Dornachi csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dornachi csata
Schlacht bei Dorneck.jpg
Az 1499-es dornachi csata egy korabeli fametszeten

Konfliktus Sváb háború [1]
Időpont 1499. július 22.
Helyszín Dornach, Solothurn kanton, Svájc
Eredmény A Svájci Államszövetség döntő győzelme
Szemben álló felek
Armoiries empereur Maximilien Ier.svg I. Miksa német-római császár
St Patrick's saltire.svg Sváb Liga
A Régi Svájci Államszövetség

Wappen Bern matt.svg Bern
Wappen Solothurn matt.svg Solothurn
Wappen Zürich matt.svg Zürich
Wappen Luzern matt.svg Luzern

Wappen Zug matt.svg Zug
Parancsnokok
Heinrich von Fürstenberg Benedikt Hugi

Niklaus Konrad

Rudolf von Erlach
Szemben álló erők
összesen kb. 10000 fő;
holland zsoldosok,
birodalmi csapatok,
sváb lovasok
összesen kb. 7200 fő;
kb. 6000 főnyi főerő,
kb. 1200 főnyi utóhad
Veszteségek
kb. 3000 halott; minden tüzérségi, tábori és lakóeszköz kb. 500 halott
Térkép
'  (Svájc)
link=
'
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 29′, k. h. 7° 37′Koordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 7° 37′

Az 1499. július 22-i dornachi (vagy dornecki) csata volt az utolsó ütközet a Svájci Konföderáció és a Sváb Liga között. A svájci csapatok legyőzték a Sváb Liga Fürstenbergi Henrik által vezetett csapatait, akiket pedig Habsburg Miksa csapatai is támogattak. Fürstenberg grófja elesett a csatában. A csata nyomán 1499. szeptember 12-én megkötött bázeli béke elismerte a svájci államszövetség tényleges függetlenségét, amely ugyanakkor hivatalosan továbbra is a Német-római Császárság része maradt.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gróf Heinrich von Fürstenberg által vezetett Sváb Liga csapatai a sváb háború részeként vonultak Sundgautól a dornecki vár ellen, ami az első vár a szövetségi területeken, amit Benedikt Hugi kapitány védett. Július 19-én elérték Birstal vidékét és elkezdték az infrastrukturális pontok elfoglalását, mint a dornachbruggi Birsbrückét, illetve Bruderholz határának átlépését.

Ezalatt a konföderációs erők a dornecki várba vonultak, és felkészültek a közeledő ostromra. Július 21-én este már az egész sváb hadsereg Birseckben állomásozott. A legtöbb csapat Dornachnál és Arlesheimnél táborozott, csak a Welsche Garde maradt a Birs folyó túloldalán, Reinachban. Dorneck és Arlesheim között sok ágyút hoztak, amiket sötétedéskor szállítottak a vár alá.

Benedikt Hugi észrevette ezt és egy hírnököt küldött a várfalhoz. Ő lecsúszott a sváb őrök közé és Gempentől Liestalig osont el, ahol a szövetségi csapatokkal találkozott. Sürgette őket, nehogy a vár az ellenség kezébe kerüljön. Végül Bázel tilalmának ellenére (ami ekkor nem volt része a konföderációnak) a helyi egységek (az oberbaselbieteri területekről) a Liestalnál állomásozó szövetségesek erősítése mellett döntöttek.

A csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Július 22-én reggel a svábok megkezdték a vár bombázását egy löveggel.

A szövetségesek Gempenstollenból ráláttak a Bern és Solothurn kantont elérő seregekre és az egész sváb táborra. A támadáshoz gyengék voltak, így erősítésre vártak. Amíg a Zürich kantoniak és Bern kantoni főerők megérkeztek, addig a helyi konföderációs solothurniak a bozótokon keresztül harcoltak az ellenséggel. A meglepetéseffektek felhasználásával sikerült megsemmisítő vereséget mérniük az ostromlókra. Ekkor esett el az egyik legnagyobb sváb hadvezér, Gróf Heinrich von Fürstenberg.

Az ostromlók feletti gyors győzelem rávette a konföderációs előőrsöt arra, hogy a vártól messzebb hatoljanak. Ez a művelet majdnem a vesztükhöz vezetett, mert a Welsche Garde beavatkozott a csatába. A csata órákon át tartott, még végül a szövetségeseknek a dornecki várig kellett hátrálniuk. De 19 órakor megérkezett Gempen felől 1000 Luzern és Zug kantoni, akik csatlakoztak az ütközethez, így a sváb hadnak kellett visszavonulnia.

A szövetségesek kifosztották a táborhelyet, sok löveget, a hadipénztárat és számos zászlót vittek el. Sok nemes esett el a csatában. Családjuk hiába próbálta a bázeli szerzetesek által (akiket a szövetséges táborba hírnökökként küldtek) a holttestek megmentését és elszállítását Bázelbe. A válasz így szólt: "Az uraknak a parasztoknál kell maradniuk!"

Délnyugat-Németországban és Elzászban a dornachi vereség híre futótűzként terjedt. I. Miksa német-római császár a hírről Überlingenben értesült.

A csata után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi lakosság a csőd szélén állt. A házakat kifosztották és leégették, az aratásnak vége volt vagy elpusztították a termést.

2008-ban Christine Cooper antropológus 105 koponyát és 33 combcsontot vizsgált meg, amiket a csatamezőn találtak.[2] A laboratóriumi vizsgálatai szerint több ezer halott maradt a csatamezőn legalább néhány évig; a csontok elmállottak, illetve állatharapások nyoma fedezhető fel rajtuk. Cooper szerint csak a szövetséges elesőket és néhány ellenséges halottat temettek el rendesen. Ez feltehetően a logisztikai csapatoknak tulajdonítható, ugyanis nehéz volt több ezer halottat ilyen rövid idő alatt elásni.

Az áldozatok számához valószínűleg a sok sérült is hozzájárult (akik már harcképtelenek voltak). Ez a kijelentés megerősíti azokat az írásos forrásokat, amik a csatáról számolnak be. A foglyokkal nem tettek semmit, a sebészeti ellátás nem volt lehetséges. A koponyák legtöbbjén felmutatható 4 sérülés, ami többségében kard vagy alabárd általi ütés következménye. A csonkítás lehetséges nyomai is fellelhetők a szemeken, az orron és a füleken.

Béke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeptember 22-én kötötték meg a bázeli békét, amivel a sváb háború véget ért.

Emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sváb háború emlékműve
  • Dornachban az egykori kolostornál áll egy dombormű, továbbá az elesettek néhány csontja egy maradványokat őrző házban fekszik.
  • Egy régi templomban lóg egy tábla a következő felirattal: "Itt nyugszanak az 1499. július 22-i csata ellenséges vezérei, az udvari marsall Gróf Heinrich von Fürstenberg, Báró Mathias von Castelwart, Bitsch & Lichtenberg Ura" (eredeti nyelven (németül): "Hier ruhen die feindlichen Anführer der Schlacht vom 22. Juli 1499, Hofmarschall Graf Heinrich von Fürstenberg, Freiherr Mathias von Castelwart, Herr zu Bitsch & zu Lichtenberg")
  • Gempenben a falun kívül áll egy emlékmű, "Az 1499-es dornachi csata győzteseinek" felirattal. Az emlékművet 1854-ben állították.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bataille de Dornach (1499) című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Schlacht bei Dornach című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.