Edvard Kardelj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edvard Kardelj

Edvard Kardelj (1910. január 27., Ljubljana1979. február 10., Ljubljana) szlovén származású jugoszláv kommunista politikus, a munkásönigazgatás teoretikusa.

A legbefolyásosabb szlovén politikus volt korában. 1937-től mindvégig Tito legfontosabb és leghűségesebb harcos- és politikustársa, a titoizmus és a Jugoszláv Kommunista Szövetség (JKSZ) fő ideológusa volt. Borisz Kidriccsel kidolgozta az önigazgatás koncepcióját.

A második világháború ideje alatt Pijade és Gyilasz is hasonló jelentőségű teoretikusnak tűnnek, de Pijade sokkal idősebb volt nála, Gyilasz pedig később összeütközésbe kerül Titóval.

A föderatív Jugoszlávia koncepcióját is nagyrészt az ő tervei alapján változtatgatták. A legtöbb felmerülő problémára az önigazgatás fokozását javasolta.

Tiszteletére a horvátországi Ploče városát néhány évig Kardeljevónak nevezték.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Beszéd az Egyesült Nemzetek szervezetének közgyűlésén Párisban, 1948. szeptember 29-én (1948)
  • A szocialista demokrácia a jugoszláv gyakorlatban (Belgrád, 1955)
  • Szövetkezeti politikánk feladatairól (A Magyar Szó 1956. július 22-iki. melléklete)
  • A szocializmus és a háború. A koegzisztencia politikájának kínai bírálatáról (Fórum, Újvidék, 1960)
  • A szlovén nemzeti kérdés fejlődése (Fórum, Újvidék, 1961)
  • Társadalmi és gazdasági viszonyok az önigazgatású társult munkában. Szöveggyűjtemény (Fórum, Újvidék, 1974)
  • Szocialista önigazgatás (Fórum, Újvidék, 1976)
  • A szocialista önigazgatás politikai rendszerének fejlődési irányai (Fórum, Újvidék, 1977)
  • A Jugoszláv Kommunista Szövetség (Fórum, Újvidék, 1980)
  • Visszaemlékezések: küzdelem az új Jugoszlávia elismeréséért és függetlenségéért 1944–1957 (Fórum, Újvidék, 1981)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. A délszláv állam története (Aula, 1999) 358–359. o.