Kazimir Szeverinovics Malevics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kazimir Szeverinovics Malevics absztrakt festő
Kazimir Malevich - Self-Portrait.jpg
Önarcképe 1933
Született Kijev
1878. február 23.
Elhunyt Leningrád
1935. május 15.
Nemzetisége lengyel-belarusz
Művészneve Kazimir Malevics

Kazimir Szeverinovics Malevics (oroszul és ukránul: Казимир Северинович Малевич, lengyelül: Kazimierz Malewicz; (Kijev, 1878. február 23. (február 11. a régi orosz naptár szerint) – Leningrád, 1935. május 15.) lengyel származású orosz–szovjet festő. Az absztrakt művészet jeles képviselője.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Malevics Kijevben született. Kijevben Rerberg magániskolájában tanult festészetet, 1906-ban állított ki először, ekkor már fel is költözött Moszkvába. Malevics mindvégig Oroszországban/Szovjetunióban élt és dolgozott. 1912-ben töltött egy rövid időt Párizsban. 1915/1916-ban közreadta Oroszországban szuprematista manifesztumát, A kubizmustól a szuprematizmusig címmel. A kommunizmus győzelme után a moszkvai akadémián tanított. 1926-ban kijutott Németországba, hogy szuprematista könyvének kiadását előkészítse, ezután Leningrádba tért vissza, s ott élte le életét szegénységben, feledésben. Szerencsésebb kortársai emigrációba vonultak, s töretlenül folytathatták képzőművészeti pályafutásukat (például Antoine Pevsner, Naum Gabo, Vaszilij Kandinszkij).

Művészete [szerkesztés]

Kazimir Malevics festészetére kezdetben a posztimpresszionista irányzat, majd a fauves-ok és hamarosan a fauves mozgalomból kinövő kubisták hatottak, s adva volt számára a népművészet és az ikonfestészet motívum világa. A Káró Bubi művészcsoport tagjaként 1911-ben kubista műveket állított ki, ő lett az orosz kubista mozgalom vezetője. 1912-ben Léger stílusában festett, de nagyobb hangsúlyt helyezett a geometriai formákra, s nagyon hamar eljutott a teljes absztrakcióhoz. Jó barátságban volt az orosz avantgárd írókkal, költőkkel, akik azután 1915-ben segítettek neki szuprematista manifesztumának megszerkesztésében, amely végül 1915/1916-ban jelent meg.

1913 körül eljutott a nonfiguratív festészetig, 1913. év vége felé bemutatta Moszkvában Fekete négyzet fehér alapon c. művét, amely nagy feltűnést keltett. Saját stílusirányzatát szuprematizmusnak nevezte el. Az 1915-ös szentpétervári futurista kiállításon mutatta be több e felfogás jegyében készített szuprematista festményét, köztük a Fekete négyzetet, amely a huszadik századi absztrakt festészet egyik alapműve. Malevics, Modrian és Kandinszkij mellett a XX. századi absztrakt művészet egyik úttörője és jelentős képviselője.

1915-től haláláig elméleti írásokban is megfogalmazta a festészettel kapcsolatos gondolatait, tervezett könyvének címe: A tárgy nélküli világ (Die gegenstandslose Welt). Németül jelent meg 1927-ben, oroszul nem jelenhetett meg, tiltott volt. Az 1920-as évek közepétől Malevics kiállításokon sem szerepelhetett.

Jelentősége [szerkesztés]

A fehér alapon vörös ellipszis, rajta fekete kereszt áthúzva 1927

Malevics a naiv, a posztimpresszionista, divizionista, expresszionista, kubista-futurista irányzatok végigfestése után a geometriai formák előtérbe helyezésével, a festészet eszközeivel eljutott a képzőművészeti tabula rasahoz. A kubizmust továbbgondolva a fejlődés egy új fonalát indította el - tiszta színekkel, geometriai formákkal, melyek immár/többé nem egy magasabb rendű forma (például egy arc, egy alak, egy váza) részeként, hanem önmagukként szerepeltek a képen (mint "vörös négyzet"). Saját művészetét is egyre radikálisabban továbbgondolta, így jutott el a Fehér alapon fehér négyzet című képéig, amely a művészetfejlődés és a művészetfilozófia, de a művészet és a közönség viszonyának történelmében is mérföldkő, illetve lévén továbbfokozhatatlan: sarokkő (Moszkvában állította ki először 1919-ben, ma a Museum of Modern Art[1] őrzi New Yorkban).

Hatása [szerkesztés]

Különbözőképpen, de nagy hatással volt az 1960-as évektől a magyarországi neoavantgárd festőkre, pld. El Kazovszkij, Konok István, Nádler István festészetére, Nádlert A fehér alapon vörös ellipszis, rajta fekete kereszt áthúzva motívumai ragadták meg.

Fő művei [szerkesztés]

  • 1913 [2]Fekete négyzet fehér alapon (Olaj, vászon, 79x79.5 cm; Tretyakov Galéria, Moszkva)
  • 1915 Vörös négyzet : egy parasztasszony vizuális realizmusa két dimenzióban. (Olaj, vászon, 53 x 53 cm; Orosz Múzeum, Szentpétervár)
  • 1915 Szuprematizmus : kék háromszöggel és fekete négyzettel (Olaj, vászon, 66.5 x 57 cm; Stedelijk Múzeum, Amszterdam)
  • 1915 Szuprematizmus : foci a negyedik dimenzióban (Olaj, vászon, 70 x 44 cm; Stedelijk Múzeum, Amszterdam)
  • 1919 Fehér négyzet fehér alapon (A Modern Művészet Múzeuma, New York)
  • 1920 Fekete kereszt (Olaj, vászon, 106 x 106 cm; Orosz Múzeum, Szentpétervár)
  • 1920 Fekete kör (Olaj, vászon, 105 x 105 cm; Orosz Múzeum, Szentpétervár)
  • 1921-27 Szuprematizmus : (fehér alapon vörös ellipszis, rajta fekete kereszt áthúzva) (Olaj, vászon, 100.5 x 60 cm; Stedelijk Múzeum, Amszterdam)

Szuprematista képei [szerkesztés]

  • Fekete négyzet (1915)

  • Vörös négyzet fehér alapon (1915)

  • Fekete kör (1920)

  • Fekete kereszt (1920)

Szuprematista kompozíciók [szerkesztés]

  • Szuprematizmus kék háromszöggel és fekete négyzettel[3] (1915)

  • Szuprematizmus. Foci a negyedik dimenzióban (1915)

  • Két dimenziós önarckép (1915)

  • Szuprematizmus (1915)

Malevics könyve magyarul [szerkesztés]

  • A tárgynélküli világ. (Die gegenstandslose Welt. Előszó: Stephan V. Wiese. Utószó: Körner Éva). Budapest : Corvina, 1986. XVIII, 182 o. ill. ISBN 963-13-2185-1 [Megjegyzés: Az 5-100. oldal tipográfiája a „Bauhausbücher” 11. köt. Moholy-Nagy László munkája nyomán készült, a meg nem jelent orosz kiadás eredeti szövege a kézirat alapján 101-160. o.]

Források [szerkesztés]

  • A századvég és a századelő. (Historia del Arte. Tomo IX.) Budapest : Corvina, 1988. Malevics l. 217-221. o. ISBN 963-13-2393-5
  • Herbert Read: A modern festészet (A concise history of Modern painting). Budapest : Corvina, 1965. Kazimir Malevics l. 194-195. o.
  • A modern festészet lexikona. Budapest : Corvina, 1974. ISBN 963-13-9001-2 Malevics Kazimir l. 216-217. o.
  • L'Encyclopédie alphabétique Larousse-Omnis. Paris, Librairie Larousse, 1977. ISBN 2-03-020125-1

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Magyarul: A Modern Művészet Múzeuma
  2. ↑ A legkorábbi Fekete négyzet 1913-ban készülhetett, mert a szerző 1913-ban év vége felé kiállította Moszkvában, l. A modern festészet lexikona i.m. 216. o., l. még Larousse encyclopédia i.m.
  3. ↑ téglalappal

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazimir Szeverinovics Malevics témájú médiaállományokat.

Lásd még [szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kazimir_Szeverinovics_Malevics&oldid=13152960”