Belga katolikus egyház
A belga katolikus egyház a katolikus egyházhoz tartozó belgiumi szervezetek összefoglaló elnevezése.
Tartalomjegyzék |
Alapadatok [szerkesztés]
A katolicizmus a legelterjedtebb vallás Belgiumban, az ország mintegy 10,279,000 lakosa közül 7,845,000 tartozik a katolikus egyházhoz. Ennek ellenére a vallásukat aktívan gyakorlók száma folyamatosan csökken: például 1998-ban a flamand régió lakosai közül csak 12% vett részt istentiszteleten. A belga egyház vezetése szerint 2007-ben ez a szám kb. 9-10%-ra csökkent.[1]
Szervezete [szerkesztés]
A belga katolikus egyházat nyolc püspökségre és illetve egy tábori lelkészségre van felosztva. A mechelen-brüsszeli püspök egyben a mechelen-brüsszeli főegyházmegye érseke és az egyház vezetője. A püspökségek
- Mechelen-Brüsszeli Érsekség
- Antwerpeni Püspökség
- Bruggei Püspökség
- Haaselti püspökség
- Namuri Püspökség
- Liège-i Püspökség
- Genti Püspökség
- Tournai-i Püspökség
Története [szerkesztés]
Németalföld 1592-es spanyol megszállása és a II. József magyar király által 1781-ben kiadott türelmi rendelet közötti időszakban Belgium területén a római katolikus volt az egyetlen engedélyezett vallás. A tilalom megszegőit halálbüntetéssel sújtották. Ennek ellenére kisebb protestáns csoportok fenn tudtak maradni, többek között Maria-Horebeke, Dour, Tournai, Eupen és Hodimont településeken.[2]
A vallási különbségek, az szinte teljesen katolikus déli rész, illetve a szinte teljesen protestáns északi rész között feszülő vallási ellentétek is hozzájárultak az 1815-ben létrehozott Egyesült Holland Királyság felbomlásához 1830-ban: a belga szabadságharcnak jelentős eleme volt, hogy a déli rész nemessége és papsága elnyomva érezte magát a protestáns vallású király által. A szabadságharc sikere után a déli részből alakult meg a mai Belgium.
1830 után a katolikus vallás továbbra is fontos szerepet játszott Belgium politikai életében. Erre az egyik legjobb példa az ún. iskolaháborúk (franciául "guerres scolaires"), amelyet a liberális és szocialista pártok vívtak a katolikus párttal és az egyház támogatóival. A küzdelemre először 1879 és 1884 között, majd később 1954 és 1958 között került sor, lényege az volt, hogy ki felügyeli az állami oktatást: az iskolákat korában szinte kizárólag saját forrásaiból fenntartó katolikus egyház, vagy pedig a belga állam. 1990-ben a katolikus vallású I. Baldvin belga király király lelkiismereti okokból megtagadta, hogy aláírja az abortuszt engedélyező törvényt, amelyet a belga parlament már elfogadott. A király ekkor felkérte Wilfried Martens miniszterelnököt, hogy találjon valamilyen - alkotmányos - megoldást a válságra. Végül Baldvin királyt pár napra alkotmányos feladatainak ellátására képtelennek találták, a helyette eljáró miniszterek aláírták a törvényt, ami így hatályba lépett.[3]
2002-ben a csak nemrégiben hivatalosan bejegyzett Belgiumi Egyesült Protestáns Egyház (Verenigde Protestantse Kerk in België[4], amely a belga református gyülekezetek 1839-es, 1969-es és 1979-es összeolvadása után alakult ki[5] (összesen körülbelül 100 taggal), valamint a Szövetségi Protestáns és Evangelikus Zsinat (kb. 600 gyülekezet) alapította meg a Protestáns és Evangelikus Adminisztratív Tanácsot (holland rövidítése ARPEE[6], francia rövidítése CACPE[7]), amely mára mindhárom nyelvi közösségben a protestánsok elfogadott képviselőjévé vált.[8].
Lásd még [szerkesztés]
Források és jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kerkpraktijk in Vlaanderen
- ↑ Frank Rooze (inspector of protestant religious education): "De Reformatie in vogelvlucht" or how Flemish protestantism retreated to the North(in Dutch). (Hozzáférés: 2008. április 10.)
- ↑ New York Times, April 5, 1990: Belgian King, Unable to Sign Abortion Law, Takes Day Off. (Hozzáférés: 2008. április 10.)
- ↑ UPCB: A Belgiumi Egyesült Protestáns Egyház honlapja ((hollandul)). (Hozzáférés: 2012. március 13.)
- ↑ ARPEE/CACPE: Preface to the CACPE bylaws, with the history of Protestantism in Belgium. (Hozzáférés: 2008. április 10.)
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ WEC: A belgium vallási helyzet áttekintése ((hollandul)). (Hozzáférés: 2012. március 13.)
