal, az első belga vasútvonalnak emléket állító kőoszlop. A vasútállomás egyik régebbi épületében található, hasonló nevű múzeum mutatja be a nevezetes esemény, illetve a vasútépítést követő gazdasági fellendülés emlékeit.[43]
  • Az Óramúzeum (Horlogerie Museum) egy 16. sz.-i polgárházban kapott helyet. A gyűjteményben több mint 1000 antik óra található: zsebórák, fali- és állóórák, homokórák és napórák.
  • Mechelenben található a világ elsőként, 1922-ben alapított és máig legnagyobb harangjáték iskolája, ahol a világ minden részéről érkező tanítványok elsajátíthatják a harangjáték (vagy carillon) működtetését. Az iskola a Hof van Busleyden palota szomszédságában, a rokokó stílusú ’t Schipke (a hajó) házban működik.
  • A Theravada Buddhista Wat Dhammaprateep (Az Igazság Lángjának Temploma avagy a Valóság Buddha szerint) imahelyen 2005-ben állították fel Európa legmagasabb Buddha-szobrát. A sötétzöld márványból készült és Kínában faragott szobor ülő helyzetben ábrázolja a Buddhát.

Híres mecheleniek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mechelen és Beethoven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kevéssé ismert, de a híres német zeneszerző Ludwig van Beethoven, illetve családja is Mechelenből származik. Ma már nem áll a „Koraalschool” épülete,[45] ami (mint azt neve is mutatja) a Szt. Rumbol katedrális mellett működő kórusnak adott otthont. 1717. december 10-én iratkozott be az iskolába egy bizonyos Lodewijk (azaz Louis) van Beethoven, a zeneszerző nagyapja. A történelmi kutatások szerint Louis apja, Michel, festőműhelyt alapított Mechelenben, de később a család pénzügyi nehézségekkel küzdött és el kellett hagyniuk a várost. A van Beethoven család ekkor költözött Bonnba és Ludwig már ott született.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mechelen (Belgium) témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Population par arrondissement, au 1er janvier - Hommes et Femmes. Statbel (statbel.fgov.be)
  2. Mechelen az angol nyelvterületen eredetileg „Mechlin” néven volt ismert, ebből származik a „Mechlinian” melléknév is (jelentése: mecheleni). Bár a város nevének ez a változata máig fennmaradt, használata elsősorban történelmi művekre v. szövegkörnyezetre korlátozódik, az újkori angol nyelvhasználatban a város francia neve, vagyis a „Malines” terjedt el. Ennek oka, hogy Franciaország a nagy francia forradalom és a rákövetkező napóleoni háborúk során (1795 – 1815 között) elfoglalta a dél-holland tartományokat.
    A francia uralom alatt a hivatalos nyelv a francia lett, ami később a független belga állam is megtartott, a francia kultúra befolyása később is igen erőteljes volt a belga politikai, kulturális életben. Belgium északi, eredetileg hollandul beszélő részén, így Mechelenben is a helyi nagypolgárság felvette a francia nyelvet, francia iskolában taníttatta gyerekeit, francia nyelven kötött üzleteket (régi mecheleni képeslapokon szinte csak francia nyelvű feliratok vannak). Ennek eredménye volt a francia változat elterjedése a 19. sz.-ban. A II. világháborút követően a holland, illetve helyi változata, a flamand nyelv jelentősége és elismertsége megnőtt és az angol nyelv idővel ismét átvette a hagyományos, holland helyesírást követő „Mechelen” változatot. Belgium harmadik hivatalos nyelvén, németül a város neve Mecheln. A francia (Malines) és a spanyol (Malinas) változat a 10 sz. elején keletkezett, középkori latin nyelvű írásban említett 'Maslinas'ra emlékeztet, amikor a város és környéke még a Liege-i püspökséghez tartozott. Az egyéb nyelvi és helyesírási változatok között található Malina, Maalinas, Machlines, Machlinia, Maclines, Maglinia, Magliniensis, Malinensis, Malisnacensis, Maslinas, Mechlineensis, Mechlinensis, Mechlinia, Mechliniensis, Mechlinium, Meclinia, és Meglinia.
    Az angol nyelvben elterjedt Mechlinian vagyis mecheleni egyaránt utalhat a város szülötteire, illetve a flamand nyelv helyi változatára.
  3. Ld. a mecheleni járáshoz tartozó települések térképe
  4. Virtuális múzeum: Vaskori leletek. archeoweb Mechelen. (Hozzáférés: 2007. Szeptember 13.)
  5. Ld. Még az ír-skót hittérítőket
  6. A nevével ellentétben ez a testület a legfelsőbb bíróság szerepét töltötte be a Burgund Hercegségben. A francia király tiltakozását követően nevét később Legfelsőbb Tanácsra változtatták.
  7. (hollandul) A kb. 1781-ben keletkezett térkép bemutatja a lerombolt katonai erődítményeket, többek között gyalogsági és tüzérségi kaszárnyákat, a fegyver- és lőszerraktárt és a katonai kórházat.. beeldbankmechelen.be. (Hozzáférés: 2007. szeptember.)
  8. (hollandul) [1]
  9. [2] (..) let our participation in the Mass be a constant prayer for our beloved country, for those present and those absent, our brave prisoners and interned compatriots, our dear refugees.
    (…) The longer the war lasts, the more ardent does my pity become for all those energetic men who were eager to spend themselves on our behalf, and who are now tortured by their inaction.
    Pray them above all for our dear soldiers, who are so close to our hearts by the ties of blood, perhaps, by patriotism, by their devotion to us. Associate with them their wives and mothers, those silent heroines of the great European drama. Pray for our armies which, in the west, the east, and the south, are fighting with so much valor and tenacity for our common cause.
  10. (hollandul) [3]
  11. XIX Corps Combat Chronology year 1944
  12. BBC - WW2 People's War - \Operation Big Ben
  13. (hollandul) [4][5]
  14. (hollandul) A választás hivatalos eredménye Mechelenben
  15. A Gemeentewapens in België - Vlaanderen en Brussel alapján
  16. Piet Baudouin (comp.); Luc Duerloo (comp.). Van evers en heiligen. Wapens en vlaggen van de gemeenten in de provincie Antwerpen, 1st, Province of Antwerpen: Antwerpen (Belgium). ISBN 90-6625-011-9 = ISBN 978-90-6625-011-6 (1998 (1st ed.)) 
  17. (hollandul) [6]
  18. (angolul) [7]
  19. [8]
  20. Ld. katolikus lexikon
  21. A liturgikus mozgalom és ökumenikus megújulás története 1900-1968 között
  22. Ld. a legenda leírása hollandul (hollandul) [9] és angolul [10]
  23. "Processional Giants and Dragons in Belgium and France" – UNESCO Masterpieces of the Oral and Intangible Heritage of Humanity
  24. A legenda szerint 988-ban a Dijle-folyón felfelé tartó hajó Hanswijk közelében zátonyra futott. A hajósok sikertelenül próbálkoztak a zátonyról megszabadulni, egészen addig, míg egy fából faragott Szűz Mária szobrot a partra nem vittek a hajóról. Ezt a helyiek úgy értelmezték, hogy Szűz Mária a parton akar maradni. 1272-ben Mechelent járványok sújtották, ekkor a polgárok a városba szállították a szobrot. A járványnak vége szakadt és a mecheleni polgárság ígéretet tett arra, hogy minden évben körmenettel ünneplik megszabadulásukat. 1876-ban IX. Piusz pápa megkoronázta Szűz Mária képmását és hivatalos egyházi ünneppé nyilvánította a körmenetet. Ld. még (hollandul) [11]
  25. Opsignoorke the city of Mechelen, Malines in Belgium
  26. harangtorony
  27. (hollandul) „Bloemencorso moet terugkomen” Afgevoerde Mechelse bloementraditie leeft voort in Blankenberge journal Het Nieuwsblad, 2005. augusztus 26.
  28. De Mecheleir vzw Mechelen 2000+, subscribers' quarterly published by J. Somers, Mechelen
  29. http://www.nieuwsblad.be/Article/Detail.aspx?articleID=nbra03022004_030
  30. Mechelse Veilingen weboldal – ld. még 'The Company' vagy itt
  31. Belgajuhasz.hu
  32. [12] és [13]
  33. uefa.com - UEFA Cup Winners' Cup
  34. uefa.com - UEFA Super Cup
  35. Hooggotiek Brabantse gotiek Barok Sint-Romboutskathedraal MECHELEN architectuur foto (architectuurfoto)
  36. 943-16 Tour de Saint-Rombaut, Mechelen, Sint-Romboutskerkhof, Antwerpen, Flanders, Belgium
  37. http://www.belgiumview.com/belgiumview/viewpage.php4?volgnummer=237&taal=1&voterid=&bg=sri2bg&blad=view&pictoshow=0001646bw&hoofdbladvan=sitemap&bijbladvan=&fromrecnbr=&naamlike=&mapx=&mapy=&termnr=&hedendaags=&beroepid=&fromelrcd=&term=&soortcrit=&hedendaags=
  38. http://www.belgiumview.com/belgiumview/viewpage.php4?volgnummer=237&taal=3&voterid=&bg=sri2bg&blad=view&pictoshow=0004632ce&hoofdbladvan=sitemap&bijbladvan=architectlijst&fromrecnbr=&naamlike=000121&mapx=&mapy=&termnr=000121&hedendaags=0&beroepid=4&fromelrcd=&term=&soortcrit=&hedendaags=0
  39. http://www.trabel.com/mechelen/mechelen-hanswijk.jpg
  40. ID 943-015
  41. ID 855-003
  42. ||| Technopolis |||
  43. (hollandul) Railway industrial archeology museum De Mijlpaal
  44. Boleyn Anna születési éve pontosan nem ismert, általában 1501-1507 közé teszik. 1513 tavaszától 1514 őszig Anna, nemesi származása és apja magas rangjához méltóan Ausztriai Margit palotájában élt, aki bensőségesen csak "la Petite Boleynnek" hívta az udvarában nevelkedő lányt.
  45. http://www.trabel.com/mechelen/mechelen-koraalschool.jpg