Age of Empires II: The Age of Kings

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Age of Empires II: The Age of Kings
Age of Empires 2 The Age of Kings Logo.png
Fejlesztő Ensemble Studios
Kiadó Microsoft Game Studios
Tervező Bruce Shelley
Sorozat Age of Empires (sorozat)
Motor Genie
Platformok Microsoft Windows, Mac OS, PlayStation 2
Kiadási dátum Microsoft Windows, Mac OS
1999. szeptember 30.
PlayStation 2
2001. november 2.
Verzió 2.0b
Műfaj Valós idejű stratégiai játék
Játékmódok Egyjátékos, többjátékos
Korhatár ESRB: T
Adathordozó CD
Rendszerkövetelmény
Rendszer-
követelmény
166MHz CPU, 32MB RAM, 200MB szabad hely

Az Age of Empires II: The Age of Kings (gyakori rövidítés: AoE2, AoK) a közismert Age of Empires (sorozat) második tagja az Age of Empires után. 1999-ben jelentette meg a Microsoft az Ensembe Studios fejlesztésével. A játék típusa Valós idejű stratégiai játék. Az ókorból átléptünk a középkorba, megjelennek a várak.

A játékmenet nagy vonalakban hasonlít az első részbelihez, a fő újdonság a kastélyok és a bennük gyártható, civilizációra jellemző sajátegységek megjelenése.

Játékmenet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék menete: ahogyan más valós idejű stratégiai játékokban is, a játszmák kezdetén minden játékos kap egy bázisépületet, az Age of Kingsben ez a városközpont. Itt munkásokat (villagers = „lakosok”) kell gyártanunk, amik 50 élelembe kerülnek. A munkásokkal gyűjthetjük be a további nyersanyagokat (élelem, fa, kő, arany), amikből először házakat, majd harcosokat képzünk. Ezenkívül persze pár más gazdasági vagy egyéb házat is építhetünk, így fejleszthetjük a társadalmunk, a gazdaságunk, vagy épp a harcosainkat. Az épületekben gyártott egységekkel le kell rombolni vagy elfoglalni az ellenséges játékosok épületeit és egységeit. Megmaradt az előző részből ismert civilizációkra osztás és a fejlődési korszakok is.

Irányítás: Mint minden más stratégiai játékban, az irányítás itt is úgy történik, hogy a bal egérgomb kijelöli az egységet, a jobbal pedig utasíthatjuk különböző akciók véghezviteléhez.

Nyersanyagok: Négy nyersanyag begyűjtésére van lehetőségünk. A bal felső sarokban láthatjuk az aktuális értékeket, hogy miből mennyi áll rendelkezésünkre. Így sorban: fa, hús, arany és kő. Célunk a játék folyamán, hogy ezekből minél többet gyűjtsünk, de ne csak gyűjtsük őket, hanem használjuk is el jól. Fát az erdőkből favágással nyerünk. A falusiak a fát a Favágótáborba (Lumber Camp) viszik. Húst nyerhetünk bogyós bokorból, birkákból (vagy pulykákból), vadakból, farmokról vagy halászhatunk is. A húst a falusiak a malomba (Mill) viszik. Aranyat aranybányából, követ pedig kőbányákból nyerhetünk. Ezek pedig a bányákba (Mining Camp)-be kerülnek. Ezenkívül aranyat lehet kereskedelemmel is szerezni.

Korok: Első kör a sötét kor (dark age). Ebben a korban a lehetőségek nagyon limitáltak, csak falusiakat, halászhajót és egyfajta harcost képezhetünk. Cél minél hamarabb (de megfelelő populációval) a második, feudális korba (feudal age) jutni. Itt már jóval több a lehetőség, gyakran harcolnak is a játékosok. A sima barakkon kívül lehet építeni íjászházat (Archery Range) és lovardát (stable) is, amivel bővül a képezhető egységek száma. Piacot (market) is tudunk építeni, így a kereskedés is elérhetővé válik számunkra. A kereskedésről csak annyit, hogy a piacban kereskedőszekereket (trade cart) tudunk képezni, melyek a jó messzi piacokból aranyat tudnak szállítani (minél távolabbi a piac, annál többet). Építhetünk kovácsműhelyt (blacksmith) is, ahol a harcosok páncélzatát fejleszthetjük. Ha sikerül a kastélykorba (castle age) jutni, akkor már rengeteg dolgot tudunk tenni. A korábbi egységek természetesen fejleszthetők és lehetőségünk nyílik várat építeni, mely rendkívül jól véd a támadások ellen. A várban minden civilizációnak van egy sajátos elit egysége, melyet csak az adott nép tud gyártani. A vár mellett megjelenik az ostromműhely (siege workshop) is, ahol faltörő gépeket (siege rams) és hajítógépeket (catapults és scorpions) gyárthatunk. Építhetünk egyetemet (university) is, ahol különféle fejlesztéseket kutathatunk. Ebben a korban nyílik lehetőségünk több városközpont építésére is. Ne felejtsük el a monostort (monastery) sem, ahol papokat képezhetünk, akik vagy gyógyítják saját embereinket, vagy ellenséges egységeket, épületeket térítenek át. Az utolsó, birodalmi korban (imperial Age) már nagyon sok lehetőségünk van. Rengeteg fejlesztés, bár új épületek közül csak a csoda (wonder) van, aminek nem minden küldetéstípusban van szerepe.

Épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játékban a következő épületeink találhatók meg:
Town Center (Városközpont) (275W, 50S): Minden játékban (legalábbis a játékok nagy része során) ezzel indulunk, és néhány munkással. A városközpontban képezhetők a további munkások, melyek ára 50 kaja.
House (Ház) (30W): Ezek a lakóházak. Minden lakóház 5-tel megnöveli a populáció maximális értékét. Magyarul minden 5 ember után építeni kell egy ilyet, hogy további embereket lehessen gyártani. A maximális populáció (pop cap) a játékban legfeljebb 200 (kivétel a gótoknál 210).
Mill (Malom) (100W): Étel lerakóhely (ide viszik a falusiak a leölt állatok húsát, a bogyókat, a halakat és a farmok terményét).
Lumber Camp (Favágótábor) (100W): A falusiak ide gyűjtik a fát.
Mining Camp (Bánya) (100W): A bányákból ide lehet gyűjteni az aranyat és az követ.
Dock (Kikötő) (150W): A kikötőben halász-, kereskedő- és hadihajók gyárthatók. Nyilván, ha sok víz van a pályán, érdemes építeni.
Barracks (Laktanya) (175W): A laktanyában gyalogos harcosok képezhetők ki.
Archery Range (Íjászház) (175W): Ebben az épületben íjászok, lovasíjászok, dárdások és puskások képezhetők.
Stable (Lovarda) (175W): Az istállóban lovas egységeket és tevéket lehet gyártani.
Blacksmith (Kovácsműhely) (150W): A kovácsműhelyben az összes harci egység támadóerejét, valamint páncélzatát lehet fejleszteni minden korban.
Market (Piac) (175W): A piac építése szükséges ahhoz, hogy a csapattársaknak nyersanyagot lehessen küldeni. Továbbá, ha valamelyik nyersanyagból túl sok van, akár el is lehet belőle adni és venni másikat. Nyilván ennek megvan a költsége. Kereskedőkocsikat is itt lehet kiképezni, melyek más játékosok piacaiból képesek aranyat szállítani.
Monastery (Monostor) (175W): A monostorban papokat lehet képezni.
University (Egyetem) (200W): Az egyetemen különböző hasznos, általában az épületeket érintő fejlesztéseket lehet venni.
Siege Workshop (Ostromműhely) (200W): Az ostromműhelyben ostromgépeket (ram, hajítógép, skorpió, ágyús) tudsz gyártani.
Castle (Vár) (700S) (frankoknál csak 650S): A várban a civilizáció elit egységét, valamint petárdásokat és egy elit ostromgépet (trebuchet-et) lehet gyártani, valamint az épület védő szerepet is betölt.
Palisade Wall (Fafal) (2W): A fafal kisebb támadás ellen nyújt védelmet.
Stone Wall (Kőfal) (5S): A kőfal már jóval nagyobb védelmet nyújt. Hatásosan lerombolni csak ostromgépekkel lehet.
Watch/Guard Tower / Keep (Védőtorony) (125S): A városunk védelmére tornyokat építhetünk, melyek meglövik az ellenséges egységeket.
Outpost (Figyelőállás) (25W 10S): Hogy a pálya felderítve maradjon, érdemes ilyen épületeket építeni.
Bombard Tower (Ágyús torony) (125S 100G): Védőtorony, mely bombákat lő. Rendkívül hatásos az ellenséges gyalogság és lovasság ellen.
Farm (60W): A falusiak a farmból ételt termelnek.
Wonder (Csoda) (1000W 1000G 1000S): A csodának csak nem hódító módú játékokban van szerepe. Ez esetben felépültük után, ha bizonyos ideig (400 évig) meg tudjuk védeni, akkor megnyerjük a játékot.

Az épületeket a munkások - megfelelő nyersanyag ellenében - képesek megjavítani (jobb egérgombbal).

Egységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egység Költség Életerő Támadóerő Pajzs Pajzs (lövedék ellen) Lőtáv
Barracks
Militia 60F 20G 40 4 0 1 0
Man-at-arms 60F 20G 45 6 0 1 0
Spearman 35F 25W 45 3 0 0 0
Long Swordsman 60F 20G 55 9 0 1 0
Pikeman 35F 25W 55 4 0 0 0
Two-handed Swordsman 60F 20G 60 11 0 1 0
Champion 60F 20G 70 13 1 1 0
Archery Range
Archer 25W 45G 30 4 0 0 4
Skirmisher 25F 35W 30 2 0 3 4
Crossbowman 25W 45G 35 5 0 0 5
Elite Skirmisher 25F 35W 35 3 0 4 5
Cavalry Archer 40W 70G 50 6 0 0 4
Arbalest 25W 45G 40 6 0 0 5
Hand Cannoneer 45F 50G 35 17 1 0 7
Heavy Cavalry Archer 40W 70G 60 7 1 0 4
Stable
Scout Cavalry 80F 45 3 0 2 0
Camel 55F 60G 100 5 0 0 0
Knight 60F 75G 100 10 2 2 0
Light Cavalry 80F 60 7 0 2 0
Heavy Camel 55F 60G 120 7 0 0 0
Cavalier 60F 75G 120 12 2 2 0
Paladin 60F 75G 160 14 2 3 0
Siege Workshop
Battering Ram 160W 75G 175 2 0 180 0
Mangonel 160W 135G 50 40 0 6 7
Scorpion 75W 75G 40 12 0 6 7
Capped Ram 160W 75G 200 3 0 190 0
Onager 160W 135G 60 50 0 7 8
Heavy Scorpion 75W 75G 50 16 0 7 7
Bombard Cannon 225W 225G 80 40 2 5 12
Siege Onager 160W 135G 70 75 0 8 8
Siege Ram 160W 75G 270 4 0 195 0
Dock
Fishing Ship 75W 60 0 0 4 0
Trade Cog 100W 50G 80 0 0 6 0
Transport Ship 125W 100 0 0 8 0
Galley 90W 30G 120 6 0 6 5
Fire Ship 75W 45G 100 2 0 6 2
Demolition Ship 70W 50G 50 110 0 3 0
War Galley 90W 30G 135 7 0 6 6
Fast Fire Ship 75W 45G 120 3 0 8 2
Heavy Demolition Ship 70w 50G 60 140 0 5 0
Galleon 90W 30G 165 8 0 8 7
Cannon Galleon 200W 150G 120 35 0 6 13
Elite Cannon Galleon 200W 150G 150 45 0 8 15
Longboat 100W 50G 130 7 0 6 6
Elite Longboat 100W 50G 160 8 0 8 7
Castle (+Elite)
Longbowman 35W 40G 35 (40) 6 (7) 0 (0) 0 (0) 5 (6)
Huskarl 68F 34G 60 (70) 10 (12) 0 (0) 6 (8) 0 (0)
Throwing Axeman 55F 25G 50 (60) 7 (8) 0 (1) 0 (0) 3 (4)
Woad Raider 65F 25G 65 (80) 8 (13) 0 (0) 1 (1) 0 (0)
Mangudai 55W 65G 60 (60) 6 (8) 0 (1) 0 (0) 4 (4)
Chu Ko Nu 40W 35G 45 (50) 8 (8) 0 (0) 0 (0) 4 (4)
Samurai 60F 30G 60 (80) 8 (12) 1 (1) 1 (1) 0 (0)
Teutonic Knight 85F 40G 70 (100) 12 (17) 5 (10) 2 (2) 0 (0)
Cataphract 70F 75G 110 (150) 9 (12) 2 (2) 1 (1) 0 (0)
War Elephant 200F 75G 450 (620) 15 (20) 1 (1) 2 (3) 0 (0)
Janissary 60F 55G 35 (40) 17 (22) 1 (2) 0 (0) 8 (8)
Mameluke 55F 85G 65 (80) 7 (10) 0 (1) 0 (0) 3 (3)
Berserk 65F 25G 48 (60) 9 (14) 0 (2) 1 (1) 0 (0)
Trebuchet (unpacked) 200W 200G 150 0 (200) 2 (1) 8 (150) 16 (16)
Monastery
Monk 100G 30 0 0 0 9
Town Center
Villager 50F 25 3 0 0 0
Market
Trade Cart 100W 50G 70 0 0 0 0

Civilizációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játékosok 13 civilizáció közül választhatnak a játékban. A civilizációk négyfajta épületstílusba oszthatók: Nyugat-Európa, Közép-Európa, Közel-Kelet és Távol-Kelet. A civilizációk pedig a következők: britek, bizánciak, kelták, kínaiak, frankok, gótok, japánok, mongolok, perzsák, szaracénok, teutonok, törökök és vikingek[1]. Minden civilizációnak megvan a saját erőssége és a gyengesége is. Mindegyik képes a várban egy saját elit egység kiképzésére[2][3]. Ezek a népek teszik rendkívül változatossá a játékot, bár nagyon sok térkép a többség ugyanazzal a civilizációval van, mert az adott helyzetben jóval előnyösebbek (például Arábián a hunok, Islandson a vikingek).

Játékmódok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék egyjátékos módja beépített hadjáratokat (campaigns) tartalmaz, melyek először még élvezetesek, de megcsinálásuk után már unalmassá válhatnak.

A legegyszerűbb többjátékos játékforma a véletlen térképes (random map). Itt mi állíthatjuk be a térkép típusát, azaz, hogy milyen főbb elemeket tartalmazzon a térkép (pl. trópusi szigeteket, vagy hóborította szárazföldeket pár tóval, hatalmas aranybányákat a közepén tartalmazó gold rush-térképtípus; stb.), a típus alapján a játékba épített szkriptrendszer generál egy, a megadott elemeket nagyjából véletlenszerűen elszóró térképet. Beállíthatók a játékosok száma, a civilizációk, valamint még számos más egyéb jellemző is. Többfajta véletlentérképes játszmatípus van, pl. az „öld meg a királyt!” (regicide), ahol több falusival, várral és mindenki egy királlyal kezd és egy játékos akkor veszít, ha a királya elesik. De van olyan játszmatípus is, ahol csodát kell minél előbb építeni és azt megvédeni, és más egyebek is.

Játszhatunk halálmeccset (deathmatch), melyben egy véletlen térképen rengeteg nyersanyaggal kezdünk, így már az első percektől nagy csatákat vívhatunk.

Ezen kívül van még a custom scenario mód, melyben a felhasználók által előre elkészített pályákon játszhatunk. A felhasználói térképek és küldetések készítését egy, a játékba épített küldetés-és térképszerkesztő alkalmazás (editor) teszi lehetővé.

Térképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arábia: Az egyik leggyakoribb térkép. Nagyrészt dimbes-dombos sivatagokkal tagolt pálya, melyen néhol találhatók pálmafákkal tarkított oázisok.
Archipelago: Általában mindenkinek saját szigete van, de ezek jóval nagyobbak az Islands pályán lévő szigeteknél. Néha egy-egy sziget nagyobb, mint a többi és azon több játékos is helyezkedik el.
Baltic: Középen egy óriási tó található tele halakkal. A csapatok félszigetszerű terepen helyezkednek el, így köztük kisebb öblök találhatók, melyek elfalazhatók, így a harcokat könnyen a tengerre lehet szorítani.
Black Forest: Magyarul fekete erdő. Rendkívül nagy erdőségek, kis ösvényekkel a játékosok között. Könnyen falazhatók a csapatok közti átjárók.
Coastal: Sivatagos vagy füves térkép kisebb erdőségekkel. A pálya szélein víz található.
Continental: A pálya szélén víz van. A játékosok félszigeteken vannak, mely egy kisebb földhöz csatlakozik középen.
Fortress: Egy erőddel kezdünk, várfallal vagyunk körbevéve.
Gold Rush: Füves vagy sivatagos pálya, melyen a bázisunknál csak nagyon kevés arany található. Viszont a pálya közepén rengeteg van, mely birtoklásáért küzdenek a csapatok.
Highland: Erdős, füves pálya, mely folyókkal van tarkítva.
Islands: Kisebb szigetekből álló pálya, melyen minden játékosnak saját szigete van.
Mediterranean: Füves, sivatagos pálya, kisebb-nagyobb erdőségekkel, valamint egy nagyobb tó található a pálya közepén.
Rivers: Hasonló, mint a Highland, csak minden játékost folyó vesz körül.
Team Island: Egy csapat kerül egy szigetre.

Fejlesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapjáték megjelenése után az Enseble Studios szerződést kötött a Microsoft-tal, miszerint folytatják a sorozatot. A tervek szerint az ókori játékstílust felváltja a középkori. Ez így logikus is. A terv az volt, hogy fejlesztik és így felhasználják az előző játék Genie motorját. Viszont a fejlesztő nem készült el időre és még egy év haladékot kért. Közben kiadták az Age of Empires: The Rise of Rome-t 1998 karácsonyán[4]. Ezután több új programozót és fejlesztőt is felvettek a cégbe[5], hogy be tudják tartani a megadott határidőt. Végül a második rész 1999 szeptemberére készült el.
Az eredeti Age of Empires-t sokan kritizálták a fejletlen mesterséges intelligenciája miatt. Az Age of Empires 2-ben ezen sokat dolgoztak. Ugyanis az első részben túl könnyen le lehetett győzni a számítógépet. Most már lehetővé vált, hogy a számítógép játékos adjon magának nyersanyagot, ezzel is nehezítve a feladatunkat.
A jobb útkeresés céljából fejlesztették a játék útkereső mechanizmusát. Tudniillik az Age of Empires-ben gyakran ragadtak erdőbe, illetve házak közé a falusiak.

Az Age of Kings-ben nyílik először lehetőség a szkenariókészítésben triggerek használatára. A triggerek feltételekhez, általában játékcselekményekhez kötött előre beállított játékakciók, parancstípusok, amelyek igencsak kibővítik a térkép- és küldetéstervezők lehetőségeit. Például a térkép adott pontjára lehet rakni időzítetten, vagy akár bizonyos feltételekhez - mondjuk egy épület lerombolásához - kötve jutalom-egységeket, erőforrásokat lehet a játékosok készletéhez hozzáadni, vagy elvenni, üzeneteket megjeleníteni a képernyőn, hangfájlok lejátszására parancsot adni, a játékban előforduló akciókat véghezvinni, általában: előre megrendezett eseményeket elkészíteni[6]. Ezek segítségével akár olyan minőségű szkenáriókat is létrehozhatunk, mint amikből a játék beépített hadjáratai állnak. A trigger-rendszert a játék folytatása (Age of Empires III.), valamint a szintén Genie motorra épülő rokon játék, a Star Wars Galactic Battlegrounds is megtartotta.

Többjátékos mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék nagy előnye, hogy akár többen is játszhatunk vele. Ennek két legalapabb módja, hogy vagy helyi hálózaton keresztül vagy pedig az interneten keresztül játszunk más játékosokkal. A legjobb az internetes játék. Sajnos a Microsoft által üzemeltetett MSN Gaming Zone 2006 elején bezárta kapuit. Ez egy gyásznapnak is tekinthető a játék történetében, sok játékos hagyta abba emiatt a játékot. Viszont ezután új - közel hasonló minőségű - játékkliensek jelentek meg. Ma két jelentős ilyen kliens van, melyet érdemes használni, melyek közül az egyik a Voobly[7], a másik pedig a GameRanger[8]. E kettő hely valamelyik biztos ma is bárki megtalálhatja ellenfelét.

Kiegészítők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapjáték után egy évvel a Microsoft kiadta az első kiegészítőt a játékhoz, az Age of Empires II: The Conquerors-t. Pár lelkes AoE2 játékos kezdett dolgozni egy új kiegészítőn, az Age of Empires II: Forgotten Empires-en, mely kezdetben egy nemhivatalos kiegészítőnek indult, azonban végül a Microsoft a szárnyai alá vette (a bejelentést 2013. november 7.-én tették), így hivatalos lett, még patch-eket is készít hozzá (ez utóbbit 2015-ben jelentették be).

Ebben a kiegészítőben 5 új civilizáció áll rendelkezésre, melyek az indiaiak, az inkák, a magyarok, az olaszok és a szlávok. Továbbá még 29 új technológiát és 14 új egységet ad hozzá a játékhoz.[9]

Fontosabb modifikációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Age of Kings egyik legközismertebb és legnagyobb szabású „gyermeke” a modifikációként indult, majd teljes konverziójaként folytatódott, s végül teljesen önállósodott nyílt forráskódú szabad játékszoftver, az ókorba visszatérő 0 A.D.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]