Vita:Krassó-Szörény vármegye
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Születő | Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2011. március 27. | |||
| |||
Szörény vármegye és címere[szerkesztés]
„Szörény vármegye (ném. Comitat Szörény), 1873-1880: közigazgatási terület a Magyar Királyságban, Erdély délnyugati határvidékén. - Ferenc József (ur. 1848-1916) kir. 1872. VI. 9: a bánsági határőrvidék és a titeli határőrzászlóalj ter-ét törvényhozási és kormányzati tekintetben megszüntette és visszacsatolta Mo-hoz. Az 1873:27. tc. a volt oláh-bánsági ezred és a volt szerb-bánsági ezred 104.886 fő lakta szolgabírói járásait: a karánsebesit (37 faluval), a bozovicsit (18 faluval), a teregovait (22 faluval) és orsovait (28 faluval) egy tanker-be szervezve, az önálló tvhat. joggal fölruházott Karánsebes város székhellyel - ~ néven önálló tvhat-gá egyesítette. Az 1876:20. tc. Karánsebes önálló tvhat. jogát, a városi vagyon tulajdonjogát nem érintően, megszüntette s a vm. hatáskörébe utalta. A vm-k ter-ét véglegesítő 1877:1. tc. az addig Krassó vm-hez tartozott Vámamarga községet ~hez csatolta. 1873. VIII. 24-1876. IX. 23: Jakab Bogdán ~ és Karánsebes város főispánja, 1876-80: Újfalussy Miklós Krassó vm. főispánja, egyszersmind ~ kir. biztosa. Az 1880:55. tc. Krassó és Szörény vm-t →Krassó-Szörény vármegye néven egyesítette. Corpus Juris Hungarici 1873-1880. - Helységnévtár 1877. Bp., 1878:52. - Pesty 1877. I:315. - Pallas XI:38. (s.v. Krassó-Szörény) - Edelényi-Szabó 1928:674. (31. sz. térkép)” [1]
„A legfelsőbb helyen 1878. márczius havában jóváhagyott Szörény megyei czímer háromszög paizst mutat, mely a Dunát jelvényez ezüst szalag által két különböző nagyságú kék mezre osztatik. A felsőbb, nagyobb mez a két tornyú, kapuzatos Szörényi határvárat tünteti fel, a két torony közt Magyarország czímerét. A paizs alsóbb részében arczra hanyatló félhold. Mint paizstartók szerepelnek Hercules, és egy bányász, az első a világhír mehádiai fürdők, a másik a bányászati iparág emlékére, a melynek szép jövője zálogául már a jelenkor eredményei szolgálnak. A czímerpaizsot lovagsisak koronázza, melyből kardos kar emelkedik ki; a külső díszt a renaissauce-foszlányok adják meg. A vármegye hivatalos szinei : fehér és kék.” Forrás: [2]
Térképtalálatok az oláh-illír kifejezésre: [3] Capras Dávid vita 2018. február 10., 00:19 (CET)