Nagy hőscincér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy hőscincér
Nagy hőscincér (hím)
Nagy hőscincér (hím)
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
IUCN2.3
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea)
Család: Cincérfélék (Cerambycidae)
Nem: Cerambyx
Faj: C. cerdo
Tudományos név
Cerambyx cerdo
Linnaeus, 1758
Szinonimák
Elterjedés
A nagy hőscincér elterjedési területeA nagy hőscincér elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy hőscincér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy hőscincér témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy hőscincér témájú kategóriát.

A nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy hőscincér eredetileg egész Európában honos volt, napjainkra Közép-Európa nagy részén már kipusztult. Rendszeresen még Kelet- és Délkelet-Európában fordul elő. Bár még Magyarország középhegységi tölgyeseiben is elég gyakori, az Alföldön szinte kizárólag fás legelőkön és hasonló helyeken lehet rábukkanni.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy hőscincér 2,5-5,5 centiméter hosszú. Európa egyik legszebb és legnagyobb bogara. A bogár színe fekete.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy hőscincér szaproxilofág bogárfaj. Hegy- és dombvidéki tölgyesek, síksági keményfaligetek, fáslegelők és parkok lakója, ahol idős fák is vannak. Legnagyobb számban ott található, ahol igen öreg, magányos vagy kisebb csoportokban álló kocsányos tölgyek élnek, de megtelepszik kocsánytalan tölgyben, csertölgyben, molyhos tölgyben és ritkán szelídgesztenyében is. Csak azokat a sérült, de még élő fákat támadja meg, amelyek törzsét legalább részben erősen süti a nap. Ezért zárt erdőknek inkább csak a szélén vagy nyiladékaiban, illetve a lombkorona vastag ágaiban telepszik meg. Fáslegelőkön azonban egészen a talajszintig leérnek az imágók kirepülőnyílásai.

A bogarak alkonyatkor és éjszaka aktívak. A tölgyek kifolyó nedveit szívogatják; az egészséges fákat rendszerint elkerülik. Ha mégis megjelennek rajtuk, ez olyan károsodásra utal, amelynek oka többnyire másban kereshető. A cincér lárvái a fakéreg alatt élnek, később a tölgyek élő törzsébe is mélyen berágják magukat. A fa nem pusztul el, a kétujjnyi vastagságú, kanyargós járatok a kéreg alól a fatest mélyebb részeibe hatolnak, azt tönkretéve. Az elpusztult részekről a kéreg leválik, a járatok láthatóvá válnak. 3-4 év után a 10 centiméter hosszú lárvák a járat végében bebábozódnak. A bogár még ősszel kibújik, de csak a következő év májusán jön elő a fából.

Magyarországon előforduló rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katonás hőscincér (Cerambyx miles) (Bonelli, 1812)
Kis hőscincér (Cerambyx scopolii) (Füssli, 1775)
Molyhos hőscincér (Cerambyx welensii) (Küster, 1846) (=Cerambyx velutinus (Brullé, 1832))

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]