Georg Simon Ohm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Georg Simon Ohm
Georg Simon Ohm3.jpg
Életrajzi adatok
Született
1789. március 16.
Banner of the Holy Roman Emperor with haloes (1400-1806).svg Erlangen
Elhunyt
1854. július 6. (65 évesen)
Flag of Bavaria (striped).svg München
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Erlangeni Egyetem (Universität Erlangen)

Georg Simon Ohm (Erlangen, 1789. március 16. - München, 1854. július 6.) német fizikus és matematikus.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgárcsaládban született 1789. március 16-án Erlangenben; ősei több generáción át lakatosok voltak. Maga Ohm is vándorolt és vizsgát tett a céhben. 1817-ben kezdett tanítani a kölni gimnáziumban, ahol a matematika és fizika tanára volt. 1826-ban ismertette először az általa felfedezett és róla Ohm-törvénynek nevezett fizikai törvényszerűséget, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését adja meg. 1828 és 1832 között a berlini hadi iskolában tanított. 1830-tól foglalkozott a hangtannal. 1833-tól a nürnbergi műegyetem igazgatója. 1849-ben a müncheni egyetemen a fizika rendkívüli, 1852-ben rendes tanára lett. 1837-ben Pouillet a francia akadémiának két művet adott át, amelyek Ohm művének alapjain készültek. Ezáltal a tudományos külföld figyelme a német tudós felé fordult: a sokat vitatott mű a Taylor és Scientific Mémoirs II. kötetében jelent meg, angol fordításban, a Royal Society pedig az ünnepelt tudóst a Copley-éremmel ajándékozta meg és kültagjai sorába választotta. Münchenben halt meg 1854. július 6-án.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az első könyve 1817-ben jelent meg Erlangenban Grundlinien zu einer zweckmässigen Behandlung der Geometrie als höheren Bildungsmittels címen.
  • Ezután a galvánláncról néhány értekezést közölt, nevezetesen:
    • Vorläufige Anzeige des Gesetzes, nach welchem Metalle die Contact-Elektricität leiten (Schweigg. Journ. XLIV. és Pogg. Ann. IV. 1825);
    • Bestimmung dieses Gesetzes, nebst einem Entwurfe zu einer Theoried. Voltaischen Apparates (Schweigg. XLVI. 1826);
    • Theorie der elektroskopischen Erscheinungen der Säule (Pogg. Ann. VI. VII. 1826). E munkálatok
  • Kutatásait matematikai elméletbe öntötte Die galvanische Kette mathematisch bearbeitet című művében.
  • 1830-ban Ohm működését még irányban a hangtan terén, folytatta. 1843. már meg is jelent egy dolgozat, amely a tudósnak e téren kivitt sikereit foglalta magába és melynek címe: Ueber die Definition des Tons und die Theorie der Sirene und ähnlicher tonbildender Vorrichtungen (Pogg. Ann. LIX. köt. 513. old.).
  • 1849-ben Beiträge zur Molecularphysik (Nürnberg) című műve jelent meg. Bár Ohm több kötetből álló sorozatot tervezett,művét nem fejezte be; második kötete, amely a Dynamik der Körpergebilde címet viseli, csak kéziratban van meg, a harmadikat és negyediket pedig, melyek a tulajdonképeni fizikai vizsgálatokat foglalták volna magukban, Ohm meg sem írta.
  • 1852-ben jelent meg Erklärung aller in einaxigen Krystallplatten zwischen geradlinig polarisirtem Lichte wahrnehmbaren Interferenz-Erscheinungen (Denkdschr. d. Münch. Ak., VII. köt., 1. és 2. rész) című munkája.
  • Müncheni egyetemi előadásait Grundzüge der Physik (Nürnberg 1854) c. művében írta le.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Simon Ohm témájú médiaállományokat.