Pécselyi-medence
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A Balaton-felvidék vonulatai közé több helyen szerkezeti mélyedések ékelődnek, köztük a Pécselyi-medence is. A medencét északról egy délnyugat-északkelet irányú rögsorozat határolja, és választja el a Veszprém-Nagyvázsonyi-medencétől. A medence gazdag növényfajokban.
Tartalomjegyzék |
Felépítése [szerkesztés]
Délről kevésbé kiemelt peremhegyek választják el a Balatontól. A rögök geológiai felépítése változatos. Leggyakoribbak a középső- és felső triász mészkőtípusok, márgák, de több helyen előfordul a dolomit felszínre bukkanása is. A Pécselyi-medencét észak felől egy viszonylag magasra kiemelkedő rögsorozat keretezi: Kis-Gella, Nagy-Gella (a terület legmagasabb pontja, 416 m), Róka-hegy, Hosszú-hegy, Derék-hegy, Hideg-hegy, ezek egyben fő vízválasztóként különítik el a szomszédos Déli-Bakonytól. Különleges domborzati formák is előfordulnak, például különböző szurdokok, kúpkarsztok, kősáncok. Gyakori, hogy agyag tömi el a vízmosások útját a lefelé vezető repedésekben. Ilyenkor időszakos vagy állandó vizű tavacskák jönnek létre, leggyakrabban Ágas-magas, Zimer-tető, Kisdörgicse, Nyelő, Dörgicse és Vászoly határában. Vízutánpótlásukat csak csapadék biztosítja, így aszályos években teljesen ki is száradhatnak.
Növények [szerkesztés]
Növényfajok tekintetében igen gazdag és változatos, természetes vegetációjából 67 faj (amely a fajok mintegy 10%-a) védett. Gyakoriak a száraz tölgyesek és karsztbokorerdők. Bennük nagy tömegben él a nagyezerjófű, a madárfészekkosbor és a bíboros kosbor. Előfordulnak sztyeprétek is, amelyek a legtöbb botanikai értéket rejtik: tavaszi hérics, leánykökörcsin, fekete kökörcsin. Vízfolyásokban gazdagabb helyeken forráslápmaradványok, kiszáradó láprétek maradtak fenn.
Állatfajok [szerkesztés]
A Pécselyi-medencében gazdag cincér- és futóbogárfauna létezik, melyek közül több a hazai bogárvilág ritkaságának számít. Ezek közé tartozik az Arias díszbogara, mely a Balaton-felvidék egyik legértékesebb faja, hosszú ideig ez volt az egyetlen ismert élőhelye. Megtalálható a mandulacincér, mely hazánkban a Balaton-felvidék elhagyott mandula-ültetvényeiből ismert. A területen összesen 112 futóbogárfaj, köztük a védett aranyos bábrabló, a bőrfutrinka, illetve 100 cincérfajt, köztük a védett diófacincér, borókacincér, is megtalálható. A kétéltűek és hüllők közül többek között megemlíthető a pettyes gőte, a barna varangy és a zöld gyík.
