Béke városrész (Dunaújváros)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Béke városrész
Körforgalom a Baracsi út és Dózsa György út kereszteződésében
Körforgalom a Baracsi út és Dózsa György út kereszteződésében
Közigazgatás
TelepülésDunaújváros
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Béke városrész (Dunaújváros)
Béke városrész
Béke városrész
Pozíció Dunaújváros térképén
é. sz. 46° 57′ 53″, k. h. 18° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 53″, k. h. 18° 55′ 08″

Béke városrész (Dunaújváros) megépítésére az 1970-es években került sor, mert a város kinőtte időközben magát a belterületek után. Ebben a városrészben van a Bagolyvár is. A Béke városrész három részből áll, a Béke I. városrészből, a Béke II. városrészből, a Béke III. épületegyüttesből. Előbbi az Állomás út kertváros nyugati oldalánál épült ki. Sávházak alkotják meg a tereket. Helyet kapott egy garázssor is a területen, ami eléggé üres és nem megoldott. Fákat ültettek a garázsok mellé, azok takarnak, árnyékolnak, javítanak a látképén. Bánhegyi Károly 1992-es tervei határozzák meg az Óváros és a Vasmű út közötti területet (VII. jelű), ide kerültek az eddigi legkésőbbi épületek.

Dunaújváros Béke II. városrésze majdnem fedi a Római tábor városnegyedet. 1978-as tervek alapján megfelelőképpen előre kigondolt nyugati részt bővítik. Többed magával Bánhelyi Károly dolgozott az épületek megrajzolásánál. 45 hektáros földre épült, megközelítőleg 10.000 fő részére 2500 lakás szerepelt a megvalósítandó célok között. 1980-as években üzletpavilont húztak fel. A központban szerepelt volna még egy épület, ami nem került megvalósításra. Ezért nem teljes a központi mag.

A Béke III. épületegyüttes a Béke körút nyugati részén álló paneleket foglalja magába. Egy szolgáltatóház és két üzletpavilonba mehetnek be az érdeklődők. A művészet jelenléte nem jellemzi a "későbbi" Béke városrészt, van mit fejlődni. H alaprajzú épületet is találunk a Béke városrészben, függőfolyosó, külső lépcsőház jellemzi, aminek a tető részét is beépítették. A családi házaknál jellemzően Bramac alpesi tetőfedést használtak.

Források[szerkesztés]

  • Dunaújvárosi Köztéri Szobrai, Várnai Gyula - Gyöngyössy Csaba, 1999, Ma Kiadó, ISBN 963 85423 7 3
  • Dunapentele Sztálinváros, Dunaújváros Numizmatikai Emlékei 1950-2010, Asztalos Andrásné, ISBN 978-963-08-1300-6

További információk[szerkesztés]