Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébániatemplom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Havas Boldogasszony plébánia
Church of Krisztinaváros from the Castle Hill.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
Egyházmegye Esztergom-budapesti
Egyházközség Budapest
Budai-Középső espereskerület
Püspök(ök) Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Pap(ok) Vigassy Mihály (plébános)
dr. Török Csaba (káplán)
Építési adatok
Építése 1694 körül
Stílus copf
Felszentelés Ismeretlen
Felszentelő Ismeretlen
Elérhetőség
Település Budapest, I. kerület
Koordináták é. sz. 47° 29′ 49″, k. h. 19° 01′ 53″
Cím 1016 Budapest,
Mészáros u. l.
Honlap communio.hu/hba
E-mail krisztinavaros@gmail.com
Elhelyezkedése
Havas Boldogasszony plébánia  (Magyarország)
Havas Boldogasszony plébánia
Havas Boldogasszony plébánia
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 49″, k. h. 19° 01′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 49″, k. h. 19° 01′ 53″

A krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébániatemplom római katolikus templom Budapest I. kerületében, a Krisztina téren. Műemléki védelmet élvez.[1]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Buda lakosságát a 17. század végén, 18. század elején pestisjárványok pusztították. Franczin Péter Pál itáliai származású kéményseprő mester, a Budai Várban lakó módos polgár 1694-ben fogadalmat tett, hogy ha ő és családja megmenekül, elzarándokol az észak-itáliai Vigezzo-völgy Mária-kegyhelyére, Rébe[2], az ottani Vérehulló Szűzanya kegyképhez. A zarándoklatról a kegykép másolatával tért vissza Budára, és budai szőlejében fából fogadalmi kápolnát emeltetett. A kegyképet az akkor még Vérkápolnának nevezett épületben helyezte el. Az 1723-as tűzvészben a kápolna leégett, a kegykép azonban átvészelte azt. Az immár kőből újjáépített kápolna zarándokhely lett; eleinte jezsuiták, majd kármeliták gondozták. 1751-ben Mária Terézia királynő is meglátogatta a kegyképet. 1757-ben XIV. Benedek pápa hozzájárult, hogy a Vérkápolna búcsúja Havas Boldogasszony ünnepén, augusztus 5-én legyen.[3][4]

A lelkipásztori feladatokat 1791-től 1821-ig ferencesek látták el a budavári plébániáról. Krisztinaváros kiépülésének köszönhetően nagyobb templomra lett szükség, amelynek alapkövét 1795. szeptember 13-án rakták le, és két év alatt épült fel Groll Fábián ferences atya irányításával, Hikisch Kristóf tervei szerint. Hikisch terveiből, a főhomlokzat lendületesen hullámzó alakja pénz hiányában sajnos nem épülhetett meg. Helyette feszesen síkba komponált, lehiggadt homlokzat készült.[5] A régi kegykép az új templomban is főhelyet kapott. (A kegyképnek két másolata is van, a Makkosmáriai templom és a Pesti Ferences Templom oltárképe.[4]) A mellékoltárképek (Szent Anna, Fájdalmas Anya, Nepomuki Szent János és Mária Magdolna) 1811 és 1815 között készültek el. 1821-ben önállósult a krisztinavárosi plébánia; első plébánosa Majsch Jakab lett. A Budai Vár 1949-es ostroma idején a templom tetőzete erősen megrongálódott. A hibákat Hild József irányításával javították ki. A tető után néhány évvel a homlokzaton több módosítást hajtottak végre. A főhomlokzat fölötti tornyot is átépítették.

Széchenyi István és Seilern Crescence esküvőjének emléktáblája
Széchenyi István és Seilern Crescence esküvőjének emléktáblája

A krisztinavárosi templomban tartotta esküvőjét gróf Széchenyi István és Seilern Crescence 1836. február 4-én[6][7], és napra házasságuk első évfordulóján itt keresztelték 1837. február 3-án született első gyermeküket, Bélát.[8]. Ugyancsak itt keresztelték 1848. augusztus 5-én az akkor 10 napos - és a "fizikusok fejedelmévé" lett - Eötvös Lorándot.[9] Továbbá ugyancsak itt tartotta esküvőjét "az anyák megmentője", Dr. Semmelweis Ignác és Weidenhoffer Mária 1857. június 1-jén.

1919. június 22-én Cserny József egy fél század vöröskatona élén rátámadt a templom körül úrnapi körmenetet járó hívekre, és több lövést adott le rájuk; dr. Dénes Artúr ügyvéd a támadásban életét vesztette.[10]

A templom mai alakját az 1943-1944-es[11] bővítéssel nyerte el: Brestyánszky Tibor és Borsos László[12] építész irányításával a templomot a szentély kibővítették. Az eredeti 1796-os főoltár megóvása érdekében első lépésben az oltár-építmény alá síneket helyeztek el, majd acél görgőkön kézi csörlőkkel arrébb vontatták. Ezután a szentélyfalakat is hasonló technológiával tólták utána. Az így szabaddá vált helyre szegmensíves záródású kis kereszthajót falaztak. A templom restaurálása során feltárták a szentély eredeti kupola-freskóját.[13][4][14] A II. világháború alatt Szabó Imre későbbi püspök volt a plébános.

1956-ban és azután is rendszeresen orgonált a templomban Czigány György.[15]

1993-ban alapították a plébániához tartozó Szent Gellért Katolikus Általános Iskolát, amely 1997-ben gimnáziummal bővülve 12 évfolyamos iskolává vált. A templom és a gimnázium közötti téren áll Budapest legrégibb Szeplőtelen Fogantatás szobrának másolata (az eredetit 1927-ben a Fővárosi Múzeumba szállították[1]).[3]

Papjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Plébánosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Név Megjegyzés
18211839 Majsch Jakab A vári plébániától önállósult krisztinavárosi plébánia első plébánosa[3][16]
1839–1843 Fauser Antal [16]
1843–1851 Muhay Ignác [16]
1851–1869 Funk Károly [16]
1869–1915 Rostaházy Kálmán [16]
1915–1932 Zelliger Vilmos [16]
1932–1944 Knébel Miklós [16]
1944–1972 Szabó Imre A II. világháború alatt plébános, később püspök[3][16]
1972–1981 Gyimóthy Károly [16]
1981–1982 Khirer Vilmos [16][17]
1982–2002 Várhegyi István [16][18]
2002 Cseh László Zoltán Plébániai kormányzó (nem plébános)[19]
2002– Vigassy Mihály [20]

Káplánok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Név Megjegyzés
1953–1957 Kerényi Lajos [21]
(...)
1977–1983 Blanckenstein Miklós [22]
(...)
1984–1985 Beran Ferenc [23]
1985–1994 Spick Károly [24]
1994–1996 Fülöp Ákos [25]
1996–2002 Cseh László Zoltán [26]
2002–2003 Cserha István [27]
2003–2005 Androvich Tamás [28]
2005–2008 Kálmán Antal [29]
2008–2010 Erdődi Ferenc [30]
2010–2012 Török Csaba [31]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Krisztinavárosi római katolikus templom. műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  2. Lásd: it:Re (Italia)
  3. ^ a b c d Összefoglaló. Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  4. ^ a b c Dr. Kis Csongor OFM: Templomunk története. Kovács Bánk OFM. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  5. http://budapestcity.uw.hu/03-muemlekek/01/Krisztinavarosi-plebaniatemplom/tervrajz-m.jpg
  6. Saly Noémi: A Krisztinaváros és a Philadelphia. Budapesti Negyed 12-13 (1996/2-3). Budapesti Negyed, 1996. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  7. Kovács Bánk honlapja – a többi forrás fényében valószínűleg tévesen – 1830. február 4-ét ír.
  8. Széchenyi István: Napló. Válogatta, szerkesztette, a fordítást ellenőrízte, a jegyzeteket és és a szerkesztői utószót írta Oltványi Ambrus. Bp.: Osiris, 2002. p. 738-739.
  9. Plósz Katalin M. Georgia SSND: Hol született Eötvös Loránd?. Fizikai Szemle 2003/9. 346.o.. KFKI, 2003. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  10. Nagy Sándor: Vörös megtorlás a fehér Budán (magyar nyelven). Rubicon, 2011. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  11. A források ellentmondásosak. A plébánia honlapja és Saly Noémi cikke szerint 1940, a nol cikk szerint 1943, Kovács Bánk honlapja és az egyházmegye honlapja szerint 1944, az MTV műsora szerint 1943-44 a bővítés időpontja.
  12. http://www.pontmagazin.hu/pm111659.html - A 20. századi irányzatok
  13. HORLER Miklós: Budapest műemlékei I., In: Magyarország műemléki topográfiája, Bp. Akadémia Kiadó, 1955, 764-772. p.
  14. Csordás Lajos: Miről mesélnek a pesti templomok?. Népszabadság Online, 2008. március 24. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  15. László Dóra: Az alkotás az élet igenlése (magyar nyelven). Heti Válasz, 2011. augusztus 23. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  16. ^ a b c d e f g h i j k Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébánia. Katolikus lexikon. katolikus.hu, 2000. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  17. Khirer Vilmos dr.. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  18. Várhegyi István. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  19. Cseh László Zoltán. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  20. Vigassy Mihály. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2008. augusztus 1.)
  21. Kerényi Lajos. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  22. Blanckenstein Miklós. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  23. Beran Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  24. Spick Károly. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  25. Fülöp Ákos. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  26. Cseh László Zoltán. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  27. Személyi változások az Esztergom-budapesti Főegyházmegyében. Új Ember, 2002. július 28. (Hozzáférés: 2012. április 27.)
  28. Magyar pap - Kanadából - Vendégségben Androvich Tamásnál. Új Ember, 2005. február 13. (Hozzáférés: 2012. december 7.)
  29. Kálmán Antal. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  30. Erdődi Ferenc. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  31. Török Csaba dr.. Esztergom-Budapesti főegyházmegye. (Hozzáférés: 2012. március 11.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]