Gerecze Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerecze Péter
Portrait dr Gerecze Peter.JPG
Született 1856. május 23.
Dés
Elhunyt 1914. november 2. (58 évesen)
Pestújhely
Foglalkozása régész, művészettörténész, építész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerecze Péter témájú médiaállományokat.

Gerecze Péter (Dés, 1856. május 23.Pestújhely, 1914. november 2.[1]) régész, művészettörténész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte.[1] 1881-1893 között a pécsi főreáliskolánál tanított, később, 1894-1914 között Budapesten volt egyetemi tanár.[1] Művészettörténeti tanulmányokat folytatott Németországban, Franciaországban és Olaszországban. 1878-tól eleinte különböző vidéki szaklapokban, majd az Archaeologiai Értesítőben és az Archaeológiai Közleményekben publikált. Írásaiban főleg a pécsi székesegyházzal, részben más Árpád-kori templomokkal (Somogyvár, Feldebrő, Aracsi pusztatemplom) foglalkozott. Ő kezdte meg a pilisszentkereszti romok feltárását. 1893-tól Budapesten dolgozott, ahol tagja volt az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgató választmányának, a Műemlékek Országos Bizottságának. Gerecze lakhelye, Pestújhely közéletének meghatározó alakja volt, a település önállódosásának kivívásában jelentős szerepet töltött be. Nem sokkal halála előtt kezdett ásatásokat Rákospalotán, Pestújhely határában, nevéhez köthető a középkori Regtelek feltárása[2].

"E század elején Gerecze Péter, műemlékeink tudós kutatója értékes domborművet talált a romok között; ez a Nemzeti Múzeumban őrzött aracsi kő. Ábrázolásairól azóta számos tanulmány született. A kövön látható templom rajza és az azóta történt ásatások valószínusítik, hogy a mostani, háromhajós templomot megelőzően itt már volt egy kisebb, igen korai, nyugati előcsarnokkal rendelkező templom, amit görög, bazilika szerzetesek építhettek…" /Bodor Ferenc: Innen és túl a Magurán/

Fontosabb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pécsi székesegyház, Budapest, 1893
  • A pécsi székes egyház egykori oltársátra és szobrászati maradványai, Bpudapest, 1897
  • Szobrászati emlékek Magyarországon, 1898
  • A biblia és művészetek, 1898
  • A debrői altemplom, 1897
  • A somogyvári Szt. Egyed monostortemplom maradványai, 1897
  • Magyarország Műemlékei II kötet, Szerkesztette Forster Gyula, 1905
  • A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma, 1906
  • Morvay Győzővel: A képzőművészetek története - Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) - Budapest, 1900

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 261. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Ember, város: Gerecze Péter Budapest XV. kerületi blog (Elérés: 2013. december 11.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  Online hozzáférés
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Dankó Imre: Gerecze Péter élete és munkássága, Művelődésügyi Tájékoztató, 1964
  • Bodor Ferenc: Innen és túl a Magurán, Az Országépítő 2000/1-2 számának melléklete

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]