II. Lajos flamand gróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Lajos flamand gróf
Louis II of Flanders-Lodewijk van Male (1330-1384).jpg
II. Male-i Lajos flamand gróf

Flandria, Nevers, Rethel grófja, Artois és Burgundia grófja
Uralkodása
Uralkodás kezdete: Blason Comte-de-Flandre.svgBlason comte fr Nevers.svgBlason Rethel.png 13461384
Artois Arms.svgBlason comte fr Nevers.svg 13821384
Elődje I. Lajos flamand gróf
Utódja III. Margit flamand grófnő
Életrajzi adatok
Uralkodóház Dampierre-ház
Született
1330. október 25.
Male
Elhunyt
1384. január 30. (53 évesen)
Saint-Omer
Nyughelye Lille
Házastársa Brabanti Margit
Gyermekei Péter, Károly, Margit
Édesapja I. Lajos flamand gróf
Édesanyja Burgundi Margit

Male-i Lajos (13301384 középkori flamand nemes, 1346-tól Flandria, Nevers, Rethel grófja grófja, majd anyja halála után 1382-től Artois és Burgundia grófja.

Apja Nevers-i Lajos flamand gróf, anyja Burgundi Margit, V. Fülöp francia király lánya.[1] Apja 1346-ban életét vesztette a Crécyi csata során és Lajos örökölte Flandriát, Nevers-t és Rethelt.

1347. június 6-án feleségül vette III. János brabanti herceg lányát, Brabanti Margitot. Apósa 1355-ben meghalt és a Brabanti Hercegséget idősebbik lánya, Johanna és férje, Luxemburgi Vencel örökölték. Lajos vitatta az öröklést és felesége jogán birtokba akarta venni Brabantot. 1355-ben megtámadta Brabantot, elfoglalta Mechelent és Vencelnek Limburgba kellett menekülni. Az öröklés kérdését csak az ath-i szerződés rendezte, amelynek értelmében Mechelent és Antwerpent Flandriához csatolták és Lajos felvehette a brabanti herceg címet.

Lajos és családja, a Dampierre-házból származó flamand grófok (balról jobbra): III. Róbert, I. Lajos, II. Lajos, III. Margit és férje, II. Fülöp burgundi herceg

Uralkodásának későbbi éveiben számos belső problémával kellett küzdenie. 1379-ben vejétől, III. Fülöp burgundi hercegtől kellett segítséget kérnie a genti felkelés leveréséhez. A flamand polgárok Philip van Artevelde vezetésével lázadtak fel Lajos ellen és a beverhoutsveld-i csata után menekülésre kényszerítették. Fülöp azonban Lajos segítségére sietett egy francia sereg élén és a roosebeke-i csatában legyőzte a felkelők seregét. Gent polgárai azonban - angol segítséggel - tovább folytatták az ellenállást.

1382-ben anyja halála után örökölte Artois és Burgundiai grófságokat.

Családja és leszármazottai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1347-ben vette feleségül Brabanti Margitot (13231368), III. János brabanti herceg és Marie d'Evreux lányát[2]. A házasságból három gyermek született:

  • Péter (? - ?)
  • Károly (? - ?)
  • Margit (1348–1405), aki apja halála után III. Margit néven örökölte a flamand grófságot és a hozzá tartozó területeket.

Lajosnak emellett 15 törvénytelen gyermeke született, akik közül három 1396-ban Nicopolis ostrománál estek el, ketten pedig 1415-ben az azincourt-i csatában vesztették életüket.


Előző uralkodó:
I. Lajos
Flandria grófja
1346-1384
A flamand grófok címere
Következő uralkodó:
III. Margit

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Louis II, Count of Flanders című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Iohannis de Thilrode Chronicon adja meg leszármazását: "Ludovicus…filius fuit Ludovicus dictus de Male". Iohannis de Thilrode Chronicon 19, MGH SS XXV, p. 583. Idézi: Crawley
  2. Az Oude Kronik van Brabant szerint "Johannam, Margaretam comitissam Flandrie, et Mariam coniugem Reynaldi Grossi ducis Ghelrie secundi" voltak "Johannes tertius", azaz III. János és felesége, "Mariam filiam Ludowici comitis Eboracensis" lányai. Oude Kronik van Brabant, p. 72. Idézi: Crawley