Izbég

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 41′ 6″, k. h. 19° 2′ 50″

Szent András templom

Izbég régen önálló település volt, mára Szentendre egyik városrésze.

Egykor egyutcás falu volt a Bükkös-patak mentén. A régi Pilisszentlászló felé vezető út sokáig Lenin út volt, ma Szentlászlói út. Az 1970-es években a Vasvári lakótelep helyének beépítésével területe összeért Szentendrével, ma folytonos lakóövezet. Ekkor az egyutcás falu képe átalakult és felkúszott a környező dombokra is. A városrészre évről évre egyre többen költöznek. Itt található a Bükkös-lakópark. A völgyben a Bükkös-patak folyik. A környéken számtalan látnivaló található, például a legismertebb a Skanzen, más néven a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.

Izbégi Baráti Kör Egyesület [szerkesztés]

Az egyesület célja a Szentendre, Izbég városrészének művészeti, történelmi értékeinek, hagyományainak megóvása, felelevenítése, a városrész infrastruktúra fejlesztésének elősegítése, az izbégi polgárok érdekeinek védelme, képviselete.

Látnivalók [szerkesztés]

Szent András-templom

Barokk stílusú katolikus templom, udvarát kőfal veszi körül, melynek bejáratát kovácsolt vaskapu díszíti.

Izbégi Általános Iskola

Az Izbégi Általános Iskola 2002 novemberében ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Négy különálló épületben folyik a tanítás.

Park Tábor

1969-ben Déri György ötletére az iskola alatti területen Park tábort létesítettek. A tábor az 1990-es évek végére megszűnt, a területen lévő faházakat elbontották.

Bükkös-patak

A Bükkös-patak Dobogó-kő déli lejtőin ered. A feltételezések szerint Szent István király 1009-ben kelt oklevelében Apor néven említik, bár Apor vagy Apurig helye máig vitatott. Az Apurig név az Apor-patak nevéből származik (Apor-ügy), ha Izbég volt ez a település, akkor az Apor-patak a mai Bükkös-patak.

Kirándulóhelyek a környéken: Dömör-kapu, Lajos-forrás, Kő-hegy, Vasas-szakadék, Sztaravoda-forrás, Skanzen, Sikárosi-rét.

Külső hivatkozások [szerkesztés]