Vita:Albertirsa
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Magyar települések műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. |
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |
ALBERTIRSA
NEM IRSA községet alapította Váracskay András 1710-ben, hanem ALBERTI-t, igen, 24 szekérrel a Nógrád megyei Szalatnya (ma Szlovákia) községből.A "szlovákság" nem teljesen igaz, ugyanis a királyi Magyarország csak a FELVIDÉK volt, (Erdély önálló magyar fejedelemség), tehát a LÉTEZŐ MAGYAROK is a Felvidéken húzódtak meg. Márpedig a "bevándorlók" közötti Takács, Csányi, stb. családi nevek MAGYAROK, nem tótok. Az Alberti Evangélikus Templomot II. József Türelmi rendelete után építették ÚJJÁ - a korábbi egy földrengésben összeomlott. Ez pedig az 1790-es években történt, NEM MARADHATOTT FENN XV. századi templom a pusztában!KURSAN KÜNDÜ
Az 1849-es Szolnoknál győztes, Damjanich-Perczel Mór vezette honvédsereg Alberti községig kergette az ellenséget, és Albertin egy kisebb összetűzés jelentette a csata végét.Source: {(Hertelendy Miklós gróf, honvédezredes életrajza. from: A HERTELENDY család története.
Original textes: Ottinger Ceglédbercelen hátrahagyta a vadászzászlóaljat és a Wallmoden-vértesek két századát, többi csapataival pedig Albertin egyesült a fővárosból segítségére küldött csapatokkal. Itt a parancsnokságot Karl Zeisberg vezérőrnagy, Jellačić vezérkari főnöke vette át. Zeisberg maga is erősítéseket sürgetett, s úgy vélte, hogy a magyarok nem csak Szolnokot akarták visszafoglalni, hanem a további előnyomulásra törekszenek. A magyar sikerek olyan rémületet keltettek a cs. kir. főhadiszálláson, hogy Windisch-Grätz újabb erősítéseket indított Albertibe, sőt, a Görgeit üldöző csapatok egy részét is visszarendelte a főváros védelmére."
