Belga juhászkutya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belga juhászkutya (Chien de Berger Belge)
Fang-sitt-040728.jpg
Fajtagazda ország Belgium
Osztályozás
Csoport I. Juhász- és pásztorkutyák (kivéve svájci pásztorkutyák)
Szekció 1. Juhászkutyák
Fajtaleírás
Osztályozó szervezet FCI
Érvényes standard angol
Kiadás éve 2001
Wikimédia Commons
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz
Belga juhászkutya témájú médiaállományokat.

A belga juhászkutya elnevezés négy különböző alfajtát takar, amelyek kinézetre és viselkedésben is eltérnek egymástól. Ezek a következők:

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A belga juhászkutya elegáns, arányos, közepes méretű kutya. A harmonikus felépítése és fenséges testtartása elegáns megjelenést biztosít. Önálló kutya, az idő során megszokta a szabadban való életet, ellenálló a zord és gyakran változó időjárással szemben. A belga juhászkutya felépítéséből adódóan figyelemreméltóan gyors. Rendkívül nagy mozgásigénye van. Eredeti munkájából adódóan képesnek kell lennie egész nap a nyájat őrizni a támadóktól. Kitartó és bátor védelmezője a gazdájának és az egész családnak. Nagyon éber és kíváncsi fajta. Akit ismer és szeret, ahhoz nagyon lojális, de idegenekkel szemben meglehetősen tartózkodóan viselkedik. Játékos fajta, jól tanítható.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a XIX. század végén megtalálható volt Belgium területén számos különöző típusú és szőrzetű juhász- és terelőkutya. Hogy ebben az össze-visszaságban "rendet teremtsenek", pár lelkes kynológus elhatározta különböző fajták elhatárolását/kialaktását. A csoport vezetője professzor A. Reul volt, a Curegehm-i állatorvosi iskola docense. Ő tekinthető a fajta kialakítójának, de legalábbis az irányelek első meghatározójának. 1891 szeptember 29-én megalakult a Belga Juhászkutyaklub, és még ugyanebben az évben, november 15-én prof. A. Reul megszervezett egy találkozót, ahol 117 kutya jelent meg a gazdáival. Az elkövetkezendő években végbenet egy erős szelekció, ahol csak a típusos, erős wesen-ű kutyákat vonták be a modern Belga juhászkutya megteremtésébe.

Szőrzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Groenendeal: A fejen és a fül külső részén a szőr rövid. A mellső lábak hátsó felén zászlószerű szőrzet található, a hátsó lábakon, a comb felső részén vastag szőrből álló "nadrág" van. A nyakon és mellkason levő hosszú egyenes szőr sörényt alkot. A test többi táján hosszú egyenes szőr található. A groenendeal színe fekete, de a mellkason és a mancsokon kis fehér folt megengedett, de nem preferált.

Tervueren: A szőrzet általános leírása megegyezik a groenendeal-ével. A tervueren alapvető színe azonban vöröses-barna, fekete tűzéssel (charbonage) és a fejen fekete maszkkal.

Malinois: A fejen, a fül külső részén és a végtagokon alsó részén a szőrzet nagyon rövid. A combok felső részén enyhén zászlós szőrzet található. A szőrzet kicsivel lehet hosszabb a nyaki részen és a farkon. A malinois is vörösesbarna színű és fején fekete maszkot visel.

Laekenois: A laekenois szőrzete bozontos és durva, szinte mindenhol 6cm hosszúságú. A szem- és fartájon nem lehet hosszú. Az alsó állkapcson kis szakáll található, ami durva és kemény. A szőrzet színe a barna minden árnyalatát felveheti.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]