Bangó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Bangó
Ophrys × heraultii virága(Ophrys speculum × Ophrys tenthredinifera)
Ophrys × heraultii virága
(Ophrys speculum × Ophrys tenthredinifera)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Kosborfélék (Orchidaceae)
Alcsalád: Kosborformák (Orchidoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Orchideae
Alnemzetség-
csoport
:
Orchidinae
Nemzetség: Bangó (Ophrys)
L. (1753)
Típusfaj
Légybangó (Ophrys insectifera)''
L. (1753)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Bangó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bangó témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bangó témájú kategóriát.

A bangó (Ophrys) a kosborfélék (Orchidaceae) családjának legspecializáltabb és ezzel legváltozatosabb növénynemzetsége. Földtörténeti léptékkel mérve a közelmúltban alakult ki, ám azóta különböző populációi sajátos életmódjuknak megfelelően, viharos sebességgel specializálódtak, mindinkább egy-egy ízeltlábú fajhoz alkalmazkodva. Ez a változatosság fölöttébb megnehezíti az osztályozók munkáját: a máig leírt, több mint 290 taxon (faj, alfaj, változat) rokonsági körökbe sorolása (mindenekelőtt a hipervariábilis morfológiai bélyegek alapján) nagyon bizonytalan – olyannyira, hogy egyes szerzők e számos taxon közül mindössze harmincat tekintenek fajnak, míg mások kétszáznál is többet.

Számos természetes hibridjük mellett többet a kertészetekben, dísznövénynek nemesítettek ki.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valamennyi faj az északi flórabirodalomban, azon belül is mediterrán, illetve szubmediterrán éghajlaton él: többségük eurázsiai, egyesek észak-afrikaiak. Jellemzően száraz élőhelyeken fordul elő: a Kárpát-medence növényzetében szubmediterrán elemnek számít.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy bangófaj magassága sem éri el a 30 cm-t. Fémes színű, szőrös, egyes rovarfajok nőstényeire hasonlító virágai kevés virágú fürtben állnak. A különleges színű és formájú lepellevelek egyrészt felkeltik a rovarok figyelmét, másrészt az ivartájékot védik.

Termése toktermés.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valamennyi bangófajt ízeltlábúak porozzák be; a fajok egy-egy beporzó fajra specializálódtak. A rovarokat a virágos növényeknél megszokottól igencsak eltérő módon csalogatják: nem termelnek nektárt, viszont virágaik a beporzó faj nőstényeihez hasonlatossá alakultak; ebben a vezérszerepet a virág mézajaknak nevezett része játssza. Több faj még az illető faj nőstényeinek jellegzetes feromonjaihoz megtévesztően hasonló illatanyagot is termel. Mindez arra készteti az illető rovarfaj hímjeit, hogy megpróbáljanak párosodni a nősténynek vélt virágokkal, és eközben beporozzák azokat.

Rendszertani felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bangók rendszerezése sok tekintetben tisztázatlan, a nemzetség nagyon változékony, sok a természetes hibrid. Nem pontosan tisztázottak a faj-alfaj viszonyok sem. A nemzetségben többé-kevésbé biztosan az alábbi fajokat különítik el[1]:

Magyarországon is őshonos fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Méhbangó (O. apifera).
  • Szarvas bangó (O. cornuta, illetve O. scolopax subsp. cornuta).
  • Poszméhbangó (O. holoserica, O. episcopalis); újabban az (O. fuciflora) fajjal azonosnak tekintik.
  • Légybangó (O. insectifera).
  • Pókbangó (párkányos bangó, O. sphegodes, illetve O. sphecodes, O. arachnitiformis, O. aranifera, O. exaltata).
  • Holuby-bangó (O. holoserica var. holubyana); a magyar nyelvű hivatkozások többsége (O. holubyana) néven önálló fajnak írja le.

Sok hibrid is előfordul.

További fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lutea-alakkör
Sárga méhbangó (O. lutea), Kis sárga méhbangó (O. sicula), Barna bangó (O. fusca), O. funerea, Szivárványos bangó (O. iricolor), Atlaszi bangó (O. atlantica), Sápadt bangó (O. pallida), Omega bangó (O. omegaifera), O. fleischmannii, O. dyris, O. melena, O. vasconica
Insectifera-alakkör
Aymonin-bangó (O. aymoninii), O. insectifera
Speculum-alakkör (korábban: O. speculum)
Pillás bangó (O. ciliata), Ibériai bangó (O. vernixia), Ferdinánd király bangó (O. regis-ferdinandii)
Bombyliflora-alakkör
Pöszörlégybangó (O. bombyliflora)
Reinholdii-alakkör
Ciliciai bangó (O. cilicica), Kotschy-bangó (O. kotschyi), Krétai bangó (O. cretica), O. karpathensis,Reinhold-bangó (O. reinholdii), O. straussii
Scolopax-alakkör
O. scolopax, O. bremifera, O. heldreichii, Isaurai bangó (O. isaura), O. oestrifera
- O. umbilicata-csoport: Köldökös bangó (O. umbilicata), O. attica, Sárga szélű bangó (O. flavomarginata)
- O. apifera-csoport: O. apifera, Schulz-bangó (O. schulzei)
Ferrum-equinum-alakkör
Argoliszi bangó (O. argolica syn. O. aegaea), Delphi bangó (O. delphinensis), Lyciai bangó (O. lycia), Patkós bangó (O. ferrum-equinium), Gottfried-bangó (O. gottfriediana), Félholdas bangó (O. lunulata)
- O. crabonifera-csoport: Lódarázsbangó (O. crabronifera), Szemüveges bangó (O. biscutella)
- O. bertolonii-csoport: Bertoloni-bangó (O. bertolonii), O. catalaunica, O. bertoloniiformis, O. benacensis, O. promontorii
Fuciflora-alakkör
Poszméhbangó (O. holoserica), O. chestermanii, O. apulica, O. parvimaculata, O. pollinensis, Csőrös bangó (O. oxyrrhynchos), Lacaita-bangó (O. lacaitae), Bianca-bangó (O. biancae), Kandiai bangó (O. candica), O. tardans, Levéldarázsbangó (O. tenthredinifera)
- O. bornmuelleri-csoport: Bornmüller-bangó (O. bornmuelleri), Levantei bangó (O. levantina)
Sphegodes-alakkör
Pókbangó (O. sphegodes), Kis pókbangó (O. araneola), Hebes bangó (O. hebes), Garganói bangó (O. garganica), Aesculap-bangó (O. aesculapii), Tarantói bangó O. tarentina, Heléna bangó (O. helenae), Fekete bangó (O. incubacea), Kebelbangó (O. mammosa), O. transhyrcana, O. amanensis, O. praecox, O. provincialis
- Arachnitiform típus: Moris-bangó (O. morisii), Tirrén bangó (O. tyrrhena), Sipontói bangó (O. sipontensis), Pompás bangó (O. splendida), Aveyroni bangó (O. aveyronensis), Spruner-bangó (O. spruneri syn. O. sphaciotica), O. turcomanica
További fajok és szinonim nevek
  • O. aegirtica
  • O. akhdarensis
  • O. alasiatica
  • O. annae
  • O. antiochiana
  • O. archipelagi
  • O. argentaria
  • O. argentoriensis
  • O. ariadnae
  • O. attaviria
  • O. aurelia
  • O. ausonia
  • O. balearica
  • O. basilissa
  • O. bilunulata
  • O. calypsus
  • O. cerastes
  • O. cesmeensis
  • O. ceto
  • O. conradiae
  • O. cornutula
  • O. crassicornis
  • O. cretensis
  • O. dodekanensis
  • O. doerfleri
  • O. drumana
  • O. eleonorae
  • O. eptapigiensis
  • O. equinum
  • O. explanata
  • O. forestieri
  • O. gackiae
  • O. gortynia
  • O. grigoriana
  • O. halia
  • O. helios
  • O. herae
  • O. holosericea
  • O. iceliensis
  • O. illyrica
  • O. incantata
  • O. israelitica
  • O. kopetdagensis
  • O. lacaena
  • O. latakiana
  • O. laurensis
  • O. liburnica
  • O. lindia
  • O. lucis
  • O. lupercalis
  • O. lyciensis
  • O. magniflora
  • O. marmorata
  • O. maxima
  • O. mesaritica
  • O. minoa
  • O. morio
  • O. negadensis
  • O. ortuabis
  • O. panattensis
  • O. parvula
  • O. passionis
  • O. perpusilla
  • O. persephonae
  • O. pharia
  • O. phryganae
  • O. picta
  • O. pseudapifera
  • O. pseudobertolonii
  • O. regis
  • O. rhodia
  • O. rhodostephane
  • O. sabulosa
  • O. santonica
  • O. sepioides
  • O. sitiaka
  • O. sphegifera
  • O. sulcata
  • O. virescens
  • O. zonata

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Karl Peter Buttler: Orchideák - Magyar Könyvklub, 2000 (ISBN 963-547-037-1)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]