III. Lipót osztrák őrgróf
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| III. Lipót | |
|
|
|
| Osztrák őrgróf | |
| Uralkodási ideje 1095 – 1136 |
|
| Elődje | II. Lipót |
| Utódja | IV. Lipót |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Babenberg-ház |
| Született | 1073. szeptember 29. Melk |
| Elhunyt | 1136. november 15. (63 évesen) Klosterneuburgi Apátság |
III. (Szent) Lipót (1073 – 1136. november 15.) osztrák őrgróf (1095 – 1136) Ausztria, Bécs, Alsó-Ausztria és Szent Flóriánnal együtt Felső-Ausztria védőszentje. II. Lipót és Formbach-Ratelnberg Ida gyermekeként látta meg a napvilágot 1073-ban. Kétszer házasodott meg. Első felesége valószínűleg a von Perg családból származott és 1105-ben halt meg. Második felesége, Ágnes V. Henrik német-római császár özvegy nővére volt. Ez a kapcsolat a Száli-Frank dinasztiával megnövelte a Babenberg-ház jelentőségét. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy Ágnes nagy befolyással bírt előző házasságából származott fiára, a későbbi III. Konrád német-római császárra.
Lipótot "Princeps Terrae" (durva fordításban "a föld hercege") névvel is illették területi szuverenitására utalva. Fokozott figyelemmel kísérte az 1125-ös császárválasztást, de tekintélye egyre inkább csökkent.
III. Lipót a városépítésről és az ország fejlesztéséről is ismert. Többek között az ő nevéhez fűződik Klosterneuburg alapítása is (1108). Erről az eseményről szól az a legenda amely elmeséli, hogy Szűz Mária megjelent a őrgrófnak és elvezette arra a helyre, ahol megtalálta felesége egy évvel korábban elvesztett fátylát. Ezen jelenés tiszteletére emelte azon a helyen Lipót a klosterneuburgi monostort. Később a települést kiterjesztve, itt rendezte be a központját is.
Monostorokat alapított még Heiligenkreuzban, Kleinmariazellben és Seitenstettenben, amelyet nagyrészt egy hatalmas kiterjedésű erdőség vesz körül. Ezen egyházépítő munkája eredményeként avatták szentté 1485-ben.
A városfejlesztés támogatásának tipikus példája Bécs, Klosterneuburg és Krems.
Az általa alapított klosterneuburgi monostorban temették el. Koponyáját egy díszes ereklyetartóban őrzik, egy főhercegi koronával a homlokán.
Névrokona I. Lipót német-római császár uralkodása alatt lett Ausztria védőszentje Szent Koloman helyett.
Ünnepe [szerkesztés]
Ünnepét november 15-én tartják, amely Bécsben és Alsó-Ausztriában munkaszüneti nap.
Gyermekei [szerkesztés]
Első házasságából:
- Adalbert (? – 1138)
Második házasságából, németországi Ágnestől, I. Frigyes sváb herceg özvegyétől:
- IV. Lipót osztrák őrgróf
- II. (Jasomirgott) Henrik
- Berta, III. Henrik regensburgi gróf felesége
- Ágnes, II. Ulászló lengyel fejedelem felesége
- Ernest
- Freisingi Ottó, püspök és történetíró
- Konrád, Passau püspöke
- Elizabeth, II. winzenburgi Hermann felesége
- Judit, V. Vilmos monteferrati őrgróf felesége
- Gertrúd, II. Ulászló cseh király felesége
A Klosterneuburgi Krónika tanúsága szerint még több mint hét gyermeke volt, ám ők valószínűleg korán meghaltak.
| Előd: II. Lipót |
III. (Szent) Lipót | Utód: IV. Lipót |

