Téli Palota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Téli Palota (oroszul: Зимний дворец) Szentpétervárott található a Néva folyó partján. 1754 és 1762 között építette Bartolomeo Francesco Rastrelli (1700-1771) olasz építész. A Téli Palota görögkereszt alakú udvar köré szervezett, kétemeletes épület. Homlokzata tagolt ún. nagyoszloprend az emeleteket átfogó párkányokkal. Rastelli a homlokzat színezésben és a formálásban enteriőr-jellegű barokk stílust valósított meg. A külső felüleletek alapszíne zöld és erre fehéren rajzolódnak rá a hangsúlyozni kívánt részletek- gazdas aranyozással díszített tagozatok.

A szovjet forradalom kitöréséig a mindenkori uralkodó használta, 1917 júliusától novemberéig az Ideiglenes Kormány székhelye volt. 1918-ban az épület egy része, majd 1922-ben a teljes Téli Palota az Ermitázs múzeumé lett. Állandó kiállításai a világ minden részéről vonzzák a turistákat. Az épület vagyis az Ermitázs ma világörökség része.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 A múzeum 3 Magyar vonatkozások 4 Kapcsolódó szócikkek 5 Képmelléklet 6 Források 7 Szakirodalom 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

Szentpétervárt a Péter-Pál erőd felépítésével a svédekkel folytatott háború idején, 1703-ban kezdte építeni I. Péter cár. A Téli Palota és az Admiralitás félkör alakú épülete között található a Palota tér. A három emelet magas, hatalmas barokk épület egyik frontjával a Néva folyóra néz, homlokzatával pedig a Palota tér felé fordul. Színei hangsúlyosan szürkék-arany díszítéssel. Az építkezés hatalmas pénzeket emésztett fel és bonyolult szerkezete óriási erőfeszítést követelt munkásoktól. 4000 ember dolgozott Oroszország minden részéből az építkezésen, beleértve a legjobb szakembereket is, akiket felkértek a Téli Palota megalkotásásra. A kortársak leírták az szobák fényűző díszítését (több mint 460 van az épületben), mely vetekedett Európa legnagyobb uralkodóinak palotáival, hivalkodó barokk remekműveivel. A Téli Palota és az Ermitázs carrarai márvánnyal, gránittal, aranyozott bútorokkal, intarziás ajtókkal és mennyezettel, gobelinekkel, velencei csillárokkal díszített, de az építészek képtelenek voltak befejezni a munkát eredeti tervek szerint mert, az új uralkodó, Nagy Katalin, az új építészeti divat csodálója, a neoklasszicizmus híve volt. Nagy Katalin volt, aki megbízást adott a Kis és Nagy Ermitázs illetve az Ermitázs Színház építésére (1762). Ő volt aki a művészetek nagy támogatójaként kezdte el a műkincs gyűjtést és szervezett először kiállítást a Palota termeiben. A műveket eleinte a Téli Palota többi részétől elkülönített termekben, az úgynevezett remetelakban őrizte. Ennek volt francia elnevezése: Hermitage.

1917. november 7-én (helyi naptár szerint október 25-én) az Ideiglenes Kormány elutasította a Forradalmi Katonai Bizottság által kiadott ultimátumot, melynek következményeként a Néván horgonyzó Auróra cirkálóból leadott lövés jelére a forradalmárok elindultak a palota irányába s ostrom alá vették azt. A hiedelemmel ellentétben az Auróra soha sem vette tűz alá a Téli Palotát. A következő hajnalban, egynapi harc után sikerült elfoglani a palotát, ahol letartóztatták az Ideiglenes Kormány tagjait. Megkezdődött az oroszországi bolsevik hatalomátvétel. Az épületben található kincseket a Népbiztosok Tanácsának rendelete alapján védelem alá helyezték.

Az első világháború idején a szinte a teljes gyűjteményt átszállították a Sándor Palotába, a mai Puskinovóba. Innen 1921-ben került vissza a teljes kiállítási anyag a Téli Palotába. Ezt követően, a második világháború idején a város blokádja alatt a gyűjteményt evakuálták, újra elköltöztettek minden kiállítási darabot, ezúttal a kincseket Szverdlovszkba (ma: Jekatyerinburg) az Urál mögé szállítottak. A múzeum személyzete az éhezés és szigorú hideg ellenére próbálták megóvni az épület funkcióit, mindent megtettek, hogy az épület átvészelje a bombázásokat. Nagy kihívás volt ez az ostromlott városban, nehéz volt megvédeni a hatalmas épületeket és a fényűző belsőiket a hóval, széllel és esővel szemben. 1941–1945 között, a második világháború során az épület súlyos károkat szenvedett, majd a háború után helyreállították.

[szerkesztés] A múzeum

Az Ermitázs múzeum a Téli Palota épületét kapta meg, 1918-ban csupán egy részét, majd 1922-ben az egészet. A Téli Palota azaz az Ermitázs épületében régebben csak a cárok festmény-, szobor-, és gobelingyűjteményét állították ki. Nem volt látogatható. Az Ermitázs Múzeum több mint 4 millió darabos gyűjteménnyel rendelkezik, ebből nagyon kevés látható az 535 termes Téli Palotában, a többség raktárakban pihen. A múzeumban megtalálhatók az olasz reneszánsz, a holland barokk és francia mesterek alkotásai. Megnézhetjük a tróntermet, a cári hintót, ókóri szobrokat, a felvilágosodás korából az európai festészet gyöngyszemeit. Közel 8000 nyugat-európai festmény díszíti a múzeum falait. Az Ermitázs kincsei közé tartozik a világon egyedülálló szkíta fegyver- és ékszergyűjtemény, a világ egyetlen szasszanida (Irán) ezüst gyűjteménye. A legértékesebb drágaköveket rejtő, sokszorosan őrzött Aranyszobát csak előre bejelentett csoportok látogathatják. Különösen gazdag a képtár németalföldi és francia gyűjteménye illetve az itáliai reneszánsz óta bekövetkezett legnagyobb művészeti váltások korából szinte minden megtalálható a romantikától és az impresszionizmustól a szecesszión át a dadaizmus, a kubizmus, a szürrealizmus által képviselt avantgárdig.

Néhány művész a sok ezer közül, akiknek alkotása megcsodálható az Ermitázsban: Leonardo da Vinci, Michelangelo, Tiziano, Raffaelo, Rembrandt, Rubens, El Greco, Eduard Manet, Claude Monet, Vincent van Gogh, Henri Matisse, Pablo Picasso.

A múzeumban jelenleg 365 helyiségben és falain közel 2,5 millió képzőművészeti alkotás található! Az Ermitázs ma együttműködik az IBM-el, hogy hozza létre az Ermitázs internetről elérhető digitális katalógusát. Az oldal ma már elérhető a www.hermitagemuseum .org néven.

Érdekességképpen: 22 kilométert kell annak gyalogolnia ez épületben aki a teljes kiállított gyűjtemény minden egyes darabját meg szeretné tekinteni!

[szerkesztés] Magyar vonatkozások

Az oroszok az Ermitázs féltett kincsei között őrzött orosz udvari festő, Zichy Mihály akvarelljeinek párhuzamos kiállításával a nosztalgiájukat is érzékeltetik a cári birodalom iránt. Rendelkezésünkre bocsátották a múzeum három dísztermét – az Avanzált, az I. Miklós-termet és a koncerttermet –, ami kifejezi, milyen kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a magyar kultúrának. Nem fér hozzá kétség, a három nemzet – a magyar, az osztrák és az orosz – képességei legjavát nyújtotta a "Bécs és Budapest Szentpétervárott 1870–1920" című tárlaton.

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

• Ermitázs
• Auróra cirkáló

[szerkesztés] Képmelléklet

A Téli Palota a Néva felől	A cári hintó	A trónterem	Ámor
Az Auróra – sosem lőtte a Téli Palotát

[szerkesztés] Források

• Új Magyar Lexikon S-Z, 6. rész (Akadémiai Kiadó, Bp. 1962., 398. oldal) ISBN 963 05 0779 X

[szerkesztés] Szakirodalom

• Bakcsi György: Szovjetunió (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1979.) ISBN 963 243 162 6
• Komornik Ferenc: Szovjetunió (Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Téli Palota Szentpétervár térképén
• A Téli Palota «Архитектура России», Oroszország építészete c. honlapon (orosz)