Borókacincér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borókacincér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Család: Cincérfélék (Cerambycidae)
Nem: Semanotus
Tudományos név
Semanotus russicus
(Fabricius, 1776)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Borókacincér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borókacincér témájú kategóriát.

A borókacincér (Semanotus russicus) a cincérfélék családjába tartozó, Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában honos, borókán élő bogárfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A borókacincér testhossza 7-18 mm, testalkata megnyúlt. Szárnyfedői élénksárgák vagy narancssárgák, fekete rajzolattal, míg teste, lábai, csápjai feketék, bár a csápok utolsó szelvényei barnák vagy vörösesek. A csápok végig szőrözöttek. Rágói nagyok, előreállók. Szemei félhold alakúak, körülívelik a csápok tövét. Feje, előtora és az első csápszelvények kiálló, erős szőrökkel vannak borítva. A fej és az előtor felszíne sűrűn, durván pontozott. Az előtor korongjának sima dudorai nagyok és kiemelkedők. Az előtor oldala kerek, valamivel a középvonala fölött a legszélesebb. A szárnyfedők közötti pajzsocska (scutellum) fekete. A szárnyfedők szélessége a vállnál a legnagyobb, színük narancssárga, végük fekete és középtájt egy-egy nagy, kerek, barnásfekete folt látható rajtuk. A pajzsocska környékén halványabb sötét háromszög látható. Felszínük közepesen erősen, sűrűn, mintázat nélkül pontozott és finoman szőrözött. Lábai hosszúak, erőteljesek.

Elterjedése és életmódja[szerkesztés]

Közép- és Délkelet-Európában, Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában, a Közel-Keleten és a Kaukázusban honos. Elterjedésének északi és nyugati határa Csehországban található. Magyarországon az alföldi borókásokban és a hegyvidékeken fordul elő.

Mind az imágó, mind a lárva a közönséges borókán, ritkábban erdeifenyőn, illetve a kertekben, parkokban ültetett tujákon, díszborókákon fordul elő. A kéreg alatt áttelelő imágó már az első melegebb tavaszi napokon (általában márciusban, az alföldi borókásokban akár februárban is) előbújik. Este és éjjel aktív. A virágokat nem látogatja, a borókabokrokon lehet megtalálni. Lárvája a boróka meggyengült vagy éppen elhalt ágainak, törzsének kérge alatt fejlődik, ahol széles (7-10 mm-es), ürülékkel, hulladékkal tele járatokat rág. A lárva által megtámadott ág messziről felismerhető, levelei elszáradnak, megvörösödnek. Második életévében ősszel horog alakú bábkamrájában bebábozódik, majd kikel az imágó, amely ugyanitt áttelel.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]