Csőszcincér
|
|
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Prionus coriarius Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Csőszcincér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csőszcincér témájú médiaállományokat. |
A csőszcincér (Prionus coriarius) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a cincérfélék (Cerambycidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A csőszcincér Európa nagy részén, Nyugat-Szibériában és Észak-Afrikában megtalálható. A legészakibb területeken hiányzik.
Megjelenése [szerkesztés]
A csőszcincér 1,8-4,5 centiméteres, erőteljes, sötétbarna vagy barnásfekete cincérfaj. A hím csápja 12 ízes, fűrészelt és erős, a nőstényé 11 ízből áll, és gyengén csipkézett. Az előtor hátának oldalszélén mindkét nemnél 3-3 nagy, hegyes fog van.
Életmódja [szerkesztés]
A csőszcincér elegyes lomberdők, főleg tölgyesek, ritkábban fenyvesek lakója. Az alkonyati órákban tevékeny. Napközben fatönkök kérge alatt rejtőzködik. Tápláléka lomblevelű, ritkán tűlevelű fák gyökerei.
Szaporodása [szerkesztés]
A bogár násza júliustól augusztus végéig zajlik, cirpelő hangok kíséretében, amelyeket úgy képez, hogy szárnyfedőit a hátsó combokon levő „hangléc”-hez dörzsöli. A lárvák korhadt fatuskókban fejlődnek, mélyen befúrják magukat, és a gyökereket rágják. A lárvák 14 vedlés után, 3-4 év múlva elérik az 5 centiméter hosszúságot. A talajban babbölcsőt készítenek, amelyből a következő tavasszal bújik ki a kifejlődött bogár.
Forrás [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.

