Rotter Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rotter Lajos
Rotter Lajos.jpg
Rotter Lajos
Született 1901. július 18.
Budapest
Elhunyt 1983. október 19. (82 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása magyar gépészmérnök, repülőgép-tervező és pilóta
Fontosabb munkái Nemere, Karakán vitorlázógép
A „Nemere”
Rotter Lajos "Nemere" gépével a Berlin-Kiel közötti nem hivatalos világcsúcs felállításakor

Rotter Lajos (Budapest, 1901. július 18. – Budapest, 1983. október 19.)[1] magyar gépészmérnök, repülőgép-tervező és pilóta, a Karakán és a Nemere vitorlázó repülőgépek tervezője.[2][3]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már középiskolás korában érdekelték a repülőgépek. Gépészmérnöknek tanult a Műegyetemen, ahol 1923-ban végzett. 1920-ban egyike volt a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület alapítóinak.[2]

Rotter Lajos és a Karakán (Rotter balról a második fehér ruhában)

1922-ben a Közlekedési Minisztérium pályázatot írt ki vitorlázó repülőgép építésére. Ágotay Istvánnal közös terve első díjat nyert, de a repülőgép megépítésére anyagi forrás hiányában nem volt lehetőség.[2] 1923-ban a zürichi Orell Füssli Institut pályázatot hirdetett helikopterek tervezésére. Rotter pályaműve került ki győztesen.[3]

Még 1923-ban évfolyamtársával, Feigl Gyulával és annak testvérével, Feigl Lászlóval együtt megalapították a Feigl–Rotter Repülőgépépítő Vállalatot (FEIRO). A cég három kis utasszállító repülőgép prototípusát is elkészítette: a négyüléses, felső szárnyas, zárt kabinos FEIRO-I-et, majd annak továbbfejlesztett változatát, a FEIRO Darut valamint a kétüléses, duplafedeles FEIRO Dongót. A repülőgépek állami támogatás híján nem arattak üzleti sikert és a cég feloszlott.[3]

1921-ben szerzett pilótaképesítést. 1929 nyarán egyike volt azoknak, akik Farkashegyen beindították a vitorlázórepülést. 1931-ben itt C-vizsgázott.[2]

A Magyar Cserkészszövetség 1933 tavaszán adott megbízást egy olyan vitorlázógép megtervezésére, amely Magyarországot képviselhette a gödöllői cserkész világtalálkozón. Erre az eseményre tervezte és építette meg a „Karakán” nevű teljesítménygépét, melynek berepülésére augusztus 4-én került sor. 1933. augusztus 8-án új országos rekordot állított fel a Gödöllő és Szolnok közötti, 84,8 kilométeres távolsági, illetve 1840 méteres magassági repülésével. Később a "Karakán"-nal végezték hazánkban az első felhő-, termik- és műrepüléseket, mivel gyakorlatilag ez volt Magyarországon az első, műszerekkel felszerelt vitorlázógép. 1934-ben a Hármashatár-hegy északi lejtőjén, "Karakán" gépével 24 óra 14 percet vitorlázott. Ezzel az eredménnyel, másodikként a világon, a leghosszabb megszakítás nélküli repülési időtartamot érte el.

1934 nyarán készült el Gyöngyösön Rotter Lajos és Janka Zoltán tervei alapján a "Vándor" névre keresztelt, műrepülésre is alkalmas együléses vitorlázó repülőgép. A gépet kezdetben Gyöngyösön, majd később Gödöllőn használták. Itt végezték vele az első, magyarországi autóvontatásos felszállást.

Az 1936-os olimpiai játékokon Rotter Lajos saját maga által tervezett Nemere vitorlázógépével 3 óra 55 perc alatt 326 km-es céltáv rekordot ért el Berlin (Rangsdorf) - Kiel (Holtenau) között, amivel nem hivatalos világrekordot állított fel. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végül is elfogadta a vitorlázórepülést olimpiai számnak.

A második világháború után Rotter Lajos részt vett a magyar vitorlázórepülés újjászervezésében. Az 1950-es években a Székesfehérvári Állami Motorjavító Vállalat repülőgépüzemének főmérnöke volt. Később az Alagi Központi Kísérleti Üzem tervezőirodáján dolgozott.

Elismerése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rotter Lajos mellszobra a Hármashatár-hegy tetőn.
  • 1934 februárjában 5 óra 3 perces repülésével - a magyarok közül elsőként - elnyerte az ISTUS (a vitorlázórepülés nemzetközi tudományos testülete) által adományozott, 18. sorszámú nemzetközi ezüstkoszorús teljesítmény jelvényt.
  • A Nemere és pilótája világhírt és elismerést szerzett a magyar repülés számára. Rotter Lajos teljesítményét és munkásságát az ISTUS bizottság által kiadott aranygyűrűvel ismerte el.
  • 1937-ben beválasztották az FAI pilótabizottságába.
  • 1947-ben a MADISZ Repülőegyesület elnökévé választották
  • Mellszobrát – Béres János alkotását – 1993. augusztus 19-én avatták fel a Hármashatár-hegy tetején található Pilótaotthon parkjában.[4]
  • Rotter 1936. augusztus 12-i Berlin és Kiel közötti 326,5 km-es céltávrepülésének emlékére a család Rotter Lajos vándordíjat alapított. A díjat minden évben az a vitorlázórepülő pilóta kapja aki az adott évben a leghosszabb befejezett céltávot repüli Magyarországon belül – feltéve, hogy ez legalább 326,5 km.[5]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rotter Lajos témájú médiaállományokat.
  1. Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006. Online hozzáférés
  2. ^ a b c d Rotter Lajos (1901-1983). aeronews.hu. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
  3. ^ a b c Short biography of Lajos Rotter Sr. (1901-1983). (Hozzáférés: 2013. május 11.)
  4. Rotter Lajos mellszobra. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
  5. Rotter Lajos Vándordíj 2011. (Hozzáférés: 2013. május 11.)