Csőszcincér

Csőszcincér
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea) Család: Cincérfélék (Cerambycidae) Alcsalád: Csőszcincérformák (Prioninae) Nem: Prionus Faj: P. coriarius
Tudományos név
Prionus coriarius Linnaeus, 1758
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Csőszcincér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csőszcincér témájú médiaállományokat.

A csőszcincér (Prionus coriarius) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a cincérfélék (Cerambycidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

A csőszcincér Európa nagy részén, Nyugat-Szibériában és Észak-Afrikában megtalálható. A legészakibb területeken hiányzik.

Megjelenése

A csőszcincér 1,8-4,5 centiméteres, erőteljes, sötétbarna vagy barnásfekete cincérfaj. A hím csápja 12 ízes, fűrészelt és erős, a nőstényé 11 ízből áll, és gyengén csipkézett. Az előtor hátának oldalszélén mindkét nemnél 3-3 nagy, hegyes fog van.

Életmódja

A csőszcincér elegyes lomberdők, főleg tölgyesek, ritkábban fenyvesek lakója. Az alkonyati órákban tevékeny. Napközben fatönkök kérge alatt rejtőzködik. Tápláléka lomblevelű, ritkán tűlevelű fák gyökerei.

Szaporodása

A bogár násza júliustól augusztus végéig zajlik, cirpelő hangok kíséretében, amelyeket úgy képez, hogy szárnyfedőit a hátsó combokon levő „hangléc”-hez dörzsöli. A lárvák korhadt fatuskókban fejlődnek, mélyen befúrják magukat, és a gyökereket rágják. A lárvák 14 vedlés után, 3-4 év múlva elérik az 5 centiméter hosszúságot. A talajban babbölcsőt készítenek, amelyből a következő tavasszal bújik ki a kifejlődött bogár.

Forrás

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.