Cincérfélék
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||
A cincérfélék (Cerambycidae) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez tartozó család.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedésük
A körülbelül 270 000 cincérfaj az egész világon elterjedt. Különösen nagy fajgazdagságban vannak jelen a trópusokon. Közép- és Észak-Európában 250, a Brit-szigeteken pedig 60 faj él. Sok faj kifejezetten ritkának számít. Számos cincérfajt Európában törvények védenek. A trópusokon élő fajokat leginkább élőhelyük zsugorodása veszélyezteti. A cincérfélék családjába mintegy 220 hazai faj tartozik. Magyar nevüket onnan kapták, hogy zavarás esetén cincogó-ciripelő hangot hallatnak.
[szerkesztés] Megjelenésük
E rovarok hossza Európában maximum 60 milliméter, a trópusokon nagyobb. A cincérek teste hosszúkás és enyhén lapított. Élénk mozgású bogarak. Sok faj élénk színekben pompázik és érdekes minták díszítik őket, míg más fajok egyszerű színezetűek. A nagyon színes fajok méreggel vannak ellátva. A cincérféléknek két pár szárnyuk van. A kitines szárnyfedők alatt bújik meg az egy pár hártyás repülőszárny. Egyes cincérfélék egyáltalán nem tudnak repülni. Ízelt lábukon két-két karom van. Rágó szájszervük erős, a bogarak képesek megrágni a kemény fát. A csáp ízekből áll, és rendszerint hosszabbra nyúlik az állat testénél. A bogár a csápjával érzékeli a környezet illatanyagait. A cincérfélék csápjukat előretartva vagy oldalra hajlítva viselik; számos faj arra is felhasználja, hogy hanyatt esve, segítségével ismét talpra álljon. Mindkét nemnél elterjedt a cirpelési képesség, amit ki is próbálhatunk, haegy cincért ujjaink közé veszünk: előtorát a mellközép hátán elhelyezkedő reszelőlapon előre-hátra mozgatva, cirpelő hangot ad. Más fajok a hátulsó lábukat dörzsölik a szárnyfedő szegélyéhez.
[szerkesztés] Életmódjuk
A cincérfélék magányos lények. A lárvák élő vagy holt faanyagot esznek; a kifejlett rovarok fanedvekkel, virágporral és nektárral táplálkoznak.
[szerkesztés] Szaporodásuk
A cincérfélék fajtól függően 150-300 petét, egyesével vagy csomókban raknak le. A fejlődés időtartama fajonként és területenként eltérő.
[szerkesztés] Rendszerezés
A családba az alábbi alcsaládok tartoznak
- Valódi cincérek (Cerambycinae)
- Pézsmacincér (Aromia moschata)
- Lamiinae
- Necydalinae
- Parandrinae
- Prioninae
- Óriáscincér (Titanus giganteus) -csápok nélkül 15 centiméter hosszú, lárvája 25 centiméter.
- Spondylidinae
- Acrocinus longimanus
- Tetraopes femoratus
- Daliás cincér (Acanthocinus aedilis) -a hímek csápja a testüknél 4-5-ször hosszabb.
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Nagy Európai Természetkalauz. Officina Nova, Szlovákia. ISBN 963 8185 40 6 (1993)
[szerkesztés] Jegyzetek
