Budai Ézsaiás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budai Ézsaiás
Budai Ézsaiás VU.jpg
Budai Ézsaiás portréja (1858)
Született 1766. május 7.
Szilágypér
Elhunyt 1841. július 14. (75 évesen)
Debrecen
Nemzetisége magyar
Foglalkozása bölcsészet- és hittudós,
író,
történész,
pedagógus,
püspök

Budai Ézsaiás (Szilágypér, 1766. május 7.Debrecen, 1841. július 14.) bölcsészet- és hittudós, író, történész, református püspök.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemes Budai András és Tárnok Katalin fia volt. A debreceni főiskolán végezte tanulmányait, önerejéből, mivel korán árvaságra jutott. Tanárai - többek között - Paksi Szatmári István, Varjas János és Sinai Miklós voltak. Korán kitűnt a tanulásban, miután Késmárkon pár évet töltött, a debreceni kollégiumban előbb a költészeti osztály, majd az első éves diákok korrepetálója; contrascriba és senior korában a történelem helyettes tanára lett.

1792-től külföldi akadémiákra járt és Göttingenben tudósoklevelet szerzett. Ezen útja alkalmával Hollandiát és Angliát is meglátogatta. {{forr|szöveg=Hollandiában ismeretséget kötött a deventeri Atheneum magyar származású tanárával, Csernák Lászlóval, aki debreceni senior is volt és később is állandó összeköttetésben maradt vele. Oxfordban Uri Jánostól, a Bibliotheca Bodleiana keleti kézirattárának őrétől több könyvet is kapott mint debreceni könyvtárnok.

Hazatérvén, 1794-ben a debreceni főiskolán a történelem, a görög és a római irodalom, 1808-ban pedig a hittudomány tanára lett. 1813. október 4-én egyszersmind egyházkerületi főjegyzővé választották. 1817-ben a göttingeni egyetemtől hittudományi oklevelet szerzett. 1821-ben debreceni első lelkésznek, 1822. augusztus 9-én a tiszántúli egyházkerület püspökévé választotta. 1828-ban a Magyar Tudományos Akadémia alapszabályainak kidolgozásával megbizott küldöttségnek tagja volt. 1831. február 15-én a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Gyászbeszédet Fésűs András református lelkész és Aranyi István főiskolai tanár mondottak fölötte; latin sírversét Péczely József tanár irta, miután 75 évesen, veseelégtelenségben elhunyt,

Arcképe: Magyar Tudományos Akadémia Évkönyve VI. k. 1845, rajzolta Barabás Miklós; acélba metszette Mayer K. Nürnbergben. A Magyar irók arczképcsarnoka II.-ben, Strohmayer litográfiája. Bécsben, 1859-ben kiadta Vahot Imre; olajképe a debreceni iskolai könyvtárban lévő festmény másolata a Magyar Tudományos Akadémia képgalériájában.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Commentatio de causis culturae… Göttingae. 1794
  • Közönséges história. Debreczen, 1800. (2. kiadás. U. ott, 1811)
  • . Régi tudós világ históriája. U. ott, 1802. E-változat (részlet) a Digitális Klasszika weboldalán
  • Halotti beszéd, melyet Kis Rhédei Lajos élete párja, Kohányi Katsándi Theresia asszony felett ápr. 15. 1804-ben mondott. Nagyvárad. 1804
  • Oskolai magyar új átlás, kidolgozta és a mennyire lehetett a nemzet nyelvéhez alkalmaztatta. Debreczen, 1804
  • Deák nyelv kezdete példákban. U. ott, 1804. (2. kiadás. 1808. 3. k. 1816. 4. k. 1817. 5. k. 1827. 6. k. 1829. U. ott. Ujabb kiadása ezen czímmel: Latin nyelv elemei példákban, bővítve és jegyz. kisérve kiadta Szűcs István. U. ott, 1851)
  • Magyarország históriája. U. ott, 1805, 1808 és 1812. Három rész (I. rész. 2. megjobb. kiadás 1811. II. rész. 2. megjobb. k. 1814. III. rész 2. k…. U. ott; a három rész 3. kiadása Pest, 1833)
  • Deák törzsökszók magyar jelentéseikkel együtt. U. ott, 1809
  • Régi római vagy deák irók élete. U. ott, 1814
  • Propaedeumata theologiae christianae. U. ott. 1817
  • Az Isten és a király félelme. U. ott, 1826. (Egyházi tanítás. I. Ferencz szül. ünnepén.)
  • A királyért való könyörgésnek a szent irásból vett formája. U. ott, 1827. (I. Feencz születés ünnepén.)
  • A tiszta szivűek boldogsága. U. ott, 1827. (Halotti beszéd Bellyei Erzsébet assz. Simonffy Sámuel özvegye utolsó tisztességére)
  • Földi házból mennyeibe való költözés. U. ott, 1827. (Halotti prédikáczió Kis Orbán István felett)
  • Kegyes öröme és reménysége a hív alattvalóknak. U. ott, 1828. (I. Ferencz szül. napján)

A nyírbátori református templomról értekezett a Tudományos Gyűjteményben (1822. II.)

Több iskolai kézikönyvet és klassikus írókat jegyzetekkel ellátva bocsátott közre. A református énekeskönyvben a 6. és 27. sz. ének szerzője. Kiadta bátyjának, Budai Ferencnek Polgári Lexikonát Nagyváradon 1804–1805-ben három kötetben.

Kéziratai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Historia ecclesiastica, előadva 1819-ben, négy kötet;
  • Theologia moralis, előadva 1818 és 1822-ben;
  • Systemata diversorum christiana religionis coetum cum prudentia pastorali, et homiletika, előadva 1820. és 1821-ben;
  • Theologia dogmatica cum historia eiusdem, előadva 1818 és 1819-ben.

(Mindegyik Széll Farkas ajándékaként került 1882-ben a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárába.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Ézsaiás témájú médiaállományokat.