Joseph Fourier

Joseph Fourier
Életrajzi adatok
Nemzetiség	francia
Született	Auxerre, Yonne, Franciaország 1768. március 21.
Elhunyt	Párizs, Franciaország 1830. május 16.
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	École Normale
Pályafutása
Szakterület	matematikus, fizikus, történész
Munkahelyek
Jelentős munkái	Fourier-transzformáció
Hatással voltak rá	Joseph Louis Lagrange

Jean Baptiste Joseph Fourier (1768. március 21. – 1830. május 16.) francia matematikus és fizikus. Leginkább a Fourier-sor megalkotójaként ismert, amit a hőáramlás egyenletének megoldásához használt fel. Felfedezte az üvegházhatást, valamint róla nevezték el a Fourier-transzformációt is.

Élete

Szegény szabónak volt a fia és már nyolcadik életévében árvaságra jutott. Szüleinek halála után az auxerre-i püspök pártfogásába vette őt és a Szent Benedek-rendüektől vezetett «Saint-Maur» katonaiskolába adta. Már 14 éves korától kezdve hajlandóságot mutatott matematikai tanulmányok iránt. A tüzériskolába akart lépni, de visszautasították, mert nem volt nemesi származású. 1789-ben az auxerre-i katonaiskolán a matematika első tanárává lett. 1796-ban tanárrá választották a hadiiskolán és rövid idő múlva az École polytechnique-en. A forradalom ideje alatt a jakobinusok gyűlésein résztvett és a rettegett Comité de surveillance tagja volt. Napóleont Egyiptomba követte és ott az Institut d 'Egypte titkára lett. Hazaérkezése után az Isere département pefektusa volt, azután pedig mint magánember élt Párizsban. 1808-ban bárói rangot kapott. Ezután a Szajna département statisztikai hivatalának vezetője volt. 1817-ben az akadémiába választották és nemsokára ennek állandó titkára lett.

Munkássága

Fourier munkái a matematikára és a matematikai fizikára vonatkoznak. Matematikai munkái közül említésre méltó a Mémoire sur la résolution des équations numériques. Legnevezetesebb munkája a Théorie analytique de la chaleur (Párizs, 1822), mely már 1807-ben és 1811-ben a párizsi akadémiától pályadíjat nyert. Evvel összefüggésben több értekezést írt, melyek az akadémia emlékirataiban jelentek meg: Mémoire sur les températures du globe terrestre et des espaces planétaires. Említésre méltó Fourier teoriája a hőközlésről; ezen problémát már előtte megoldotta ugyan Lambert, de csak vékony fémlemezekre nézve, három méret szerint kiterjedő testekre nézve csak Fourier-nek sikerült a feladat megfejtése. Fourier a hővezetés problémájának általános tárgyalására olyan analitikai segédeszközt teremtett, mely azóta a fizikában a legnagyobb fontossággal bír és számos feladat megfejtésére szolgál.

Forrás

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)