II. Lajos flamand gróf
| II. Lajos flamand gróf | |
.jpg) | |
| II. Male-i Lajos flamand gróf | |
| Flandria, Nevers, Rethel grófja, Artois és Burgundia grófja | |
| Uralkodási ideje | |
   1346–1384 1382–1384 – | |
| Elődje | I. Lajos flamand gróf |
| Utódja | III. Margit flamand grófnő |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Dampierre-ház |
| Született | 1330. november 29. Male |
| Elhunyt | 1384. január 30. (53 évesen) Lille |
| Nyughelye | Collégiale Saint-Pierre de Lille |
| Édesapja | I. Lajos flamand gróf |
| Édesanyja | I. Margit burgundi grófnő |
| Házastársa | Brabanti Margit |
| Gyermekei | Péter, Károly, Margit |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Lajos flamand gróf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Male-i Lajos (1330. október 25. – 1384. január 30.) középkori flamand nemes, 1346-tól Flandria, Nevers, Rethel grófja grófja, 1382-től Artois és Burgundia grófja is.
Apja Nevers-i Lajos flamand gróf, anyja Burgundi Margit, V. Fülöp francia király lánya.[1] Apja 1346-ban életét vesztette a crécyi csatában, és Lajos örökölte Flandriát, Nevers-t és Rethelt.
1347. június 6-án feleségül vette III. János brabanti herceg lányát, Brabanti Margitot. Apósa 1355-ben meghalt, és a Brabanti Hercegséget idősebbik lánya, Johanna és annak férje, Luxemburgi Vencel örökölte. Lajos vitatta az öröklést és felesége jogán birtokba akarta venni Brabantot. 1355-ben megtámadta a hercegséget, elfoglalta Mechelent, és Vencelnek Limburgba kellett menekülnie. Az öröklést csak az ath-i szerződés rendezte: Mechelent és Antwerpent Flandriához csatolták, és Lajos felvehette a brabanti herceg címet.
Később számos belső problémája adódott. 1379-ben vejétől, II. Fülöp burgundi hercegtől kellett segítséget kérnie a genti felkelés leveréséhez. A flamand polgárok Artevelde Fülöp vezetésével lázadtak fel, és a beverhoutsveld-i csatában menekülésre kényszerítették Lajost. Fülöp egy francia sereg élén a roosebekei csatában legyőzte a felkelőket, de Gent polgárai angol segítséggel folytatták az ellenállást.
1382-ben anyja halálával Artois és Burgundia grófságokat is megörökölte.
Családja és leszármazottai[szerkesztés]
1347-ben vette feleségül Brabanti Margitot (1323–1368), III. János brabanti herceg és Marie d'Evreux lányát.[2] A házasságból három gyermek született:
- Péter (? - ?)
- Károly (? - ?)
- Margit (1348–1405), aki apja halála után III. Margit néven örökölte a flamand grófságot és a hozzá tartozó területeket.
Lajosnak emellett 15 törvénytelen gyermeke született, akik közül három 1396-ban Nicopolis ostrománál estek el, ketten pedig 1415-ben az azincourt-i csatában vesztették életüket.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Iohannis de Thilrode Chronicon adja meg leszármazását: "Ludovicus…filius fuit Ludovicus dictus de Male". Iohannis de Thilrode Chronicon 19, MGH SS XXV, p. 583. Idézi: Cawley
- ↑ Az Oude Kronik van Brabant szerint "Johannam, Margaretam comitissam Flandrie, et Mariam coniugem Reynaldi Grossi ducis Ghelrie secundi" voltak "Johannes tertius", azaz III. János és felesége, "Mariam filiam Ludowici comitis Eboracensis" lányai. Oude Kronik van Brabant, p. 72. Idézi: Cawley
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Louis II, Count of Flanders című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Charles Cawley: Medieval Lands
| Előző uralkodó: I. Lajos |
|
Következő uralkodó: III. Margit |
