Adolf német király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adolf
Siegel Adolf von Nassau Posse.JPG
Nassaui Adolf egy korabeli királyi pecséten (1298). Felirat: ADOLFVS : DEI : GRATIA ROMANORVM : REX SEMPER : AVGVSTVS

Német király
Uralkodási ideje
1292. május 5.[1]1298. június 23.[1]
Koronázása Aacheni dóm
1292. július 1.[1]
Elődje I. Rudolf
Utódja I. Albert
Életrajzi adatok
Uralkodóház Nassau-ház
Született 1250 körül
Elhunyt 1298. július 2. (48 évesen)
Göllheim[1]
Nyughelye Speyeri dóm[2]
1309. augusztus 29.
Édesapja II. Walram nassau-weilburgi gróf
Édesanyja Katzenelnbogen-i Adelheid
Beginn Urkunde Adolf von Nassau.jpg
1292-es intituláció egy dokumentumon: Adolphus dei gratia Romanorum Rex Semper Augustus, magyarul: Adolf, Isten kegyelméből a rómaiak mindenkori királya és augustusa, németül: Adolf von Gottes Gnaden Römischer allzeit erhabener König

Nassaui Adolf (németül Adolf von Nassau), (1250-1255 k.[1]1298. július 2.[1], Göllheim), 1292-től a német királyi cím viselője. A nassaui grófi család tagja.

Trónralépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nassaui Adolf a II. Vencel cseh király és a Habsburg-ház közötti hatalmi vetélkedésnek köszönhette trónralépését. A német fejedelmek I. Habsburg Rudolf fia, Albert helyett Adolfot választották annak reményében, hogy a jelentéktelennek tartott grófi családból választott császár mellett nemesi hatalmuk erősödhet.

Adolf megválasztásakor nem rendelkezett sem katonai, sem politikai hatalommal. Megválasztását azonban Siegfried kölni érsek javaslatára II. Vencel cseh király az általa vezetett katonai szövetséggel támogatta, melynek tagja volt Csehország, Szászország, valamint Brandenburg. Az érsek választása azért esett Adolfra, mert annak birtokai a Lahn folyó környékén épp a Habsburg terjeszkedés útját állták Köln irányába.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adolf azzal erősítette meg a cseh királyhoz fűződő viszonyát, hogy fiát, Ruprechtet összeházasította Vencel leányával, Agneskével (1289-96). A király támogatta továbbá a cseh törekvéseket Eger (ma Cheb), valamint Pleissen várainak megszerzésére és bekebelezésére.

Amikor Adolf megszerezte Türingia és Meissen vidékeit, megsértette a mainzi érsek érdekeit. Ezt követően viszonya megromlott a cseh Vencellel is, aki Habsburg-hívek tanácsára Albert oldalára állt (ld. bécsi egyezség, 1298), majd seregeik Göllheim mellett megütköztek Adolf seregeivel, aki a csatában életét vesztette.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 963-645-053-6, 16. old.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adolf 1271 körül[3] házasodott össze Limburgi Imaginával[3] (? – 1313 körül), aki gyermeket szült férjének:

  1. Henrik[3] (meghalt gyermekként)
  2. Rupert[3] (? – 1304. december 2.)
  3. Gerlach[3] (1288 előtt – 1361. január 7.)
  4. Adolf[3] (12921294)
  5. Walram[3]
  6. Adelheid[3] (? – 1338. május 26.)
  7. Imagina[3] (meghalt gyermekként)
  8. Matilda[3] (1280 előtt – 1323. június 19.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok, Mæcenas, Budapest, 1998, ISBN 963-9025-66-6, 99. oldal
  2. James Bryce: A Római Szent Birodalom, A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 315. oldal
  3. ^ a b c d e f g h i j Nassau 1 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. Rudolf
Német király
12921298
Német-római császár

A német-római császári korona
Következő uralkodó:
I. Albert