Kmetty János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kmetty János (Miskolc, 1889. december 23.Budapest, 1975. november 16.[1]) magyar festő és grafikus, főiskolai tanár. A magyar festőművészet és művészetpedagógia kiemelkedő egyénisége.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A festő 12 éves koráig a család Miskolcon élt, majd Kassára költöztek, Kassán Halász-Hradil Elemérnél kezdett rajzolni, majd Budapesten Szablya-Frischauf Ferenc festőiskolájában tanult, utána Ferenczy Károlynál is. Mindhárom mestere Hollósy Simon tanítványa volt.

1911-ben látogatott először Párizsba, ott a Louvre-ban mindent, de főleg a reneszánsz festészetet tanulmányozta. Nagy hatással volt rá Neuillyben a Pellerin-gyűjtemény, benne elsősorban Paul Cézanne 60 képéből álló kiállítása. A kortárs párizsi kubisták, főleg Picasso munkáit tanulmányozta.

Hat hónap múltán Kmetty hazajött Budapestre, s szorgalmasan festett, első munkái a kubizmus hatásait mutatják (Koncert, Első önarcképe), ezért a 20. század elején őt tartották az első magyar kubista festőnek.

Pályakezdése szorosan kötődik a Kassák Lajos által szerkesztett Ma irodalmi és művészeti folyóirathoz, sok barátja volt az aktivisták körében, majd a két világháború közt a KÚT képzőművészeti kör egyes tagjaihoz is barátság fűzte, s természetesen a kecskemétiekhez és a nagybányaiakhoz. Számos alkotó hazai művészre hatással volt Kmetty modern felfogású alkotói munkája, kivált a két világháború közt.

Művészetében a cézanne-i hagyományok folytatója. Életműve egyenletes, a megtalált puritán formanyelv és témakör megbízható alkalmazása és közreadása. Képeinek fő eleme a szerkezet, kubisztikusan tagolt formáit hangsúlyozott kontúrok fogják közre. Kmettynek a kubizmus felé hajló, de mindig racionálisan szerkesztett megoldású munkái igen erőteljes forma összegfoglaló készségről tanúskodnak. Mint grafikus is jelentékeny, különösen erőteljesek rézkarcai, amelyek javát albumban is kiadta 1920-ban.

Nyaranként a Kecskeméti művésztelepre, később Nagybányára, majd Szentendrére járt festeni. 1946-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított, tanítványai közül ma már sokan híres művészek. A magyar festészet és festőmesterek egyik jelentős egyénisége.

Tanítványaiból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kollektív kiállításai (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyűjteményes kiállításai (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műveiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kmetty: Be! c. plakát alakjáról készített ólommetszet dúc fotója, Kozma János munkája
  • Fák (Városligeti táj), (1911 körül) (olaj, vászon, 66 x 85 cm) (MNG)
  • Önarckép (1912) (papír, kréta, 852 x 604 mm) (MNG)
  • Kecskemét (1912) (olaj, vászon, 92 x 72 cm) (MNG)
  • Palettás önarckép (1912) (olaj, vászon, 91 x 79 cm) (Városi Képtár, Székesfehérvár)
  • Mennybemenetel (1913) (olaj, vászon, 49 x 35 cm) (MNG)
  • Hegyi beszéd (1916-17) (olaj, vászon, 45 x 55 cm) (magántulajdonban)
  • Nő pohárral (1916) (olaj, vászon, 66 x 53,5 cm) (JPM)
  • Két álló női akt drapériával (1918 körül) (olaj, vászon, 100 x 75 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Koncert (1918) (olaj, vászon, 80 x 100 cm) (MNG)
  • Be! c. plakát (1919)[2] (A Vöröshadseregbe való belépésre mozgósító plakát).
  • Kék csendélet (1924) (Olaj, újság-applikáció, kartonon, 59×54 cm) (magántulajdonban)
  • Sárgatányéros csendélet (1928) (olaj, vászon, 29 x 34 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Lilakalapos önarckép (1929 körül) (olaj, vászon, 51 x 41 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Nagybányai utca (1930 körül) (olaj, vászon, 100 x 60 cm) (Herman Ottó Múzeum)
  • Önarckép (1930) (olaj, vászon, 49 x 77 cm) (magántulajdonban)
  • Nagybányai vázlat sétáló figurával (1932) (olaj, vászon, 75 x 48 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Gitáros csendélet (1932) (olaj, vászon, 100 x 35 cm) (Türr István Múzeum, Baja)
  • Nagybányai részlet (1932) (olaj, vászon, 75 x 48 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Szentendrei görbe utca (1940-es évek) (olaj, vászon, 53 x 71 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Sárgakalapos önarckép (1965) (olaj, farostlemez, 77 x 51 cm) (JPM)
  • Szentendrei idill (1969) (olaj, farost, 42 x 28 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Hármas üvegablak I-II-III. (1972-73) (üveg, 87 x 27 cm ; 95 x 30 cm ; 89 x 28 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)

Írása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kmetty János (1889-1975): Kmetty János írásai : festő voltam és vagyok.[3] Budapest : Corvina, 1976. 82 o. 48 t. ISBN 9631310795

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kmetty János sírja Budapesten, Kerepesi temető: 34/2-1-28

Tiszteletére Szentendrén múzeumot neveztek el róla, ez a Kmetty Múzeum, amelyben állandó kiállítás keretében Kmetty életműve kapott helyet.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. Kmetty l. 571. o.
  • Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai, 1966. Kmetty l. 653-654. o.
  • A modern festészet lexikona. (Nouveau dictionnaire de la peinture moderne). Ford. és átdolg. magyar kiad. Budapest : Corvina, 1974. Ill. Kmetty János l. 189. o. ISBN 9631390012
  • Ury Ibolya: Kmetty János. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1979. 61 o. 13 t. ISBN 9633361397

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élete és alkotásai

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyar életrajzi lexikon
  2. Közös alkotás Nemes Lampérth Józseffel
  3. Kassák Lajos Műteremlátogatás Kmetty Jánosnál c. írásával és Kovalovszky Márta tanulmányával.