Gerecze Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerecze Péter
Portrait dr Gerecze Peter.JPG
Született 1856. május 23.
Dés
Elhunyt 1914. november 2. (58 évesen)
Pestújhely
Foglalkozása régész, művészettörténész, építész

Gerecze Péter (Dés, 1856. május 23.Pestújhely, 1914. november 2.[1]) régész, művészettörténész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte.[1] 1881-1893 között a pécsi főreáliskolánál tanított, később, 1894-1914 között Budapesten volt egyetemi tanár.[1] Művészettörténeti tanulmányokat folytatott Németországban, Franciaországban és Olaszországban. 1878-tól eleinte különböző vidéki szaklapokban, majd az Archaeologiai Értesítőben és az Archaeológiai Közleményekben publikált. Írásaiban főleg a pécsi székesegyházzal, részben más Árpád-kori templomokkal (Somogyvár, Feldebrő, Aracsi pusztatemplom) foglalkozott. Ő kezdte meg a pilisszentkereszti romok feltárását. 1893-tól Budapesten dolgozott, ahol tagja volt az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgató választmányának, a Műemlékek Országos Bizottságának. Gerecze lakhelye, Pestújhely közéletének meghatározó alakja volt, a település önállódosásának kivívásában jelentős szerepet töltött be. Nem sokkal halála előtt kezdett ásatásokat Rákospalotán, Pestújhely határában, nevéhez köthető a középkori Regtelek feltárása[2].

"E század elején Gerecze Péter, műemlékeink tudós kutatója értékes domborművet talált a romok között; ez a Nemzeti Múzeumban őrzött aracsi kő. Ábrázolásairól azóta számos tanulmány született. A kövön látható templom rajza és az azóta történt ásatások valószínusítik, hogy a mostani, háromhajós templomot megelőzően itt már volt egy kisebb, igen korai, nyugati előcsarnokkal rendelkező templom, amit görög, bazilika szerzetesek építhettek…" /Bodor Ferenc: Innen és túl a Magurán/

Fontosabb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pécsi székesegyház, Budapest, 1893
  • A pécsi székes egyház egykori oltársátra és szobrászati maradványai, Bpudapest, 1897
  • Szobrászati emlékek Magyarországon, 1898
  • A biblia és művészetek, 1898
  • A debrői altemplom, 1897
  • A somogyvári Szt. Egyed monostortemplom maradványai, 1897
  • Magyarország Műemlékei II kötet, Szerkesztette Forster Gyula, 1905
  • A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma, 1906
  • Morvay Győzővel: A képzőművészetek története - Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) - Budapest, 1900

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 261. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Ember, város: Gerecze Péter Budapest XV. kerületi blog (Elérés: 2013. december 11.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  Online hozzáférés
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Dankó Imre: Gerecze Péter élete és munkássága, Művelődésügyi Tájékoztató, 1964
  • Bodor Ferenc: Innen és túl a Magurán, Az Országépítő 2000/1-2 számának melléklete

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerecze Péter témájú médiaállományokat.