Fitz Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fitz Jenő
Született 1921. február 5.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt 2011. november 9. (90 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgársága magyar
SzüleiFitz József
Foglalkozása
  • régész
  • egyetemi oktató
  • történész
  • numizmatikus
Iskolái Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1943)
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség
Gorsium romterülete

Fitz Jenő (Budapest, 1921. február 5.Budapest, 2011. november 9.[4]) Széchenyi-díjas magyar történész, régész, numizmata, az MTA doktora. 1949-től 1985-ig a székesfehérvári István Király Múzeum igazgatója, ekkor tárta fel az ókori római várost, Gorsiumot.

Családja[szerkesztés]

  • Édesapja Fitz József az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, édesanyja Rónay Margit. 1948-ban vette feleségül Petres Éva régészt. Két gyermekük közül Fitz Péter művészettörténész 1950-ben, Fitz Andrea 1953-ban született.

Életpályája[szerkesztés]

1939--1943 között végezte el a Pázmány Péter Tudományegyetemet történelem-művészettörténet-régészet szakon. Diplomáját és doktori címét a Hercules emlékek Pannoniában c. disszertációjával szerezte meg. Az egyetem Klasszika Archaeológiai Intézetének előbb gyakornoka, majd tanársegédje volt. 1949-1985 között ő volt a székesfehérvári Király Múzeum igazgatója, és 1962-85 között a Fejér megyei múzeumok igazgatója. A székesfehérvári múzeumot az ország egyik legnagyobb, tudományos szempontból is legjelentősebb múzeumává fejlesztette. Tudományos tevékenysége széles körű volt, saját szavaival élve „tudományos munkásságom kiterjed a Duna-vidék általános római kori történelmére, a gazdálkodás, a közigazgatás, a pénzforgalom területére, katonai és személyiségtörténetre”. A magyarországi római feliratok korpuszából több kötetet ő írt meg, munkásságát pedig a Pannonia kormányzásáról és igazgatásáról írt monumentális művével zárta le. A Székesfehérvár közelében lévő Gorsium római-kori város ásatásainak vezetője. 1984-től a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, 1989--94 között a Magyar Numizmatikai Társulat elnöke, a Nemzetközi Görög--Latin Epigráfiai Társaság vezetőségi tagja. 1991-ben a Német Régészeti Intézet rendes tagjává választották és rendes tagja lett az Osztrák Régészeti Intézetnek is. Számos nemzetközi konferenciát szervezett, több hazai és nemzetközi tudományos társaság választotta tagjai sorába. Csak 1985-ben szerezhette meg (a kandidátusi fokozat tudatos mellőzésével) az MTA doktori fokozatát. Magáénak mondhatta a Centro Italiano per l'Archeologia e la Storia Antica „Giovanni Gozzadini” nemzetközi szakértői bizottsági (1980–2011), és a L'Association Internationale d'Epigraphie Grecque et Latine tagságát, vezetői tagságát (1987–1997) is.

Munkásságának jelentős, a nagyközönség számára talán legismertebb része Gorsium kutatásához és az ott kialakított, mediterrán jellegű régészeti parkhoz kapcsolódik. A régóta ismert, de alig kutatott táci helyszínen 1958-tól kezdve rendszeres ásatásokat végzett, amiket még nyolcvanas éveiben is személyesen vezetett. Az ásatások nyomán feltáruló városi települést a műemléki rendezés és helyreállítás révén Aquincum után a legjelentősebb római helyszíni bemutatójává fejlesztette, fényét és hírnevét római jellegű ünnepségekkel és antik színdarabok bemutatásával fokozta. A leletek tudományos értékelése és a több kiadást megért vezetők révén Gorsium az egyik legismertebb magyarországi római helyszín, régészeti park lett. Részben az e téren kifejtett tevékenysége elismeréseként kapta meg a Nívódíjat a gorsiumi ásatásokért (1970), a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozatát (1974, 1981). 1993-ban a Fejér Megye Díszpolgára, 1994-ben a Székesfehérvár Díszpolgára kitüntető címben részesült. 2014 óta a Szent István Király Múzeum falán emléktábla őrzi emlékezetét.

Társadalmi szerepvállalása[szerkesztés]

Szerkesztőként[szerkesztés]

  • Több szaklap szerkesztője (Alba Regia, Die Römischen Inschriften Ungarns, Die Fundmünzen den römischen Zeit in Ungarn), a Numizmatikai Közlöny szerkesztőbizottságának tagja volt. A MOYΣEION régészeti könyvsorozat [Enciklopédia Kiadó] szerkesztője.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Megjelent könyvei[szerkesztés]

  • Fitz Jenő. Pannonok évszázada. Budapest: Corvina (1982) 
  • Fitz Jenő. Gorsium-Herculia, 7. kiad., Székesfehérvár: Szent István Király Múz. (2003) 
  • szerk.: Mócsy András és Fitz Jenő: Pannonia régészeti kézikönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó (1990) 
  • Ingenuus et Régalien (1966)
  • Die Laufbahn der Statthalter in der römischen Provinz Moesia Inferior (1966)
  • Les Syriens a Intercisa (1972)
  • La Pannonie sous Gallien (1976)
  • Der Geldumlauf der römischen Provinzen im Donaugebiet Mitte des 3. Jahrhunderts (I--II., 1978)
  • Honorific Titles of Roman Military Units in the 3rd Century (1983)
  • L'administration des provinces pannoniennes sous le Bas Empire romain (1983)
  • Die Römischen Inschriften Ungarns V. Intercisa (1991)
  • Die Verwaltung Pannoniens in der Römerzeit I--IV. (1993--95)
  • Pannonia születése [MOYΣEION sorozat 1. kötet] (1998)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 5.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  4. Kilencvenéves korában elhunyt Dr. Fitz Jenő Székesfehérvár díszpolgára. szekesfehervar.hu, 2011. november 9. [2016. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 9.)
  5. Fitz Jenő †[halott link], kikicsoda.regeszet.org.hu
  6. Forster Központ – Forster- és Schönvisner-díj[halott link]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]