Age of Empires III

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Age of Empires III
Fejlesztő Ensemble Studios
Macsoft Games
Robot Entertainment
Glu Mobile
Kiadó Microsoft Game Studios (PC), MacSoft (Mac)
Tervező Bruce Shelley
Sorozat Age of Empires
Motor Havok physics
Platformok Microsoft Windows XP, Mac OS X, Windows Mobile, N-Gage
Kiadási dátum  USA 2005. október 18.
Verzió 1.12
Műfaj Valósidejű stratégia
Játékmódok Többjátékos videojáték
egyjátékos mód
Korhatár PEGI: 12
Adathordozó CD (3), DVD (1)
Rendszerkövetelmény
Rendszer-
követelmény
Windows XP, 1.4 GHz processzor, ami támogatja a Streaming SIMD Extensions-t, 256 MB RAM, 64 MB videókártya

Az Age of Empires III (ismert rövidítéssel: AoE III) egy valós idejű stratégiai játék az Ensemble Studios-tól. Amerikában 2005. október 18-án, Európában ugyanezen év november 4-én adták ki. A játék az Age of Empires sorozat harmadik része, az Age of Empires II: The Age of Kings folytatása. A Kr. u. 1500-tól Kr. u. 1850-ig tartó időszakban játszódik. Két kiegészítő csomag jelent meg hozzá:

Ebben az kiegészítőben 3 új civilizációval bővítették a játékot: Az azték, az irokéz, és a sziú indián törzsekkel.
Ebben a kiegészítőbe szintén 3 új ázsiai civilizáció került be: Japán, Kína és India.

A játékból több mint 2 millió példányt adtak el. Több díjat nyert, a GameSpy „2005 legjobb RTS-é”nek választotta, valamint helyezett lett a 2005-ben legtöbbet eladott játékok között. Jelenleg az 1.12[1] verzió a legújabb, ezt 2007. szeptember 27-én adták ki. A siker dacára a vezető tervezők egyike, Bruce Shelley „hatalmas hibának” nevezte az Age of Empires III. elkészítését, mivel szerinte túlságosan eltér az előző részektől. Shelley szerint a játéknak új néven kellett volna megjelennie, a Microsoft azonban nem engedélyezte ezt.

Rendszerkövetelmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minimum:


  • Windows XP,
  • Intel Pentium IV 1.4 GHz,
  • 256 MB RAM,
  • 3 Gbyte szabad hely,
  • 64 Mbyte-os videokártya

Ajánlott:


  • Windows XP,
  • 2,4 GHz-es Intel Pentium IV vagy
  • AMD Athlon XP 2500+,
  • 1 GB RAM,
  • Nvidia 6600/Radeon X800 videokártya,

Játékmódok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyjátékos mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahogy a sorozat előző részeiben és a hasonló valós idejű stratégiai videojátékok nagy részében is, az egyjátékos mód alapvetően kétféle lehet. A skirmish (csatározás) módban egay vagy több emberi játékos a szoftver mesterséges intelligenciájával irányított gépi ellenfelek (CP-s, computer players) vagy egymás ellen játszhat különféle félvéletlen pályákon. Ez a játékmód az előző részek „random map” és „deathmatch” játékmódjaira hasonlít. Itt építkezni kell, majd a legyártott épületeket és egységeket felhasználni az ellenfelek elleni harcban.

A campaign (hadjárat) módban különféle előre megszerkesztett, többé vagy inkább kevésbé történelmi jellegű küldetéseket kell végrehajtania.


Többjátékos mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többjátékos mód az Ensemble Studios Online(ESO) rendszeren vagy közvetlen LAN kapcsolaton valósítható meg. Hasonlóan a Battle.Net rendszerhez a játékosok itt is beszélgethetnek, chatelhetnek játék közben. A többjátékos módban is felhasználhatjuk a saját fővárosunk szolgáltatásait, így rangsorolva a különböző játékosokat.

Pályák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden területnek megvan a sajátos kinézete változatos flórával és faunával - hiszen sivatagos, erdős, sztyeppés és dzsungel környezettel is létezik. Minden környezetnek van jó pár fix tulajdonsága, ami befolyásolja majd a játékmenetet is, a többi pedig természetesen véletlenszerűen alakul ki (ilyen értelemben beszélhetünk félvéletlen pályákról: a pályákat egy szkriptnyelv generálja közvetlenül a játék elején, a szkriptnyelv a térképen elhelyezendő fix elemeket tartalmaz; bizonyos feltételekkel - pl. hogy a városközponttól nem túl messze kell lennie egy-két állatcsordának - azonban ezek elhelyezése korlátozott mértékben véletlenszerű).

A fix pontok lehetnek folyók (pl. a „Yukon” című pályatípusban a térképet egy befagyott folyó, a Yukon szeli át), kanyon vagy az, hogy hány darab szigeten és milyen elosztásban leszünk az ellenfelekkel; illetve kincsek, nyersanyagok, kereskedelmi útvonalak és telephelyek, benszülött falvak, és hasonlók. Ezek a félvéletlen pályák csupán csak a skirmish játékmódban vagy a multiplayerben választhatók.

A játék tartalmaz beépített pályaszerkesztőt, ahol térképeket és küldetéseket lehet gyártani, hasonlóan kezelhető az előző részek editorához.

Újítások az előző játékokhoz képest[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Age of Empires III. számos újítást - többnyire bővítést - tartalmaz a második (és az első) részhez képest. A számos hasonlóság mellett (a nyersanyagok: élelem, fa, érme; a civilizációk és korszakok; valamint a nagyjából egyforma egységek - dárdás, íjas, puskás, kardos egységek, lovas huszár és lovas íjász, könnyű tüzérség, ágyúk és tüzérségellenes ágyúk) számos újítás is van. A legfontosabbak:

  • a felfedezők (scout) szerepének alapvető megváltozása;
  • a kincsek megjelenése;
  • a tapasztalati pontok és játékosszintek megjelenése;
  • a kártyarendszer;
  • a civilizációkra egyénileg jellemző gazdálkodás megjelenése;
  • a kereskedelmi telepek megjelenése, melyek a benszülött törzsekkel való szövetségkötésre és a kereskedelmi utak uralására egyaránt használatosak.

A játék elemei a fentieket leszámítva nagy vonalakban ugyanolyanok maradtak: az előző részhez hasonlóan működnek a korszakok (öt féle), az egységek és a technológiák.

Anyaország, civilizációk és kártyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Age of Empires III-ban játszható civilizáció 8 van: franciák, németek, hollandok, spanyolok, portugálok, oroszok, törökök [ottománok] és britek (ezeken kívül kisebb civilizációk is megjelennek, akikkel szövetséget lehet kötni). A kiegészítésekben megjelenik 3 indián (sziú, irokéz és azték) és 3 ázsiai (japán, kínai és indiai) civilizáció is.

A skirmish (a régebbi részek véletlentérképes / deathmatch játékainak megfelelő) játékmódban legeredetibb újítás, a főváros v. anyaország. Ez a segítő háttérország szerepét tölti be a felfedező kolóniák számára. A játékosnak a játék elején kell választania egy civilizációt, ezzel együtt egy anyaországot. Az anyaország fogalma többé-kevésbé megegyezik az előző részekben használatos, civilizációk nevű fogalommal, azonban az új részben az előzőekhez képest a lehetőségek némi bővülése tapasztalható. Nevezetesen, az anyaországgal együtt civilizációt is választunk, de egy civilizációhoz több anyaországot is létrehozhatunk. Ez ahhoz a lehetőséghez hasonló, amikor bizonyos játékokban regisztráljuk játékosnevünket és karakterünket, és vele bizonyos tulajdonságokat; de többféle regisztráció (virtuális személyiség) létrehozása is lehetséges.

A játékos egy civilizációval (illetve anyaországgal) együtt ún. kártyákat kap (hivatalos nevükön home city cards, azaz anyaország-kártyák), melyeket egy-egy küldetés során bizonyos időközönként kijátszhat. Egy kártya kijátszásakor kaphat nyersanyagküldeményt a fővárostól, vagy adott számú és típusú katonákat, vagy az egységeit jellemző pontok (hitpoint, los, stb.) javulhatnak, és más hasonló, a játék során kisebb-nagyobb szerepet játszó előnyökhöz juthat. Néhány kártya minden vagy majdnem minden civilizáció számára elérhető, de van egy csomó civilizáció-specifikus kártya is.

Általában egyszerre 20 darabot lehet használni, bár kezdetben kevesebbet; a kiegészítésekben pedig 25-öt, 10 szintenként ugyanis egy plusz kártyával bővül a felhasználhatóak köre a kezdeti 15-20-hoz képest; egészen 25-ig). Egy adott kártya egy küldetés során általában csak egyszer használható fel (bár az V. korszakban bizonyos kártyák újra elküldhetőek; és a kiegészítések egyes indián és ázsiai civilizációi is kivételek), ráadásul csak adott fejlődési korszakban (pl csak a fortress age során, előtte és utána nem, vagy - ez a gyakoribb - előtte nem, csak utána). Minden kártya felhasználása után bizonyos ideig várnia kell, amíg a kért küldemény az anyaországból megérkezik, addig nem használhat fel másikat, valamint várakozni kell két kártya elküldhetővé válása közben is (ez kissé a körökre osztott stratégiai játékok ízét adja az AoE III-nak). A várakozási idő, valamint maguk a felhasználható kártyák is, az ún. tapasztalati pontoktól függenek.

Tapasztalati pontok és a kártyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tapasztalati pontokat sikeres játékbeli tevékenységekel lehet gyűjteni: kincsek és nyersanyagok gyűjtésével, építkezéssel, civil és katonai egységek gyártásával, a térkép felfedezésével, ellenséges egységek megsemmisítésével. A tapasztalati pontok felhalmozása egyrészt lehetővé teszi az ún. kártyák (ld. lentebb) használatát; mintegy kártyahasználati díjként. Továbbá, bár a tapasztalati pontok egy küldetés (egy játék) erejéig érvényesek (a játék végével lenullázódnak); ámde a játék során gyűjtött pontok mégis hatással vannak a játékos következő küldetéseire, mivel bizonyos tapasztalati pont összegyűjtése után a játékos szintet léphet. Szintlépés által a játékos újabb és újabb kártyákat (szintenként 1-2-t) választhat a 15-25 darabos kártyakészletébe, ill. készleteibe.

Játékosszintek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szintek: A játékosunk fejlődhet és szintet léphet. Szintlépés akkor történik, ha a játékos összegyűjt bizonyos mennyiségű tapasztalati pontot a játék során (tehát a tapasztalati pontokból a játék során használt kártyák is „fizethetőek”, de a szintlépésre is fordíthatóak). Minden szint után lehetőségünk van új kártyákat választani, amit a következő játékokban felhasználva egyre komolyabb előnyre tehetünk szert. Minél magasabb szintű városunk van, annál több (és annál jobb) kártyák közül választhatunk; a húsz darab egyszerre felhasználható kártya pakliját mindig a küldetések között kell egy külön erre a célra szolgáló felületen (deck) kikeverni a szintlépések folytán egyre nagyobb választékból.

Minden játékos 15-20 kártyával indul. Minden civilizációnak van egy negyven-ötven darabos kártyakészlete, de ezek többsége, az említett 15-20 kivételével, kezdetben nem elérhető. Szintlépéskor a játékos ebből a nagyobb készletből új, elérhetővé vált kártyákat választhat a 20, egy küldetés során felhasználható kártyája közé. Ahogy egyre nagyobb szintet ér el, egyre több kártya közül választhatja ki azt a húsz darabot, amelyet egy küldetés során felhasznál. Az elérhetővé tett kártyákból gyűjteményeket (deck-ek) készíthet (1 deck tehát általában húsz kártya), így arra is lehetősége van, hogy más-más térképekhez más-más kártyagyűjteményt használjon (mellesleg, anyaországonként 32 deck-et lehet létrehozni). A küldetés legelején (konkrétan az első kártya elküldésekor), később nem, lehet eldönteni, hogy az adott térképhez melyik deck illik leginkább. (Megjegyezzük, hogy a 106-110-edik szint körül a legtöbb civilizáció esetében „elfogynak” az új kártyák, azaz a játékos a civilizáció kártyakészletéből az összeset elérhetővé tette - ez esetben nem történik semmi különleges; nincs "Gratulálunk, megnyerted a skirmish játékmódot" vagy hasonló üzenet.)

Nyersanyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A négy nyersanyagos modell három nyersanyagosra változott (élelem-fa-arany, a régi kő helyett a védelmi épületekhez is fa kell). A negyedik, nyersanyaghoz kissé hasonló tényező a már említett tapasztalati pontok mennyisége (XP).

Itt említjük meg a civilizációkra egyénileg jellemző gazdálkodás megjelenését is. Míg az előző részekben a civilizációs különbségek nagyrészt a kastélyokban legyártható "sajátegységekre" korlátozódtak, de a civilizációk alapvetően ugyanazokkal az eszközökkel gazdálkodtak (malom, aranybányák stb.) az Age of Empires III. változtatást hozott ebben. Különösen a holland és a török civilizáció gazdasága tér el a többitől: a holland telepesek (munkások) ugyanis élelem helyett aranyba kerülnek, míg a török munkásokat a városközpont teljesen ingyen termeli, igaz, csigalassan. A hollandok képesek bankokat építeni aranytermelésre. A kiegészítések további furcsaságokkal fokozták az újszerű gazdálkodási modellek lehetőségét: a sziúknak nem kell házakat építeniük, a japánok házai (szentélyek) pedig képesek bármilyen nyersanyagot termelni, ha vadállatok közelébe építik őket.

Egységszintű változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezeken kívül az épületek és egységek - természetesen, hiszen a középkor helyett az újkorban járunk - is változtak, sok esetben nagyon. Néhány egység ugyan újkori grafikát és felületet kapott, de alapjában véve ugyanúgy működik, mint az előzményjáték valamely régi egysége (pl. a lándzsások, vagy a hajók; vagy az ágyúk, amik tulajdonképpen ugyanazt a szerepet töltik be, és nagyon hasonló játékélményt nyújtanak, mint az I. és II. részekből ismert katapultok). Néhány elem azonban drasztikus változáson ment át, ilyen pl. a kereskedés; ami meglehetősen átalakult az AoE II.-höz képest; vagy a szövetségesnek megnyerhető indián- és benszülötttörzsek léte.

Az egyik legjelentősebb változás a scout (felfedező) egységet érinti: az AoE III.-ban ezt explorernek - felfedezőnek - hívják, jelentősen megerősödött, és különféle, civilizációktól függő extrákra képes, pl. egy lövéssel megölni egy egységet, harci kutyákat (vagy éppen harci pumákat - az indiánok esetében) kiképezni, vagy hőlégballonokat eregetni. Ha megölik, egy idő múlva újjáéled, illetve bizonyos mennyiségű arannyal ettől függetlenül is reaktiválható. Városközpontot csak a felfedező tud építeni, a munkások már nem; az építésük másik módja, hogy kártyák segítségével ponyvás szekereket kapunk. A harmadik részben már csak három városközpont építhető összesen pályánként, akár felfedezővel, akár ponyvás szekerekkel; kivételt jelentenek bizonyos upgradek és a portugál civilizáció.

A gyalogságot általában továbbra is a barakkokban, a lovasságot istállókban, a tüzérséget pedig az ostromgépgyárakban (artilery foundries), a hajókat kikötőkben lehet gyártani. Megmaradtak a második részből ismert kastélyok is, a nevük erőd (fort), de az AOE II.-től eltérően maximum egy vagy két erőd építhető pályánként, ha elpusztul, akkor sem lehet újjáépíteni (kiv. az oroszok bizonyos játékosszint felett). Az őrtornyok és falak hasonlóan működnek a második részhez.

Újdonság a gyárak (factories) megjelenése, amelyek csak kártyák által érhetőek el. Maximum két gyár építhető pályánként, és az elpusztított gyárak sem ápíthetőek újjá. A gyárak nyersanyagokat vagy speciális ágyúkat képesek gyártani, a gyártásmódok között lehetséges bármikor váltani.

Az első és második részhez képest a kereskedés is teljesen megváltozott. kereskedni nem lehet egymással; csak GAIÁ-val; és azt is csak akkor, ha van a térképen kereskedelmi útvonal. A kereskedelmi útvonalak meghatározott helyeire kereskedőtelepeket (trading posts) lehet építeni, amelyek tapasztalati pontokat, vagy nyersanyagokat képesek termelni meghatározott sebességggel. A "beépített" térképeken egy vagy két kereskedelmi útvonal szokott lenni, három telephellyel utanként. Az utakon egy jármű (riksa, szekér vagy vonat) járkál körbe-körbe adott sebességgel, minden körbejárás során adott mennyiségű nyersanyagot tesz le egy-egy poszton (a riksa lassan és keveset, as szekér gyorsabban és többet, a vonat pedig még gyorsabban és még többet szállít - az út fejlesztése a posztot birtokló játékos feladata, nyersanyagokat igényel). Az első részből ismert kereskedelmi hajók és a második részben szereplő kereskedőszekerek megszűntek.

Végül meg kell jegyeznünk, hogy az Age of Empires csak nagy vonalakban követi a történelmi hitelességet az egységek szintjén, a harci cselekmények realitása pedig még annyira sem érvényesül, mint az előző részekben - például előfordul, hogy öt egyszerre tüzelő ágyú csak három-négy lövéssel tud megölni egy lovast. A készítők a hangsúlyt teljesen áthelyezték az előző részekhez képest, jóval inkább kihangsúlyozva általában a játékok olyan elvontabb elemeit, mint a felváltva történő lépések a körökre osztott stratégiai játékoknál (vö. kártyák), a stratégiai (játékstratégiai és nem hadi stratégiai) választások, a nyersanyagfelhasználás, és így tovább. A játékélmény e tekintetben jóval közelebb áll a klaszikus táblás-kockás társasjátékokhoz, mint a valósághű harci szimulátorokhoz.

Kincsek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kincsek: A térképeken random kincsforrások vannak, amiket ellenséges |GAIA egységek (vadállatok vagy rablók stb.) őriznek. Az őrök megölése után egy telepes (= munkás) megszerezheti a kincset, amivel különféle előnyökhöz (nyersanyagok, vagy egységek) lehet jutni.

Változások a mesterséges intelligenciában, az ellenségek egyéniesítésében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A komputer irányította játékosok viselkedése jóval erősebben függ az általuk képviselt civilizációtól, mint az előző részekben, ahol a viselkedés jobbára a CP körülményeitől függött, és jobbára a saját-egységek fokozott gyártásában nyilvánult meg. A harmadik részben az ellenségek sokkal egyénibben viselkednek. A játék készítői minden CP-hez és civilizációhoz egy nagy történelmi egyéniséget rendeltek: a francia civilizáció vezére Napóleon (Napoleon), az angoloké Erzsébet királynő (Queen Elisabeth), a germánoké Nagy (II.) Frigyes (Frederick the Great), a portugáloké Tengerész Henrik (Henry the Navigator), a spanyoloké Izabella királynő (Queen Isabella), az oroszoké Rettegett Iván cár (Ivan the terrible), a törököké pedig Szulejmán szultán (Suleiman). A kiegészítésekben az irokézek vezetője Hiawatha, az aztékoké Cuauhtémoc (Quauthemoc), a japánoké Tokugava Iejaszu (Tokugawa), és így tovább.

Ezek a vezérek különféleképp viselkednek: Frigyes és Napóleon például hajlamos a játék korai szakaszában erős lovasságával és néhány kardvívóval támadni, Erzsébet királynő pedig nagy tömegű íjásszal. Az indián civilizációk hajlanak az age rushra (korai korszakugrások), és így tovább. Különbségek vannak abban, hogy milyen üzenetetek eregetnek a szövetségesek és ellenségeik felé: Rettegett Iván pl. meglehetős durva hangnemben fenyegetőzik, Frederick gúnyolódik, Erzsébet királynő rendszeresen kisebb adományokat kér a szövetségeseitől, Szulejmán pedig veretes bölcsességeket küldözget barátnak és ellenségnek egyaránt (a korán gyújtott gyertya hamarabb elég stb.).

Civilizációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zászló Nép Leírás
Flag of Cross of Burgundy.svg Spanyol

Izabella Királynő

A spanyol haderő nagy számú gyalogságot és lovasságot tart számon, Rodelero-k és Lancer-ek (Dzsidások) formájában, akik már a játék korai szakaszában gyorsan képezhetők. A spanyol felderítő a Felfedező Kortól ki tud képezni harci kutyákat, amikor a katonák még nem elérhetők.

Egyedi egységek: Rodelero, Lancer (Dzsidás), Harci kutya
Királyi testőrök: Tercio pikás, Espada Rodelero, Garrochista Lancer (Szuronyos dzsidás)
Nép bónusz: szülővárosi hajórakományokat gyorsabban érhetik el 30%-al(gyorsabban gyűlik az XP, vagyis a Tapasztalat Pont)

  • A harci kutyák extra biztonságot nyújtanak a játék elején.Kincsszerzésben is segítenek.
  • A szülőváros különleges fejlesztéseket ajánl az épületekhez és az egységekhez.
Union flag 1606 (Kings Colors).svg Brit

Erzsébet Királynő

A britek emeletes házakat építhetnek, amelyhez mindig kapnak 1 telepest ingyen, mikor megépülnek. Az emeletes házak továbbfejlesztésével jelentősen lerövidíthető az építési idejük. A brit hadsereg a későbbi korokra erősödik meg, az erős gazdaságnak köszönhetően.

Egyedi egységek: Hosszú-íjas, Rakéta
Királyi testőrök: Testőr huszár, Vörös-kabátos muskétás
Nép bónusz: Emeletes ház építése telepest ad

  • A gyorsan képződő telepeseknek köszönhetően erős a gazdaság.
  • A muskétások és huszárok fejlesztése végjátéki erősséget ad.
  • A hosszú-íjas drága, pontos íjász gyors tüzeléssel.
Flag of Île-de-France.svg Francia

Napóleon

A franciák az átlagnál erősebb és jobban felfegyverzett parasztokat, ún. Coureurs des Bois-kat képeznek, amelyeket katonaként is számontarthatunk. Ők képzik ki a legerősebb lovasságot, a Cuirassier-ket(Páncélos lovasokat).
Flag Portugal (1707).svg Portugál

Tengerész Henrik

A portugálok ingyen kapnak egy fedett szekeret (Covered Wagon) minden egyes korszaklépésnél, amiből városközpontot tudnak építeni. A portugáloknak extra felderítő lehetőségeik is vannak. A hadseregük kiegyensúlyozott, az ostromgépük az ún. Organ Gun.
Flag of the Secretary of Defence of the Netherlands.svg Holland

Nassaui Móric, Oránia hercege

A holland parasztok étel helyett pénzbe kerülnek, emiatt a nép aranytól függ az egész játék alatt. A Bankok automatikusan termelik a pénzt, ezekkel lehet ellensúlyozni a hadsereg hátrányát.
Orosz

Rettegett Iván

Az oroszok rengeteg embert tudnak termelni, különféle csoportonként képezhetők. Olcsón rendkívül nagyszámú, ám gyenge haderőt lehet kiképezni.
Flag of the Kingdom of Prussia (1750-1801).svg Német

Nagy Frigyes

A németek Parasztszekerekkel kezdenek a normál parasztok helyett. Az Uhlan (Ulánus) lovasság és a Skirmisher (Puskás) gyalogság rendkívül jól fejleszthető egységeik.
Flag of Turkey.svg Török

Szulejmán

Az oszmán török birodalom lassan, de stabilan fejlődik. A parasztok lassan, de megállás nélkül képződnek, 25 a fölső határuk, amit a Mosque-ban (Mecsetben) tudnak feljebb tolni, valamint a képzés gyorsaságát is lehet növelni. Erős tüzérség jellemzik őket, a Nagy Löveg a játék legerősebb tüzérségi egysége. A Janissary (Janicsár) a legerősebb és egyetlen gyalogos egységük.

Küldetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játékhoz három küldetéssorozat tartozik. A küldetések a XVI. (Blood), a XVIII. (Ice), és a XIX. (Steel) században játszódnak. A küldetések történelmileg nem hitelesek, a történelmi legendák és valóság szándékosan teljesen összekeveredik bennük a játékkészítők ötleteivel.

Az első küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első küldetés Morgan Black kalandjait beszéli el. Morgan egy lovag, aki a törökök ellen harcol Málta szigetén. A lovagok vezérének Alainnak a segítségével, legyőzik az oszmánokat és kiűzik őket a szigetről. A törökök üldözése közben egy kőkönyvtárra bukkannak, melyet még a titokzatos Osszusz Kör készített. A felirat a Hold tavát emlegeti, amelynek vize örök ifjúságot biztosít. Alain elküldi Morgant az újvilágba, hogy keresse meg a tavat. A lovag sikeresen átkel az óceánon, de Kuba partjainál megtámadják a flottát Elizabeth Ramsey kalózai. Szerencsére az utánuk érkező utánpótlás segítségével sikeresen visszaverik a támadást, és továbbhajóznak a kontinens felé. Legnagyobb meglepetésükre török harcosokkal találkoznak, Sahin már az újvilágban van. Azt gondolva, hogy a törökök az Osszusz Kör emberei harcba bocsátkoznak velük. Közben a spanyolok Delgadó vezetésével megjelennek, hogy az azték bennszülöttektől megtudják a tó helyét, a kincsek reményében. Morgan üldözőbe veszi őket de hajóját megrongálja egy hurrikán, így kénytelen a kalózok segítségét kérni. Elizabethnek a spanyol arany nem kell, így Morgant próbára teszi, majd vitorlát bontanak. Sikeresen megütköznek a spanyol flottával, de Alain elárulja őket és csatlakozik a Körhöz. Az Osszusz Kör körbevette a tavat, és a kis csapat, a hozzájuk csatlakozó Sahinnal az elpusztítás mellett dönt. Ezt egy hatalmas ágyú segítségével végre is hajtják. A Föld megmenekült egy nagy és gonosz hatalom uralmától.

A második küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második fejezet John Black, Morgan unokája és indián barátja a mohawk (irokéz) Kanyenke kalandjait beszéli el. John egy kolónián él, valahol a keleti partvidéken, nagybátyja Stuart társaságában. Egyszer cseroki indiánok törnek a falura, a kolónia majdnem elpusztul. John a megérkező zsoldosokkal az indiánok után ered, de hirtelen angol sorkatonák törnek a védtelen gyarmatra és elrabolják Suartot. John rájön, a család ősi ellensége, az Osszusz Kör áll a támadás hátterében. Az angol Warwick emberei már ostrom alá vették Kanyenke testvérének, Nonahkeenak a faluját. A csapat megvédi az indiánokat, de szembesülnek a szomorú ténnyel, hogy a francia és brit csapatok közé kerültek. Más lehetőség híján felveszik a harcot a britekkel, és sikeres csaták után Washington ezredes békét kér. Warwick elmenekül, de az angol hajóhad kiszorítja a Huron-tó menti állásaiból, kénytelen nyugat felé visszavonulni. Az erőd elhagyása előtt Warwick megöleti Stuartot. A bosszútól megvadult John utána ered, a prérin csapnak újra össze. A dakota indiánok segítenek nekik, így Warwick húséhes gárdistáival kénytelen a hófödte hegyekbe menekülni. Itt megpróbál orosz katonákat keresztülhozni a Bering-szoroson. John a hegyen felrobbantja a TNT-t, amitől leomlanak a kövek és az orosz katonákra zúdulnak. John, Warwick és az emberei, valamint az oroszok is meghalnak, de a fő ellenséget a Black család legyőzte. A történet végén megszületik John és Nonahkee közös gyermeke, Nathaniel Black.

A harmadik küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a küldetés a Black család és az Osszusz kör utolsó összecsapásait mutatja be. Miután John meghalt, a családot kitüntették, sok pénzre tettek szert. John fia egy vasúttársaságba, a Sólyom-társaságba fektette a pénzét, de szerencsétlenségükre a fiúnak nem volt jó üzleti érzéke, ezért a társaság a csőd szélére került. Itt lép be a történetbe Amália Black, John unokája. Apja halála után Amáliát új vasútvonal építésével bízza meg az Amerikai Egyesült Államok kormánya, az ő fellépésén múlik, hogy képes-e megmenteni a céget. Az építkezés végén Amáliát és Cooper ezredest megtámadta a mexikói hadsereg, de erődjük sikeresen ellenáll a támadásnak, Mexikó kapitulál. Egy titokzatos favágó, Beaumont sok aranyat ígérve nyugatra csalja őt, Amália majdnem a Kör fogságába esik. Az utolsó pillanatban menti meg Cooper és Kanyenke. Beaumont elmenekül, a hősök üldözőbe veszik. Egy floridai indián törzsfőnöktől megtudják, hogy az inkák megőriztek néhány hordót az Ifijúság forrásának vizéből. A kör harcosai Dél-Amerika felé veszik az irányt. Cooper szorosan a nyomukban van, de Beaumont meggyilkolja. A dél-amerikai szabadságharcban Amália Bolivar oldalára áll, aki cserébe segít neki átjutni a fagyos Andokon, és megtalálni az Inkák utolsó városát. Beaumont is ideér, de Kanyenke döntő pillanatban harcba vezeti a csapatait, a csata az inkák javára dől el. Amália Kuba szigetéig üldözi, majd ott végső csatára kényszeríti, és elkeseredett harcban legyőzi a Kör utolsó embereit. Beaumont megkísérli megölni Amáliát, de hála Kanyenkének, a francia hal meg. A Black család végre megnyugodhat, ősi ellenségüket legyőzték.

Kiegészítők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Age of Empires III: The WarChiefs (2006)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A WarChiefs főleg az indián őslakosokra fókuszál, három új civilizáció (sziú, irokéz, azték) jelenik meg. Az indián civilizációk különlegessége a Fire Pit, ahol különféle bónuszokat, vagy egységeket adó rituális táncokat járnak a falusiak.

Age of Empires III: The Asian Dynasties (2007)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Asian Dynasties három új civilizációt tartalmaz, a japánokat, Indiát és Kínát. Ezek az ázsiai civilizációk új különlegessége a csoda, amely új korszakba lépéshez szükséges és különféle bónuszokat is ad.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Patch 1.12. (Hozzáférés: 2007. szeptember 8.)

http://www.sg.hu/cikkek/40113

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Age of Empires III témájú médiaállományokat.