Vid itáliai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vid
Itáliai király
Uralkodási ideje
889894. december 12.
Elődje I. Berengár
Utódja I. Berengár, Lambert
Frank császár
Uralkodási ideje
891. február 21.894. december 12.
Elődje II. Károly
Utódja Lambert
Életrajzi adatok
Született 850 körül
Elhunyt 894. december 12.
Taro folyó
Édesapja Vid spoletói herceg
Édesanyja Benevento-i Itta

III. Guido (? – 894. december 12.), németesen Wido Camerino őrgrófja 880-tól (mint I. vagy II. Guido), 883-tól pedig Spoleto és Camerino hercege. 889-ben Itália királyává, 891-ben pedig császárrá koronázták.

Guido I. Guido spoletói herceg és Itta, Sico beneventói herceg lányának, második fiaként látta meg a napvilágot. Ezen felül I. Lothár egyik lányának unokája, így a Karoling-család tagja is volt. 842-ben a korábbi Spoletói Hercegséget, amit Nagy Károly a mindenkori pápának adományozott, a frankok helyre állították, hogy határterületként szolgáljon a Bizánci Birodalom ellen, alárendelt államként. Guido bátyja, Lambert, arra kényszerítette öccsét hogy hadjáratot vezessen Camerinoba. 883-ban Guido megörökölte unokaöccse földjeit (Spoletót) és így újra egyesítette a hercegséget, mint "Spoleto és Camerino hercege", valamint felvette a dux et marchio címet is. Elvette Agelturdét, Adelchis beneventói herceg lányát, aki szült neki egy fiút, Lambertet.

882-ben, a ravennai birodalmi gyűlésen III. Kövér Károly császár megfosztotta őt hűbérbirtokaitól egy bűncselekmény miatt. Ám Guido a következő évben visszaszerzett mindent.

885-ben harcolt a szaracénok ellen a Garigliano menti csatában.

Kövér Károly 887-es eltávolítása után, mint Fulk rheimsi bíboros rokona, jó eséllyel indult hogy Franciaország királyává koronázzák. Még Langres-ig is elutazott, ahol a püspök meg is koronázta. Ám Párizsi Odó 888-as megkoronázása miatt kénytelen volt visszavonulni. Ezután azt tervezte hogy megszerzi Itália királyi címét és a császárságot. Így került szembe Friuli Berengárral, a Lombardia vas koronájáért folytatott harcban. Ám 889-ben végül őt koronázta VI. István pápa Itália királyává és 891 májusában császárrá, amikor fiát, Lambertet, pedig királlyá. A következő évben, 892. április 20-án, Ravennában, Guido kényszerítette Formosus pápát hogy koronázza Lambertet társcsászárrá.

Később a pápa szembefordult Guidóval és hozzásegítette Karintiai Arnulfot az itáliai királyi és később a császári címhez. 893-ban Formosus pápa meghívta Arnulfot Páviába, hogy megdöntség Guido uralmát és őt koronázzák meg. Arnulf a fiát, Zwentiboldot, küldte maga helyett egy sereggel, hogy csatlakozzon Berengárhoz, a legyőzött királyhoz és úgy vonuljon Páviába. A sereg körülvette a várost, de Guido lefizette őket, hogy ne lázadjanak fel. A következő évben azonban legyőzték Guidot Bergamonál és megszerezték Páviát és Milánót. Berengárt elismerték királynak és Arnulf vazallusának. Zwentibold visszatért Németországba. Guido késő ősszel elmenekült a taroi csatából és nem sokkal később meg is halt, fiát felesége gyámsága alatt hagyva. Mindketten szembe kerültek a trónért folytatott harcban Berengárral és Arnulffal.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előd:
II. Guido
Spoletó hercege

(883894)

Utód:
II. Lambert
Előd:
I. Lambert
Camerino hercege

(880894)


Előző uralkodó:
I. Berengár
Itália királya
889894
Corona ferrea monza (heraldry).svg
Következő uralkodó:
Lambert, I. Berengár
Előző uralkodó:
III. Károly
római császár
891894
Nagy Károly koronájának ábrázolása
Következő uralkodó:
Spoletói Lambert