1917-es oroszországi forradalmak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1917-es oroszországi forradalmak során a cári rendszert leváltották, majd a bolsevikok vezetésével létrejött a kommunista szovjethatalom.

Előzményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keleti front 1917-ben és a Kerenszkij-offenzíva

1917. március 10–11. Pétervárott általános sztrájk tört ki, amely felkelésbe csapott át (február 25–27.)

Polgári forradalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1917. március 15-én II. Miklós cár lemondott, utóda, Mihály másnap szintén lemondott. Lvov herceg vezetésével ekkor megalakult az első ideiglenes kormány. Július 1-jén megindult a Kerenszkij-offenzíva. Néhány nap múlva, július 3–4-én lezajlott a bolsevikok puccskísérlete, amely megbukott. Lenin ekkor Finnországba menekült. Trockijt, Lunacsarszkijt, Kamenyevet bebörtönözték. Július 22-én Lvov herceg, a miniszterelnök lemondott, utóda Kerenszkij lett.

Szeptember 7–12. (augusztus 25–30.) Kornyilov tábornok ellenforradalmi kísérlete kudarcot vallott. Szeptember 14-én (szeptember 1.) Oroszországot hivatalosan köztársasággá nyilvánították.

Az októberi forradalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az októberi forradalom 1917. november 6–12. (október 24–30.) között volt, melynek során a felkelők a Téli Palota ostroma után az ott székelő Ideiglenes Kormány tagjait letartóztatták. Az ideiglenes kormány vezetője, Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij elmenekült. A hatalom a szovjetek kezébe került, Vlagyimir Iljics Lenint megválasztották a létrejövő új kormány, a Népbiztosok Tanácsa elnökévé.

Az év novemberében megtartották az általános választásokat, amin az eszerek nyertek, a bolsevikok csak 25%-ot (9 millió szavazat) szereztek. 1918. január 5-én összeült az Alkotmányozó Nemzetgyűlés. Egy nap múlva, január 6-án a vörösgárdisták feloszlatták a gyűlést.

Végjáték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1918. március 3. aláírták a breszt-litovszki békét. 1918. július 10-én megalakult az első szovjet alkotmány, majd 1918. július 17-én kivégezték II. Miklós és családját.

Utóélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A forradalom hatására – többéves vajúdás után – megszületett a Szovjetunió, mely Lenin, majd később Joszif Visszarionovics Sztálin vezetésével minden idők egyik legvéresebb diktatúrájává, valamint a világ egyik szuperhatalmává vált.

Utóhatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1917-es oroszországi forradalmak témájú médiaállományokat.