Uhu
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||||
| ••••••• Nem veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 250 000 Ft
|
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Bubo bubo (Duméril, 1806)
|
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe
|
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Nagy fülesbagoly |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimedia Commons tartalmaz Uhu témájú médiaállományokat. |
- Ez a szócikk a nagy fülesbagolyról szól. Az azonos nevű magyar Linux disztribúcióhoz lásd az UHU Linux oldalt.
A uhu vagy nagy fülesbagoly (Bubo bubo) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európában és Ázsiában él. Kerüli az emberi településeket, a nehezen megközelíthető sziklás, szakadékokkal szabdalt területeket kedveli, amelyet elszórt fák borítanak
[szerkesztés] Alfajai
- Európai uhu (Bubo bubo bubo) – Észak- és Közép-Európa
- Spanyol uhu (Bubo bubo hispanus) – Spanyolország és Portugália
- Orosz uhu (Bubo bubo ruthenus) – Nyugat-Szibéria az Urál hegységig
- Közel-keleti uhu (Bubo bubo interpositus) – Ukrajna déli részétől Szíriáig
- Szibériai uhu(Bubo bubo sibiricus) – Szibéria, az Ural hegységtől az Ob folyóig
- Közép-szibériai uhu (Bubo bubo yenisseensis) – Közép-Szibéria, az Ob folyótól a Bajkál-tóig
- Jakut uhu (Bubo bubo jakutensis) – Északkelet-Szibéria, a Bajkál tótól a Csendes-óceánig
- Usszuri uhu (Bubo bubo ussuriensis) – Usszuri-föld és Észak-Kína
- Türkmén uhu (Bubo bubo turcomanus) – Kazahsztántól Nyugat-Mongóliáig
- Török uhu (Bubo bubo omissus) – Törökország
- Iráni uhu (Bubo bubo nikolskii) – Irán déli része, Afganisztán és Pakisztán
- Bengáli uhu (Bubo bubo bengalensis – India, Nepál, Banglades és Burma nyugati része, egyes rendszerek Bubo bengalensis önálló fajként sorolják be.
- Himalájai uhu (Bubo bubo hemachalana – Himalája, Tien San és a Pamír hegységek
- Tibeti uhu (Bubo bubo tibetanus) – Tibet
- Kínai uhu (Bubo bubo kiautschensis) – Kína
- Korai uhu (Bubo bubo tenuipes) – Észak-Korea és Dél-Korea
- Délkelet-kínai uhu (Bubo bubo swinhoei) – Délkelet-Kína
- Bubo bubo auspicabilis
- Bubo bubo borissowi
- Bubo bubo dauricus
- Bubo bubo gladkovi
- Bubo bubo inexpectatus
- Bubo bubo jarlandi
- Bubo bubo meridionalis
- Bubo bubo ognevi
- Bubo bubo tarimensis
- Bubo bubo zaissanensis
[szerkesztés] Megjelenése
A legnagyobb bagolyfajok egyike, magassága 65 centiméter, szárnyfesztávolsága 160 centiméter, farkhossza 26 centiméter. A tojó nagyobb és nehezebb mint a hím, tömege 1800-4500 gramm között van. Háta rozsdabarna, feketés vonalkákkal, alsó része sárgás, hullámos barna rajzokkal. Tollfülei jól láthatók. Lábai tollasak, szárnyai nem érnek a farka végéig.
[szerkesztés] Életmódja
Éjjeli ragadozó, nappal sziklarésekben, fák üregében pihen. Madarakon és kisebb emlősökön kívül a nyulakat is zsákmányul ejti. Nagy termete lehetővé teszi akár más baglyok, őzgidák és rókák elejtését is. Éjjeli állat, de megfigyeltek olyan példányokat is, amelyek nappal jártak zsákmány után. Rendkívül kifinomult látása és hallása segíti vadászatában.
[szerkesztés] Szaporodása
Magányosan élnek, csak a költési időszakban állnak össze az állandó, egymás mellett élethosszig kitartó párok. Az egyedek hevesen védelmezik territóriumukat. A költési időszaka február és augusztus közé esik. Gyakran más fajok fészkét foglalja el, vagy saját maga rakja egy-egy védett sziklakiszögellésre, barlang bejáratához, a tajgán a talajra. A fészket a pár több éven keresztül is használhatja. A költésben a tojó egyedül vesz részt, a fiókák felnevelésében azonban a hím is szerepet vállal. A fészkét hevesen védelmezi a betolakodókkal szemben.Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 34 napig kotlik, a fiókák fészekhagyóak. A fiókák kb. 7 hetesen válnak röpképessé. A fiatalok 2-3 évesen költenek először. A megfigyelések szerint 31 éves korukban még szaporodóképesek. A természetben többnyire 20 évnél nem élnek tovább, fogságban azonban 60 évig is elélhetnek.
[szerkesztés] Védettsége
Rendkívül érzékenyek az élőhely, környezetük változásaira. Ha kevesebb a táplálék, egyből csökken a párzási kedvük, így a költési időszak is késik.
Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft.
A Magyarországon élő alfaját hazai állatkertekben ritkán lehet látni, inkább a koreai alfaját mutatják be. Állatkertekben gyakori fajnak számít, Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Debreceni Állatkertben, a Jászberényi Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban és a Veszprémi Állatkertben mutatnak be uhut.
[szerkesztés] Vadászat uhuval
Uhut használják vadászatra. E célból az uhut még fiatalon befogják, röptetőkben tartják. Amint kitollasodott, egyik lábára erős bőrből készült béklyót teszünk. Melegvérü állatokkal-hetenként legalább kétszer etetjük. Veleszületett ösztönénél fogva csakhamar megismerkedik ellenségeivel, melyeket azután minden tanítás nélkül különbözőképen jelez is. Így a varjút, szarkát. vércsét ide-oda tipegéssel, tollainak borzolgatásával jelenti; hasonlóan a karvalyt, sólymot és az ölyvet is, csakhogy fejét vállai közé húzva, csőrével pedig kelepel; a nagy sast pedig ülőkéjétől leugorva a földön várja, sőt még hátára is fekszik s hatalmas karmaival védve testét, Ha azután az uhuval vadászni akarunk, akkor az erdő kiszökellésein, a nyílt mezőn bagolykunyhót építünk a vadásznak. A gödröt azután befedjük kilövö résekkel ellátott fatetővel és földdel úgy, hogy az egésznek kivülröl földhányás alakja legyen. A kunyhó előtt 23-30 méternyire erősen oldalt hajló ágat ásunk a földbe ülökének az uhu számára, s végül ettől mintegy 10 méternyire leszállásra alkalmas fát rakunk az uhura lecsapó madarak számára. A vadászásnál az uhut egyszerüen az ülőkéhez kötik, a vadász pedig a kunyhóba húzódva várja a ragadozó madarak érkezését. A vadászásra különösen a kora tavasz és az ősz, a ragadozó madarak vándorlási ideje alkalmas.
[szerkesztés] Források
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2009. 02. 15.)
- Bioport
- Fekete István (1966): Hu. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest
en:Eurasian Eagle-owl az:İri yapalaq bar:Auf bg:Бухал br:Toud meur ca:Duc (ocell) cs:Výr velký cv:Ӳхĕ da:Stor hornugle de:Uhu eo:Gufo es:Bubo bubo et:Kassikakk fa:شاهبوف fi:Huuhkaja fr:Hibou grand-duc fy:Oehoe gl:Bufo real he:אוח מצוי io:Gufo it:Bubo bubo ja:ワシミミズク ko:수리부엉이 ku:Şakund la:Bubo lb:Uhu lt:Didysis apuokas myv:Булдыгай nl:Oehoe no:Hubro pl:Puchacz pt:Bufo-real ru:Филин sah:Модьугу sk:Výr skalný sl:Velika uharica sv:Berguv tr:Bayağı puhu zh:雕鸮
