III. Lipót osztrák őrgróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Lipót
Herzog Leopold III. Babenberg.jpg

Osztrák őrgróf
Uralkodási ideje
1095  1136
Elődje II. Lipót
Utódja IV. Lipót
Életrajzi adatok
Uralkodóház Babenberg-ház
Született 1073. szeptember 29.
Melk
Elhunyt 1136. november 15. (63 évesen)
Klosterneuburgi Apátság

III. (Szent) Lipót (10731136. november 15.) osztrák őrgróf (10951136) Ausztria, Bécs, Alsó-Ausztria és Szent Flóriánnal együtt Felső-Ausztria védőszentje. II. Lipót és Formbach-Ratelnberg Ida gyermekeként látta meg a napvilágot 1073-ban. Kétszer házasodott meg. Első felesége valószínűleg a von Perg családból származott és 1105-ben halt meg. Második felesége, Ágnes V. Henrik német-római császár özvegy nővére volt. Ez a kapcsolat a Száli-Frank dinasztiával megnövelte a Babenberg-ház jelentőségét. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy Ágnes nagy befolyással bírt előző házasságából származott fiára, a későbbi III. Konrád német-római császárra.

Lipótot "Princeps Terrae" (durva fordításban "a föld hercege") névvel is illették területi szuverenitására utalva. Fokozott figyelemmel kísérte az 1125-ös császárválasztást, de tekintélye egyre inkább csökkent.

III. Lipót a városépítésről és az ország fejlesztéséről is ismert. Többek között az ő nevéhez fűződik Klosterneuburg alapítása is (1108). Erről az eseményről szól az a legenda amely elmeséli, hogy Szűz Mária megjelent a őrgrófnak és elvezette arra a helyre, ahol megtalálta felesége egy évvel korábban elvesztett fátylát. Ezen jelenés tiszteletére emelte azon a helyen Lipót a klosterneuburgi monostort. Később a települést kiterjesztve, itt rendezte be a központját is.

Monostorokat alapított még Heiligenkreuzban, Kleinmariazellben és Seitenstettenben, amelyet nagyrészt egy hatalmas kiterjedésű erdőség vesz körül. Ezen egyházépítő munkája eredményeként avatták szentté 1485-ben.

A városfejlesztés támogatásának tipikus példája Bécs, Klosterneuburg és Krems.

III. Lipót

Az általa alapított klosterneuburgi monostorban temették el. Koponyáját egy díszes ereklyetartóban őrzik, egy főhercegi koronával a homlokán.

Névrokona I. Lipót német-római császár uralkodása alatt lett Ausztria védőszentje Szent Koloman helyett.

Ünnepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepét november 15-én tartják, amely Bécsben és Alsó-Ausztriában munkaszüneti nap.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első házasságából:

  • Adalbert (? – 1138)

Második házasságából, németországi Ágnestől, I. Frigyes sváb herceg özvegyétől:

A Klosterneuburgi Krónika tanúsága szerint még több mint hét gyermeke volt, ám ők valószínűleg korán meghaltak.

Előd:
II. Lipót
III. (Szent) Lipót

osztrák őrgróf (1095. október 12.1136. november 15.)

Utód:
IV. Lipót