II. Henrik osztrák herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Henrik
Herzog Heinrich II. Babenberg.jpg

Osztrák herceg
Uralkodási ideje
1141  –  1177
Elődje IV. Lipót
Utódja V. Lipót
Életrajzi adatok
Uralkodóház Babenberg-ház
Született
1107.[1][2]
Elhunyt
1177. január 13. (70 évesen)
Bécs
Gyermekei V. Lipót osztrák herceg
Babenberg Ágnes magyar királyné
Édesapja III. Lipót osztrák őrgróf
Édesanyja Németországi Ágnes bajor hercegnő

II. (Jasomirgott) Henrik (1107.[1][2]1177. január 13.) osztrák őrgróf (11411156), herceg (11561177), rajnai palotagróf (11401141), XI. Henrik néven bajor gróf (11411156).

II. Henrik emlékműve Bécsben

III. Lipót fiaként először rajnai palotagróf lett. Később bajor gróffá és osztrák őrgróffá is koronázták öccse, IV. Lipót korai halála után. A Welfek és a Staufok a Német-Római Császárságért folytatott harcában az egyre nagyobb hatalomhoz jutó Staufok végül eltávolították a Welf X. (Büszke) Henrik bajor grófot és a Bajor Hercegséget támogatóiknak, a Babenbergeknek adományozták. Az új császár, I. Frigyes a gyenge lábakon álló békét azzal próbálta meg alátámasztani, hogy 1156. szeptember 8-án kiadta a Privilegium Minus-t, melyben visszaadta Bajorországot Büszke Henrik fiának, Oroszlán Henriknek és cserébe Ausztriát hercegségi rangra emelte és teljes mértékben függetlenítette Bajorországtól.

II. Henrik szobra Bécsben

Apjától eltérően, aki Klosterneuburgban rendezte be a családi rezidenciát Henrik áthelyezte központját Bécsbe 1145-ben. Kiépítette a modern Ausztria fővárosát mely csak ekkor múlta felül Kremst, Melket vagy Klosterneuburgot. Ettől kezdve a történelem folyamán végig Bécs volt Ausztria fővárosa. 1147-ben felépül a Szent István-dóm, amely a város szembetűnő jelképe lett. 1155-ben Henrik felépítette a Schottenstift monostort, amelynek udvarában azóta is ott áll az első osztrák herceg szobra.

1143-ban Henrik feleségül vette Supplinburgi Gertrúdot, III. Lothár német-római császár unokahúgát. 1148-ban pedig Theodora Comnénával, a I. Mánuel bizánci császár unokahúgával kötött házasságot. Mindkét házasság a Babenberg-dinasztia hatalmas befolyását mutatta Közép-Európában.

Henrik bátyja volt a híres krónikás Freisingi Ottó, nővére pedig Babenberg Judit, V. Vilmos monteferrati őrgróf felesége.

Az első herceg mellékneve, Jasomirgott, először a 13. században jelenik meg egy dokumentumban Jochsamergott formában. Jelentése tisztázatlan. Egy elmélet szerint a szó az arab nyelvből származik abból a korból amikor Henrik részt vett a második keresztes hadjáratban (1146). Egy népszerűbb teória szerint viszont a név a "Ja so mir Gott helfe" kijelentés összevonásából származott, melynek jelentése "Igen, az Istenem megsegít".

Előd:
IV. Lipót
II. Henrik

osztrák őrgróf (1141. október 18.1177. január 13.)

Utód:
V. Lipót
Előd:
Ballenstedti Vilmos
II. Henrik

Rajnai palotagróf (11401141)

Utód:
III. (Stahleck-i) Hermann

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
III. Konrád
Bajorország hercege
11421156
Bayern Wappen.svg
Következő uralkodó:
XII. Henrik