Kazvin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kazvin قزوین
Masjed-alnabi-qazvin.jpg
Közigazgatás
Ország  Irán
Körzethívószám 281
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Elhelyezkedése
Kazvin  قزوین (Irán)
Kazvin  قزوین
Kazvin قزوین
Pozíció Irán térképén
é. sz. 36° 16′, k. h. 50° 00′Koordináták: é. sz. 36° 16′, k. h. 50° 00′

Kazvin (perzsa nyelven: قزوین) egy 330000 lakosú város Irán északnyugati részén. Kazvin tartomány székhelye, fontos kulturális központ.[1] 1548 és 1598 között a Perzsa Birodalom fővárosa volt.[2]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Teherántól északnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost még a Szasszanida I. Sahpur alapította 241-272 körül. Fénykorát az Omajjádok és az Abbaszida-dinasztia alatt élte a város, majd a mongolok pusztították el, de lassan mégis ujjáépült.

Jame qazvin2.jpg

1548-ban a Szafavida uralkodó Tahmaszp sah (1522-1576) Tebrizből de költöztette át udvarát is.

Kazvin 1598-ig volt főváros, mikor Abbasz sah székhelyét Iszfahánba helyezte át.

Kazvin

1628-ban Thomas Herbert perzsiai utazásai során írta az akkoriban még 200.000 lakosú városról, hogy nem marad el a birodalom egyéb városai mögött.

1962-ben a környék 108 kis településével együtt Kazvint is romba döntötte a földrengés.

Az 1800 méter tengerszint feletti magasságban fekvő város környéke híres gyümölcstermesztéséről és borászatáról. Itt Kazvinban dolgozzák fel a környező gyümölcsösök termését. Vörös- és fehér testes borait sokan még Siráz borainál is többre tartják.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Masdzsid-i Dzsomé-templom - 1106 és 1153 között épült, többször is átalakították. Mai formája Nagy Abbasz sah építő, újjáépítő tevékenységének eredménye.
Qazvin jameh iwan.jpg

Nagy belső udvarát négy ejván díszíti. A déli ejvánnak, az imádság csarnokának ékessége a márványmihrab. Külön érdekessége mágneses hatása is.

Masjid-e Jomeh

Az északi ejván két minarettje is Abbasz sah idején kapta mai formáját. A tornyokban kiállítás található.

  • Husszein Ima,zadeh - emléktemploma. Csodálatos, kék kupolájú épület.
  • Medressze-i Hajdarieh - korániskola. A 12. században, a szeldzsuk időkben építették egy szasszanida korból való tűztemplom átalakításával. A szeldzsuk építészet egyik legszebb alkotásának tartják.
Alnabi mosque qazvin2.jpg
  • Masdzsi-i Sah királyi mecset, mely szép mozaikjairól híres.
Kazvin
  • Hamdullah Musztifó (1281-1350) síremléke, aki a város szülötte volt. Ő volt az első perzsa világtörténelem összeállítója. Rasid ad-Din tanítványa volt és egyben földrajztudós. 1335-ben elkészült Győzelem könyve című műve Firdauszi nagy munkájának a Sahnáménak a Királyok könyvének folytatása volt, mellyel a 14. századig teljessé tette a perzsa hősi mondakört. Az ő munkássága ösztönözte Nuzhat-al-Kulubot, aki 1340-ben a kor földrajzi tudásának csúcsán írta meg a Szívek gyönyörűsége című művében a perzsa föld kialakulását és részletes útikalauzát, mely az összes akkori települést magába foglalta. E művet még ma is sok tudós forgatja.
Karaghan
  • Ali kapu (AliQapu), vagy más néven Magas kapu.
  • Városi Múzeum - az Abbaszidák ősi palotájában található.
  • Empress Farah Dam - a Farah császárné-duzzasztógát és a mögötte fekvő nyaralóhely is innen Kazvinból érhető el.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2005 World City Populations
  2. Iran (5th ed., 2008), by Andrew Burke and Mark Elliott, p. 28, Lonely Planet Publications, ISBN 9781741042931